Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-35

467 Az országgyűlés 35. ülése 1948, (Élénk helyeslés és taps a kisgazdapárton.) ELNÖK: Az országgyűlés kiadna «az interpellációt a közlekedési miniszter úrnak. Következnék Gyulai József képviselő úr interpellációja fl külügyminiszter úrhoz és a kiormányhoz. A képviselő ÚT törölte- „inter" pellációját Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Következik Gyulai József interpellációja a . pénzügy-, valamint az építés- és közmunkaügyi miniszter úrhoz az árvízsújtotta területek adójának és közműn ka váltságának törlése tárgyában. (14.30.) (GYULAI József (kg) : Halasztást kérek!) A képviselő úr halasztást kér interpellációja elmondására. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Felkiáltások: Megadjuk!) Az országgyűlés a halasztási megadta. Következik Gyulai József képviselő úr iuterpellációja a. népjóléti miniszter úrhoz, az áryízsújtotta vidék segélyezésének egységes irányítása tárgyában. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. HEGYESi JÁNOS jegyző (olvassa): »Vane tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az ár víz sújtottak segélyezése az egységes irányítás hiánya miatt zökkenőket szenved?« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat íl'eti a szó. GYULAI JÓZSEF (kg): T. Országgyűlés! Újra ismételnem kell, hogy most sein tárna-. dás a célom, hanem éppen ellenkezőleg a helyzet ismeretében segítést szeretnék elérni. A miniszter urat arra kérném, hogy, ha én iá igyekszem a dolgokat valóban úgy beállítani, .amilyeneknek láttam, ha én is igyekszem megoldást keresni, ő is igyekezzék segítségünkre lenni. Ezt máris megtette, hiszen' ő volt a-s első, aki a helyszínen megjelent és egyik legnagyobb adományával nyomban segített az árvíz&u jtotta népen, mert saját szemével látta a katasztrófát. Egyet, azonban meg kell állapítanom, amit ott tapasztaltam- — hiszen egyizben öt napot, máskor meg három és két napot töltöttem azokon az árterületeken — és bizony látnom kellett, hogy egy és más zökkenő előfordult néha. Ezért szeretném, ha az árvízsujtotta vidék segélyezése egységes irányítás .mellett történnék. Nem szeretném ugyanis, ha az az országos megmozdulás, amely az egész ország szjvét átjárta, ha az a segíteni akarás, amely valóban minden oldalon megnyilatkozott, és ma is megnyilvánul, zökkenőket : szenvedne. ' Sőt őszintén megmondom, attól tartok, hogy ha a segélyezés továbbra is központi irányítás nélkül folyik, egyesek túlságosan megszedik magukat és a nyomor vámszedőivé válnak, a tulajdonképpeni ráutaltak pedig esetleg néni jutnak megfelelő segélyezéshez. Ezért tehát valami megfelelő megoldást kellene keresnünk. Esetleg a pártok vezetőiből, vagy bármilyen más módon kellen© alakítanunk egy szervet, ' amely az egységes irányítást ellátná Természetesen nem kívánom•hogy megszűnjék az a rendszer, hogy egyénileg is igyekeznek egyesek segítséget nyújtani, mint ahogyan megtörtént, hogy más vidékre elszármazott hozzátartozók igyekeznek segíteni a károsultakon, de ebben a rendszerben nem látok biztosítékot az eredményt illetőleg. évi január hó léén, szerdán. 468 Ezt csak egy egységes gyűjtési akció biztosíthatná, amely központilag a kormány, vagy esetleg a főispán útján igyekeznék a támogatást az árvízsu jtotta lakossághoz eljuttatni. - Nagyon örülök annak, hogy ilyen jelentőségteljes, nagy megmozdulás történt, mert az ón vidékem a felszabadulás után az elsők között volt — s ezt nem az érdemek felkányíorga tusaképpen mondom — amely egyetlen .dohszóra kenyeret, sonkát, lekvárt és amit tudott, szedett össze és szállított Budapestre (ERÖSS János (kg): 1946 júniusáig 800 vagon élelmiszert küldtek fel!) és igyekezett az ostrom alatt Budapesten minden nélkülözésen keresztülment magyar munkástestvéreinek segítségére lenni. Viszont látom azt is, — és ezt örömmel nyugtázom — hogy Budapest népe. Budapest munkássága és általában mind az egész ország lakossága honorálni kívánja ezt a mi akkori igyekezetünket és igyekszik segíteni ezeken a ma súlyos csapást elszenvedett emberekéin. Azért is kérem az egységes irányítást, mert nem szeretném, hogy bármilyen vonalon bizonyos megjegyzések keretében adják át a segélyt, hogy a segélyezettek pártállása iránt érdeklődjeuek, vagy bármi hasonló történjék. Legyünk igazságosak, hiszen a tragédia egyformán ért bennünket, és ilyenkor ne a pártállást vagy egyebet nézzünk egymásban, csak a magyar testvért és a bajbajutott embert. Ezért kérem a miniszter úrtól, hogy szt veskedjék eszerint intézkedni, hiszen mi. ennek a vidéknek népe mandent elkövettünk, hogy biztosítsuk az ország lakosságának ellátását. Amint az előbb is említettem, ez a vidék egyike volt az elsőknek, amely legtöbb termését, talán még szájától elvont utolsó falat kenyerét is igyekezett megosztani munkástestvéreinkkel, hogy azok el legyenek látva. Most tisztelettel kérjük, hogy mi is segítséget kapjunk. (Taps a kisgazdapárton.) ELNÖK: Olt Károly miniszter űr az elmondott interpellációra válaszolni kíván. OLT KÁROLY miniszter: T. Országgyűlés! Gyulai képviselő úr interpellációjára r az a válaszom, hogy a beregmegyei parasztság sürgős megsegítésére az első órákban megtettük , a szükséges lépéseket. December 30-án. a késő délutáni órákban futott he a népjóléti minisztériumba az első híradás arról, hogy a Tisza Tiszabe.es n el áttörte a gátat. Az első intézkedésünk az volt. hog'v a rendelkezésűnkre álló élelmiszert és ruhaanyagot azonnal elindítsuk. Még aznap este elindult két teherautó, megrakodva élelmiszerrel és ruhaneműkkel és másnap, december 01-én már az áryízsújtotta területen volt, reggel 7 órakor, amikor az árvízvédelmi kormánybiztosság ugyancsak megkezdte működését- Ez volt az első segítség. Közben állandó összeköttetésben álltunk azzal a területtel, és minthogy az árvízkatasztrófa méretei csak ezután bontakoztak ki, szükségesnek látszott további sürgős Segítség' útbaindítása. Éppen a helyzet súlyosságára való tekintettel december 31-én éjszaka magam indultam el az árvíz s-t jtotta területre és magam is meggyőződtem arról, hogy valóban súlyos _ csapás érte Bereg-rnegye dolgozó parasztságát. Magam láttam a tivadari gátszakadást, láttam az árt, amely örvénylő vizével rouant Gulács