Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-35
457 r Az országgyűlés 35. ülése 1948. évi január hé U-én, szerdán. 458 mos (rnd): Vagy az asztaliteniszezők!) Engedelmet kérek, ez egy kicsit furcsa felfogás Jenné, és meg vagyok róla győződve, hogy az igen t. Ház túlsó oldala, amely szereti ezeket a kérdéseket sokkal könnyebben felfogni, mint ahogyan megérdemelné, be fogja látni, hogy ezt a problémát így megoldani mégsem egészen * lehetséges. Nem lehet ide .leegyszerűsíteni a kérdést, (NAGY Károly (kp): Mert a tőkések mennek ki! — LUKÁCS Vilmos (md): Azok hadd menjenek, ne is jöjjenek vissza!) mert az a tőkés nem passzióból megy ki és jön vissza, hanem azért, hogy magának Damntot szerezzen, amelyet az itteni gyár feldolgoz, hogy uraságod azután szép kabátban tudjon ideülni a parlamentbe! (BORSOS Sándor (pp): ís'em azért megy ki, hanem hogy nyerjen a dolgon! Tessék tudomásul venni, bogy ez. me gint olyan árdrágítás,, amelyet - az állam csinál, mert ha az a kereskedő vagy iparos meg fogja fizetni azokat a súlyos 30 és 50 forintokat, azt végeredményben bele fogja halkul álni az árba (POTHORNIK József (kp): Mi is ctt leszünk!) és akkor képviselőtársam valamivel drágábban fogja megvenni a kabátját. . (POTHOENIK József (kp): Mi is ott leszünk, amikor kalkulál! — NAGY Károly (kp): Az csak tendencia, ahogyan ön mondja!) Hiába lesz ott, ezt a költséget valakinek viselnie kell, márpedig mindig a fogyasztó viseli, és ebből a szempontból is ez a helyzet. (BORSOS Sándor (pp): Beismeri, hogy árdrágítanak!) Bocsánatot kérek, ez nem titok. On mes csak ott tart. hogy most azt kell mondania, hogy beismerem, iiogy ezt a költséget áthárítják? A t. képviselőtársam olyan keveset ért akkor még a gazaasági viszonyokhoz, hogy a leghelyesebb ezt titokban tartania. (BORSOS Sándor (pp): Ezt nem is akarjuk eltanulni!) Inkább ezt a tudatlanságot kellene eltitkolnia. (BORSOS Sándor (pp) : Nem akarjuk eltanulni!) , r M ; Ebben az intézkedésben én egy újabb_ árdrágítást látok és éppen ezért kérem az igen t, pénzügyi kormányzatot' tekintettel arra, hogy ez a kérdés kis jelentőségű az állam bevételeit szempontjából, hogy ezt az egész rendeletet vonja vissza. (Taps az ellenzéken.) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik Gyulai József képviselő úr interpellációja a földművelésügyi miniszter úrhoz az árvízsujíotta területek állatállománya megmentése és vetőmaggá] való ellátása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról» hogy az árvíz<sujtotta területekről megmentett állatállomány ellátásáról megfelelő gondosko-. dás még nem történt? Az árvízsujtotta területeknek pótlásáról történt-e gondoskodás, amelyeknek őszi vetés és takarmány vetés területeit az árvíz kisodorta?« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. GYULAI JÓZSEF (kg): T. Országgyűlés! Képviselő interpellálni akkor szokott amikor bizonyos intézkedéseket nem talál megfelelőknek. Én előre *is bejelentem, hogy az árvízzel kapcsolatban nem akarom támadni a kormányt, mert meggyőződtem arról, hogy a lehetőségeken belül minden intézkedést igyekezett megtenni, ami módjában áll. Én azonban- aki ptt születnem és érintve vagyok, hiszen vérségi rokonságomat és legjobb barátaimat érte ez a szerencsétlenség» igyekszem bizonyos kérdésekben felvilágosítással szolgálni és kérném a kormányt és annak tagjait hogy ők viszont a maguk szaktudásával igyekezzenek ban iiánkét' az érintetteket megnyugtatni. Ezért interpellálok, tehát interpellációm, nem támadó jellegű. Az 1948. év küszöbén, amíg mások a béke és szeretet csókját adták egymásnak újév hajnalán» az én vidékemen a legnagyobb tragédia jelentkezett, mert a Tisza jeges özönlése teljes elpusztulással fenyegette. Mégis» ahhoz mérten, amit először láttunk» az isteni Gondviselés mérsékelte a csapást, de így is túlságosan súlyos. Akik ott volmnk, s láttuk azt a borzasztó víztömeget' azt hittük, hogy minden elpusztul. Mégis sikerült — hála Istennek — az embereket — egyet kivéve — megmenteni, azonkívül szervi szívbaj és a megrázkódtatások következtében történt még néhány haláleset, nagyobb csapás azonban nem történt és a nagyobb állatokat sikerült megmenteni. Szakértők szerint, tudtommal ötven év ót a jegyzik fel a vízrajzi osztályban a vízszineket, 1933-ban volt csak efféle nagyobb árvíz, azonban a mostani 58 centiméterrel haladta meg a tiszai gátak szintjét. f Az egyik lapban olvastam, hogy felelőssé kívánják tenni a- kormánytényezőket. Ekkora vízmennyiség lezúdulására senki sem számított, ezt megakadályozni képtelenség, ezért felelősségrevonásról nem beszélhetünk. Ügy nőtt percről-percre a vízáradat, hogy meggátolni lehetetlen volt. Tudjuk, mi az oka. A cseh időkben letarolták rablógazdálkodással a kárpátaljai erdőket és így órák alatt zúdult le a vízmennyiség, amelyet a. meglevő fák és a falevélhullás csak mérsékeltebb iramban engedett volna lefolyni. Ezért okolni azonban senkit sem lehet. Azzal a kéréssel fordulok a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy amit meg tudtunk menteni, további támogatásával mentsük meg véglegesen. Az állatállomány meg van mentve, azonban a katasztrofális szárazság miatt akkora a takarmányinség máris azokon a vidékeken, amelyeken nem pusztított az árvízkatasztrófa, hogy nem tudjuk más gazdáknál sem megfelelően elhelyezni az állatokat és fenntartani azokat a kormány segítsége nélkül. Láttam, hogy a kormány máris tett intézkedést, bizonyos olajpogácsa már érkezett, de ez. kevés és szálastakarmányra van szükségKérésünkre megtörtént, hogy kereskedők felvásároltak állatokat, de nem szeretnők, hogy a takarmányhiány miatt ezek a szerencsétlen emberek utolsó megmaradt ingóságaikat is kénytelenek legyenek elkótyavetyélni. Arra kérem a földmívelésügyi^ minisztor urat. ne csak abraktakarmányról, hanem szála «takarmányról is gondoskodjék. A bevetett területen, amelyet a víz sodra ért, még a szántást is elhordta. Nagy területeken meg kellett ezt állapítani, pedig Szatmár és Bereg megye egyike volt a legjobban bevetett és megművelt területeknek^ az országban és itt óriási a katasztrófa. Kérem a miniszter urat szíveskedjék tavaszi vetőmagról és takarmányvetőmagról gondoskodni. Különösen lóherére és tavaszi bükkönyre gondolok, hogy a víz által eihordott takarmányvetls es
