Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-35
433 Az*"on&ággyűlés 35. ülése Í9Í8. folyamatot magáfliítoláa', sőt vieszafejilesizr tette. Meg kell állapítanunk még, t. Országgyűlés, hogy dacára a károm egymásután következő rossz termésnek, az ország lakosságának élelniiszerellátási színvonala eléri a békebeli színvonal 75°/o-át. Bár kenyérgabonában nagy hiányunk van, aimât kukoricával vagyunk kénytelenek pótolni és hiány van ezenkívül , tejben is, de a hús-, zsír- és cukorellátásbain bekövetkezett javulás némáfeép ellensúlyozza ezeket a hiányokat. Remélhető, hogy a következő évi remélt jobb terméssel ez a differencia is el fog tűnni. Ami az ipari; ellátottságot illeti, itt a kormánynak a típusá-ruk termelésének fokozása • és a textilellátás újabb szabályozása terén intenciója az, hogy a kisebb vásárlóerejű közönség is megfelelő mennyiségit és minőségű áruhoz jusson, és hogy az ebből eliőálló terheket az ipari termelés szabad szektorára hárítsa, természetesen anélkül, hogy ezzel a szabad áruknak az" ára a gazdasági egyensúlyt megbontó magas szintre emelkedjékT. Országgyűlés ! Meg kell emlékeznem még pár szóval az árkérdéssel kapcsolatiban . az ártartási problémáról is. Tudjuk, hogy az ártartás kétféle vonalon jelentkezik; mégpedig külföldi viszonylatban, ami árkiegyenlítést és bizonyos mértékű exporttámogatást tesz szükségessé, és belföldi vonalon, ahol tudniillik egyes árakat szociális szempontokból kiindulva tartunk bizonyos alacsonyabb nívón. Ez az ártartás nem jelentéktelen terheket ró a kincstárra. Igaz, hogy ezeknek a terheknek egy része meg is térül. Mindenesetre a kormányzat intenciója az, hogy ez az árnivellálás a lehetőség szerint a termelés fokozásával, a kettős árrendszer bevezetésével és a típusgyártás kereteinek kiterjesztésével minél előbb eliminálható legyen. T- Országgyűlés! A fentiekben igyekeztem nagyvonásokban, csupán ' vázlatszerűen felrajzolni az ország gazdasági helyzetét, * • amelyből kiindulva keli elbírálás tárgyává tenni az itt most benyújtott költségvetést. Míg a multévi költségvetés legfőbb célja a stabilizáció legfontosabb alapfeltételének: az államháztartás egyensúlyának a megteremtése volt, addig • a most benyújtott költségvetésnek a célja és annak minden tételén vörös vonalként keresztülvonuló jellegzetessége a' stabilizáció fenntartása és eredményeinek megszilárdítása. (Elnök: KÉTELY ANNA. — 11.28) Ennek a célnak elérése érdekében a kiadásokat, a várható bevételekhez kellett most már igazítani úgy, hqgy ezek a bevételek az összes kiadásokat fedezzék- A leglényegesebb 'eltérések egyike ennél a költségvetésnél a múlt évivel szemben az, hogy most már nemcsak hogy gyakorlati tapasztalatok állottak rendelkezésünkre a multévi költségvetéssel szemben, hanem a költségvetésnek most történt benyújtása már a jelen költségvetési évnek az ötötdik hónapja után történvén, az első hónapok eredményei gyakorlatilag^ bizonyítják előttünk azt. hogy a költségvetési előirányzat számadatai helyesek voltak. Hogy mennyire helyesek voltak, legyen szabad talán csak arra rámutatnom, hogy az első öt hónap kiadásai az előirányzattal szemben csupán 50°/o~kal emelkedtek, ezzel szemben a bevételek "az előirányzottakkal ' szemben 10%-os emelkedést ' mutatnak. Azt OPSZ t 4GGYÜI,ÉSI NAP&0 II, évi január hó Ifcén, sz&rdán. , • iH hiszem, ez a tény önmagában is bizonyítéka a -most benyújtott költségvetés reális voltának. Költségvetésünk annyiban tér el még lényegesen a multévi költségvetéstől, hogy ^először tartalmazza külön tételként beállítva az 1947:XVIL telkei törvénybeiktatott hároméves beruházási terv első évre eső beruházásainak előirányzatát- (11.30.) T. Országgyűlés! Mint már mondottam, a jelenleg benyújtott költségvetési előirányzat legfőbb célja a szilárd gazdasági és pénzügyi helyzet fenntartása és a forint értékállandóságának megőrzése, ami miatt természetes., hogy mindazok az igények, amelyeket az állammal szemben támasztottak, a jelen költségvetési évben teljes mértékben nem voltak kielégíthetők. Nem tudtuk mindenekelőtt kielégíteni mindazokat a létszámigényeket, amelyeket a megnövekedett állami feladatok elvégzésével kapcsolatban velünk szemben támasztottak. Nem tudtuk még áthidalni az állami alkalmazottak jövedelme, javadalmazása terén azt a különbséget, amely az állami és a magánalkalmazottak között még mindig az állami alkalmazottak terhére mutatkozik. Mindenképpen rá kell azonban mutatnom arra, hogy a fokozódó bevételek folytán már nagyobb lehetőségünk nyílik ebben a költségvetésben az állami feladatok fokozottabb ellátására. így tehát számolnunk kell azzal- h ogy na az igényeket nem is tudjuk minden téren kielégíteni, de legalább igyekszünk azokat tőlünk telhetőleg megközelíteni. Természetesen nem várható az, hogy az összes felmerülő állami feladatok maradéktalanul elláthatók legyenek, a súlyog háborús^ károsodás azonnal helyreállítható „. és az életszínvonal helyreállítására irányuló törekvés ezzel egyidejűleg egyszerre legyen megvalósítható. Mindazonáltal a gazdasági életnek az előbbiekben-vázolt fejlődése reményt nyújt nekünk arra. hogy nagy lépéssel jussunk előre azon az úton, amely kitűzött célunkhoz. Magyarország gazdasági felépítéséhez és lakosainak jólétéhez vezet. T. Országgyűlés! Az 1947/48. évi költségvetési előirányzat főösszegeit a következőkben van szerencsém ismertetni: Az állami közigazgatás összes kiadásai előirányzatunkban 4483.2 millió forintot, összes bevételei pedig 5265 millió forintot tesznek kivagíüs az állami közigazgatás bevételei 781.8 millió forinttal haladják meg az állami közigazgatás ugyanezen időre előirányzott kiadásait. Az állami üzemek kiadásait erre a költségvetési évre 2270.5 millió forintban, bevételeit pedig 2311.1 millió forintban irányoztuk r elő, vagyis az állami üzemek előirányzott bevétele a kiadást 40.6 millió forinttal haíadja meg. Mint már említettem, az idei költségvetési előirányzatban beruházások nem szerepelnek. A beruházások egy összegben a hároméves terv keretén belül erre az évre 800 millió forintban irányoztattak elő. Az állami közigazgatás, az állania üzemek és a hároméves gazdasági terv beruházásai címén együttesen 7553.7 millió forint kiadást és 7576.1 millió forint bevételt irányoztunk elő, vagyis az 1947/48. évi állami költségvetési, előirányzat 22.4 millió forint bevételi felesleget mutat az 1946/47. évi, költségvetés 374,8 millió forintos hiányával szemben. 2«
