Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-26

37 Az országgyűlés 26. ülése 1947. évi december hó 4-én, csütörtökön. szafcmányban dolgozna. Nyersanyaghiányon kivül azonban ennek más akadálya is van, mert az ottani viUamiosmű csak 18 órán keresztül szolgáltad áramot. A 24 órás áramszolgáltatás azonban olyan jelentős szénfelhasználási többletet jelentene, ama az áramszolgáltatási többletet nem indokolná. Tekintetbe kell venni méig ehelyein azit is, hogy a maximális 1100 fő foglalkoztatásához hozzájárult az is, hogy a gyámnak Szabadkán egy előkészítő telepe is volt» amely mia nincs meg. A gyár hulladékait háziiparban, szőnyegszövésre használják: fel, amellyel körülibeiül 60 fő háziipariként foglalkozik»! Valószínűleg ezi a 60 fő is szerepei, mint munkanélküli. A Concordia Kötszövöttárugyári 35—40% kapacitás-kihaszinálássaíl két turnusban dolgozik, mechanikai gépeit alig használja. 1938-ban 150 fő dolgozott a gyárban, ma a létszám 65 fő. A régi létszám foglalkoztatásához pamutfonal, félgyapjú-fonal, gyapjúfonal és vigogne-fonai kiutalására volna szükség, amely anyagokban ina ténylegesein nagy hiány Tan.

s Meg kívánom említeni, hogy a felszabadítás után Túrán néven egy új ikötszövőüzeui islétesült», amely most 65 főt foglalkoztat A Tóth-madonn kapacitásának- kihasználása 17—18%, 1938-ban 75—80 fő volt a munkavállalók! száma. Jelenleg" 60 'fő. A Hóidmezövásáirhehd Gazdák Malmának kapacitás-kihasználása ugyancsak 17—18%, az 1938-as munkáslétszám 60—65 fő volt. Ma ugyanitt 47 ember dolgozik. A imalmok súlyos terimeléscsiökkjenése országos jelenség, csjafe neszben vezethető vissza az idei katasztrofális roissz termésre. Mint a fenti számadat okból is látjuk, a munkáslétszám-csökkenés nincs arányban a teljesítmény-csökkenéssel, tehát a mostani létszámmal a mainál lényegesebb teljesítményt is el kellene érni. A Hódmezővásárhelyi Gőztéglagyár és Cserépárugyár az egyetlen hódmezővásárhelyi gépi erővel berendezett téglagyár,. 1938-ban, 52 főt fogiailkoztatot't. Ezideig még nem indult meg, mert tőkéje nincs és szembe szerzési nehézségek iß elriasztották. A sziénellátási nehézségek leküzdése után a gy'áx tavasszal meg fog indulni- A városi téglagyár kéziverésű téglákat állít elő és úgy 1938-ban, minlb most, munkáslétszáma 45 fő. A Kovács Testvérek Téglagyára szintén kézi téglagyár. 1938-ban 100 fő4 az idén 28 főt foglalkoztat. A Joó Téglagyár a békeévekben 40—45 fővel dolgozott, a felszabadulás óta még nem indult meg, cserépkészítő gépet most szerzett be és tavaszig megindulása 25 fő foglalkoztatásával várható. Általában a fenti téglagyárak elavult munkamódszereik folytán nem voltak képesek a termelésbe megfelelően bekapcsolódni. Ez nem helyi probléma, az építkezési krízisben leli ma magyarázatát és itt még a hároméves tlerv sem tud egyelőre lényegesebb összegeiket — fedezet hiányában — beállítani. A Lippai Gőzfűrész és Malomipar Et. 1938-bamí 40—45 főit foglalkoztatott, jelenleg 20 fő dolgozik az üzemben» A fenyő gömb fahiány miatt az üzem időnkint bérvágást végez, amely a jugoszláv fabehozatallal kapcsolatban remélhető leg fokozható lesz. A Barna Ferenc cipőüzem 1938-bau foglalkoztaitoítt miunkiásliétlsziámia 30 fő és a jelenlegi 15 főnyi munkáslétszám a békebelire megfelelő bőrkiutalással volna emelhető. A gyár itípuscipőkiet álllát elő. A bőrkiuitalás eomeilésé't megvizsgáltat óimA Hódmezővásárhelyi Villanytelep 18 órán, át szolgáltat energiát, havi 2600—2800 q. tatai daraszén felhasználásával. A telepnek lyáS-'oau 67, jelenleg 72 munkása van és a 24 órás energiaszolgáltatás bevezetése a létszámot meni emelné említésre érdemes módon, de a szükséglet lényegesen megnőne. A Fortuna Hűtőház a tél beálltával 100— 150 kopasztómunkásinak fog kenyeret adni. Jelenleg az üzem megindulása elé pénzügyi akadályok merültek fel, melyek remélhetőleg áthidalhatók lesznek. A nyomdaiparban munkanélküliségi kérdés nincs, mert a nyomdák a békebelihez hasonló létszámmal dolgoznak. Ha a szakmaiközi bizottság alanti kimutatására figyelmet fordítunk, akkor nyilvánvaló lesz, hogy a hódmezővásárhelyi ipari munkanélküliség nem jelentős. A helyzet súlyossága a földmunkásoknál és az építőiparban foglalkoztatottaknál mutatkozik meg, ugyanis Hódmezővásárhelyen a kiniutatásszerinti munkanélküliek a következőképpen oszlanak meg: 1250 fő földmunkás; 93 fő bőripari munkás, 210 fő élelmezésipari munkás, 359 fő,építőipari munkás. 17 fő fodrász, 21 gépjárművezető, 15 fő háztartási (alkalmazott, 123 fő zenész, 25 fő húsiparos, 57 fő kereskedelmi alkalmazott, 35 fő magáiialkalmazott. 15 fő malomipari alkalmazott, 4 fő mérnök, 120 fő ruházati ipari munkás, 198 fő textilipari munkás, 110 fő vas- és fémipari munkás, 2 fő pincér, összesen 3734 fő. Általános vélemény az, hogy ezek a kimutatások nem egészen pontosak, mert a fenti számokban minden valószínűség szerint egész családok szerepelnek, családtagonkint különkülön és valószínű, hogy egy családban egy vagy két fő elhelyezkedése esetén a többi családtagok nem tartanának igényt munkára és nem

1 szerepelnének mint munkanélküliek, illetőleg a család szociális helyzete könnyebb volna. Ez a város az, asmelynek lakosai a békeévekbein több évtizeden keresztül a tavaszi mezőgazdasági munka .megindításakor

1 az egész országban szétszéledtek és a mezőgazdasági munkák és az egyéb földmunkák befejezésekor tértek vissza. Időközben annyit kerestek, hogy télen semilyen elfoglaltságot nem is vállaltak. Ezek a lehetőségek ma, illetőleg az idén nem álltak fenn. A hároméves terv folyamán meginduló lényeges földmunkák azonban lehetővé fogják tenni, hogy ezeknek a földmunkásoknak jelentős része munkaalkalmat találjon. Kérem a 1 Országgyűlést, hogy válaszomat tudomásulveiuni szíveskedjék. Budapest, 1947 november 6. Bán s. k.« ELNÖK: Oláh Mihály képviselő uralt! a viszonválasiz jojga megilleti. A képviselő úr nincs jelen, szólásjoga törölteitíiík, Kendém a _ t. Országgyűlést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úrnak az interpellációra adoffit válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr írásbeli válasza Szabados Pál képviselő úrnak az Országos Ruházati Intézet felállítása ügyében folyó évi október hó 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem jegyző képvisetőtárlsunkait. szíveskedjék a választ felolvasná,. HAJDÚ ERNÖNÉ jegyző (olvassa): - 3*