Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-34

399 Az ország gyûléÉ 34. ülése 1948. ELNÖK: Az 'előadó úr által benyújtott há­rom jelentéit az országgyűlés kinyomatja, tag­jai között szétosztatja, napirendre tűzésük iránt később fogok a t. -Országgyűlésnek javaslatot tenni. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával * végeztünk» ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javas­lom, hogy legközelebbi ülésünket holnap» szer­dán délielőtt 10 órakor tartsuk s annak napi­rendjére tűzzük ki: 1. a; honvédségi védőként eljáró nyugállományú és szolgálatonkívüli vi­-szonybeli hadbírák fegyelmi felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyalását és 2. a könyvtári és múzeumi bizottság két jelentésé­nek tárgyalását. Méltóztatnak a napirendi javaslatot' elfo­gadni'? (Igen!) Az országgyűlés a napirendi ja­vaslatot elfogadja. Következik az interpelláció« kö>yv felol­vasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt . felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): »Pócza Lajos—abelügy- és igazságügyminiszterekhez —; a keszthelyi járásban elkövetett választási visszaélésekkel kapcsolatban kitűzött tanúki­hallgatások elhalasztása tárgyában. Szipka József — az igazsáaTÜgyminiszter­hez — r Tószeghy Emil ügyében: Mézes Miklós — a közellátásügyi! niinisz­. téri teendők ellátásával megbízott földmíve­lésügyi miniszterhez — a gazdálkodók elszá­moltatásáról és a beszolgáltatásokkal kapcso­latos visszaélésekről és rendellenességekről; Mézes Miklós — a földmívelésügyi minisz­terhez — tavaszra pétisó fejtrágyának hozzá­férhető áron való előteremtéséről; Mézes Miklós — a földmívelésügyi minisz­terhez — a vármegyei állattenyésztési alap díjainak befizetéséről ; Osaila István — az iparügyi miniszterhez — a traktorok üzemanyagelláfásáról: Horváth István — az építés- és közmunka­ügyi miniszterihez — a közmnnkaváltság aránytalansáisiai * tárgyában; Kovács Dezső — a pénzügyminiszterhez — a kisdohányitermelők büntetésének tárgyában ; Vértes István — az iparügyi miniszterhez — az ország világítási és/ fűtési olaj ellátása tárgyában; , ' Vértes István — a pénzügyminiszterhez — a határiilleltékek megállapítása tárgyában; Gyulai József — a földmívelésügyi minisz­terhez — az. árvízsujtott területek állatállomá­nyának megmentése és vetőmaggal ellátása. tárgyában; Gyulai. József — az építés- és közmunka­ügyi miniszterhez — az árvíz által megron­gált épületek megmentése tárgyában, Gyulai József — a közlekedésügyi; minisz­terhez — tivadari tiszaliíd átépítése s a víz által megrongált utak helyrehozatala, tárgyá­ban ; Gyulai József — a külügyminiszterhez és a kormányhoz — az árvízsujtotta területekről származó hadifoglyok mielőbbi hazabocsátása tárgyában; Gyulai József — a pénzügy-, valamint az építés- és közmunkaügyi miniszterihez — &z árvízsujtotta területek adójának és közmunka­váltságának törlése tárgyában^ Gyulai József — a népjóléti miniszterhez — az árvízkárosultak segélyezésének egységes­irányítása tárgyában.« , * évi január hó 13-án, kedden. 400 ELNÖK: T. Országgyűlés! Most áttérünk a legutóbbi ülésünkön bejelentett írásbeli mi­niszteri válaszok felolvasására. Következik az iparügyi; miniszter, úr vála­sza r Tisza József képviselő .úrnak a szolnoki fűrésztelep fakiutalása tárgyában 1947 novem­ber 19 én előterjesztett interpellációjára- Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék a választ fel­olvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): • »T. Országgyűlés! Tisza József ország­gyűlési képviselő az országgyűlés 1947. évi no­vember hó 19 én tartott 22. ülésében a szolnoki fürésztelep fakiutalása tárgyában előterjesz­tett interpelláció j ára a következő választ adom: Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az interpelláló képviselő úr adatai nyilván téves információ alapján állíttattak össze és ennek folytán a fűrészipari helyzet félreismerésére vezetnek. Közismert, hogy Magyarországi faianya- * gokban csak addig volt önellátó, míg a fel­vidéki, és erdélyi erdőségek felett rendelkezett. Utóbbiak elvesztése óta nagyfokú behozatalra vagyunk szorulva. Az elmúlt évben a belföldi erdőkitermelésből nyert fürészgöuiíbfamennyi­ség 180-000 m 3-re becsülhető, holott az ország­ban mintegy 200 fűrészüzem 300 kerettel ren­delkezik és keretenként 3—4000 ni 3 volna* mennyiség, amellyel az üzemek folytonossága biztosítható lenne. A rendelkezésre álló gömb­fatömeg 'tehát a szükségletnek csak .mintegy 20 százalékát fedezte. Ez a rendelkezésre álló mennyiség elsősorban és legnagyobbrészt az erdővidékekéh települt fűrészüzemeknél dol­goztatott fel. A tiszamenti fürészüzemek hely­zete egészen speciális, azokat még akkor léte­sítették, amikor Kárpátalja az országnak in­tegráns része volt és onnan évenként mintegy 200.000 m 3 fa volt le-tutaj ózható a . Tiszán. Ez a fabehozatal a felszabadulás óta szünetel. Nem felel meg a ténynek az az állítás, hogy a szolnoki és más tiszai fűrészüzemek anyagigényléseit az Anyag- és Árhivatai el­utasította volna- Minden benyújtott gömbfa­igénylését teljesítette,' azonban maga^ az .igé­nyelt mennyiség is — vélhetően tőkehiány folytán — szűk körietek közt mozgott. Megál­lapításom szerint a Tiszavidéki Gőzfürész sa­ját számlára 1947. évben 1629 m 3 fenyő, tölgy és nyárfára kért és kapott, feliürészelés>i enge­délyt, illetve ki utalást. Ezenfelül bérmunká­ban 512 m 3_ t dolgozott fel. Hasonlóképpen nem felel meg a valóság­nak az, hogy az Anyag- és Árhivatai a keres­kedők részére spekulatív célzattal utalt volna ki fürészgömbfát. Az Anyag- és Arhivaitial ügyrendjének értelmében elsősorban fűrész­üzemeiknek utalja ki a rendelkezésre álló mennyiségeket, a fakereskedők közül csak azok részesültek gömbfakiutalásban, akik bér­munkában fürészipari tevékenységet évek óta folytatnak, kitűnő külföldi összeköttetésekkel rendelkeznek és a felfűrészelt lombos gömbfa-, anyagokból jelentékeny mennyiségeket kül­földre exportáltaik, vagy pedig akik tőkéjük­kel a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemnek termelési lehetőségeit biztosították és ezáltal ezen új állami üzemet a kezdeti pénzügyi ne­hézségeken átsegítették. i ' A Fürészanyag és Fa«ereskedeimi Kt., melynek egy-egy üzeme Szolnokon és Buda­pesten van, a racionális termelés érdekében csupán egyik gyártelepét tartotta üzemben, mivel a rendelkezésre álló gömbfamennyisé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom