Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-34
379 Az országgyűlés 3L ülése 1948. saláviát. és a hagyományos rokonszenv bizony nem volt elegendő ahhoz, hogy a két ország között a háborút megakadályozza. Ehhez a hagyományos rokonszenvhez most az járult, hogy két új népi demokratikus állam szövetkezik egymással. Két olyan állam, amelynek népei lerázták magukról a régi úriosztályok, a nagybirtokosok és nagytőkések igáját. Két olyan állam szövetkezik egymással, amelyekben a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség vették kezükbe a hatalmat. ' Mondjuk meg Őszintén, ez a szerződés lehetetlen lett volna — teszem — két évvel ezelőtt. Nagy Ferencék idején. Bármennyire bízott is akkor Jugoszlávia a magyar demokrácia életerejében és fejlődésében, mindaddig, amíg a magyar demokrácián Uelül nem dőlt el a harc, hogy merre megy az ország, bizony az új Jugoszlávia— tapasztal luk ezt nem egyszer! — várakozó bizalmatlansággal figyelte a magyar fejlődést. .A bizalom akkor állt helyre, amikor kiderült, hogy a magyar nép, a magyar demokrácia erői tudnak végezni a belső ellenséggel, amikor mi is ráléptünk arra az útra, amelyen Tito vezetésével Jugoszlávia népei haladnak. S hadd mondjp.m itt még azt, bár sikerült volna a magyar demokrácia erőinek már a párisi béketárgyalások idejére megteremteni a jugoszláv-magyar barátságnak ezeket a belső előfeltételeit! De abbói hogy az új Jugoszlávia és az új Magyarország szövetkeznek egymással, még egyéb is következik. Következik az, hogy a két ország függetlenségének védelme elválaszthatatlanul egybefonódott annak az új rendnek a védelmével, amely Jugoszláviában a nemzeti felszabadító háborúban, nálunk pedig a magyar demokrácia hároméves fejlődésével alakult ki. (11.30) Amikor mj azt mondjuk: függetlenségünket védjük, — akkor egyben azt mondjuk: népi demokráciánkat védjük. A kettő nincs többé külön. Függetlenség azt jelenti, hogy a föld a paraszté, azt jelenti, hogy a nagyipar -és a nagybankok a népi állam kezén vannak. Függetlenség azt jelenti, hogy a hatalom a dolgozó népé. Eggyé vált végre nép és haza. És nem vetetlen az, t. Országgyűlés, hogy bizonyos tekintetben — eltérően a múlttól, de hasonlóan a hitleri imperializmus gyakorlatához, — a mai imperialista aknamunka nem irányul csupán arra, hogy leigázza, csatlóssá tegye vagy betörje a maguk útján haladni kívánó szabad nemzeteket, nemcsak arra irányúi, hogy felhasználja őket. hanem egyben arra |g irányul ez az imperialista aknamunkahogy megsemmisítse azt az új rendet, amely Délkelet-Európában és Kelet-Európában kialakult és kialakulóban van. Az imperialisták gyarmatosítási törekvése egybefonódik itt a régi nagybirtokos- és nagytőké3osztályok támogatásával, azoknak megsegítésével, akik nálunk és szomszédainknál a régi rend visszaállításán fáradoznak. Ebből az következik, hogy békénk és . füg; getlenségünk védelme egyenesen . megköveteli és feltételezi demokratikus rendünk védelmét, demokratikus átalakulásunk vívmányainak védelmét azokkal "a külső imperialista erőkkel szemben, amelyek a magyar demokratikus állami és- társadalmi renddel szemben a belső reakciót támogatják. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban nyíltan szembenézzek azzal a kérdéssel, amelyet az új magyar külpolitikával kapcsolatban évi január hó 13-án, kedden. , ] 380 • és ezzel a szerződéssel kapcsolatban is szerte az országban felvetnek, azzal a kérdéssel; vájjon követünk-e el újra jóvátehetetlen hibát, vájjon nem állunk-e újra a gyengébbek oldalára akkor, amikor szövetségi szerződéseket kötünk demokratikus szomszédainkkal? Még azt sem akarom tagadni, t Országgyűlés, hogy talán jóhiszemű emberek is akadnak, akiket ez a kérdés aggodalommal tölt el és jóhiszeműen vetik ezt fel. Hadd szögezzem, le mindenekelőtt: nem arról van szó, hogy két háborús front közül az egyik mellé állunk; mi a béke frontja mellé álltunk, a héke frontja pedig nemcsak a függetlenségüket közösen védelmező keleteurópai szabad nemzetek frontjából áll, a béke frontja felöleli a dolgozó tömegeket, a, háborús uszítókkal iszemben a békéért harcra kész népeket, az egész világon. Ha igaz az, hogy a népek nemcsak itt, Kelet-Európa demokratikus Országaiban, hanem az egész világon békét akarnak, akkor az is igaz. hogy a béke' frontja, nem a gyengébbek, hanem az erősebbek frontja. De nem álltunk az úgynevezett gyengébbek oldalára, más értelemben sem. Az iái tábor, t. képviselőtár&iáim, amely a szabadságért és a függetlenségért s&áll síkra, sohasem volt és sohasem, lesz gyengébb, mint az a, tábor, amely iái világ feletti uralomért száll síkra. Én azt hiszem, ma is igaz és érvényes az, amit Berzsenyi jóval több mint &#& esztendővel ezelőtt mondott: »Nem sokaság, hanem lélek és szabad nép ttesz csuda dolgokat « Tegyük hozzá Berzsenyi szavaihoz: nem so kaság és* nem is az atombomba, különösen ha Ilyesmivel talán oly amok is rendelkeznek, akikre egyébként érvényes Berzsenyi szava: a lélekről és a szabad népekről. T. Országgyűlés! A két világháborúnak reánk magyarokra nézve nem első&orban az a tanulsága, hogy laiz erősebbek helyett két ízben a gyengébbek oldalán álltunk, hanem • az a tanulsága, hogy . az elnyomók oldalára állva, egyben a vesztesek oldalára álltunk. A választás nem a között van, hogy t az erősebbek vagy a gyengébbek oldalára álljunk-e. haniem aközött, hogy &> nemzeti függetlenség és demokratikus fejlődés, a népszabadság és a, haladás oldalára álljuk-e. vagy pedig az. imperializmus oldailá.ra? Nem mondom, t. Országgyűlés, állhatna Magyarország a másik oldalra is. Néni kellene egyebet tennie, mint egy kicsit visszacsinálnia á földreformot, vaigy pedig úgy hajtania végre a földreformot, mint ahogyan Németország nyugati zónáiban 'hajtották végre: azfâz sehogyan sem! Állhatnánk mi a másik oldalra nem kellene hozzá egyéb, csak azj v hogy lemondjunk a nagyiparunk. áHamosítá* sáról; nem kellene hozzá egyéb, csak az. hogy beleegyezzünk abba, hogy Országunk újra n a nagytőke, a belföldi és külföldi niagytőkc szabad vadászterületévé váljék. Állhatnánk mi a másik oldalra: esafc az kellene hozzá, hogy lemondjunk teljesen a nagybankok államosításáról, csak az kellene hozzá, hogy a munkásság lemondjon a hatalomban való részesedésről, hogy a parasztság elszánja magát arra, hogy újra >a nagybirtok: r és a nagytőke e?ekértoló.iává váljék. Egyszóval, t. Ország gyűlés, a másik oldalra, való állásunk feltétele a magyar demokrácia valamennyi döntő vivmányárról való lemondás lenne, tehát lemondás önmagunkról! (Felkiáltás a hommu nistapárton ; Sohia 1 )
