Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-33
341 Az országgyűlés 33. Mese 1948. é sok, vannak titra kavicsot hordó fuvarosemberek, vannak egészen kiesi kis iparosemberek, akik munkát teljesítettek az államhatalom részére. Az az ajtó, az az ablak, a különböző rácsok tömege ott van az épületeken, ezek a munkásemberek mégsem képesek jogos tulajdonukat megkapni. Ezt most kiterjesztették a gabona tárolására szükséges ponyvákra és zsákokra is. Ezeket az adófizető alanyokat, akik iaz államhatalom önkényes eljárása folytán jogos követeléseiket, illetve azok kifizetését nem kapják meg, ezzel az állam nemcsak anyagilag teszi tönkre, hanem képtelenné teszi őket államp&igári [adófizetési kötelességük teljesítésére, a különböző járulékok és a forgalmi adó megfizetésére is. Az államhatalomnak tehát «az ilyen íendeletek kiadásakor meg kell hallgatni az érdekképviseleteket, hogy az emberek százait, akik amúgyis meglehetős nyomorban élnek, a rájuk nehezedő terhekkel ne tegye teljesen tönkre. A 11.400. számú rendelet a növényvédőszerek előállítását és forgalmát szabályozza. A 4. § a szétosztásról és a forgalombahozatalról intézkedik- az árakra vonatkozólag azonban a rendeletben, sajnos, semmiféle intézkedés nincs. A növényvédőszerek fontossága közismert. A szőlő- és a gyümölcskultúra, amely tulajdonképpen a kártevők millióinak örvényében születik meg, nem nélkülözheti a növény Y édőszereket. Azonban ez évben is nagy drágaság mutatkozott e szerek beszerzésénél és ezenkívül minőségük is rossz volt. Hogy ez milyen rossz hatással volt a gyenge lábon álló birtokososztályra nézve, azt mindenki tudja, aki- ezzel a kérdéssel foglalkozik. A szőlőket igen nagy területen újbirtokosok között osztották fel. Ezek az egyszerű szegény, szerencsétlen emberek nem tudták beszerezni ezt ia, drága anyagot, amelynek — ismétlem — a hatása sem volt megfelelő és így nemcsak napi munkájuk eredménye ment tönkre, hanem el is kedvetlenedtek és ez káros kihatással járhat bor- és gyümölcskivitelünkre is. Igen sérelmes, hogy éppen a szőlő szempontjából annyira fontos és nélkülözhetetlen kékkő árához csaptak hozzá 90 fillért műtrágyaadó címén. Ahelyett, hoffy az állam az adók összességét a* 'megfelelő vonalon beszedné, mindenféle szereknek, ebbeií az esetben a kékkőnek megdrágításával akarna a míítrágya kiosztását lehetővé tenni. (VERTES István (md): Az állam a legnagyobb árdrágító! — P. ABRAHAM Dezső (md): A kékkő mint műtrágya!) A műtrágya szinté« nem áll az emberek rendelkezésére.^ Itt is 30 forintos és 60 forintos, elsőosztályú és másodosztályú »műtráe , yaember«-eket iparkodnak előállítani. (Dervltsén.) Természetesen a műtrágya kérdés megoldására, amelv a trágyázással füg"- össze, ie-eni« SZTÍV«.<V volna, hogv ezzel a többtermelést előwgrtisük: hiszen m^is. szerve" tréfák ,°lő áH'tása aüg-alig lehetsésres a jószágállom ánv csökkenése és a különböző szálastakarmányok termesztésének hiánya miatt, __ tehát a műtrá.o'va volna az. amelynek révén ©s<p ties' némi kis többletet tudnánk elérni Mindenki átérzi, hogy ebben a ken vernéikül i világban mennyire fontos volna áldozatokat hozni és azt a műtrágyát nem 60 forintos áron adni; pgy métermázs' 1 műtrágyából us-vanis alieha •lesz előállítható egy métermázsa búza-, vagy rozstöbblet, — amint ezt mindenki vi január hó 9 én, pénteken. 312 tudja, aki ezzel foglalkozott, — ha tehát a gazdák nem tudják megkapni az általuk megvásárolt műtrágya megfelelő ellenértékét, akkor alig hiszem, hogy megvásárolnák, mert senki sem akarja önmagát, saját exisztenciáját tönkre tenni. (ügy van! a magyar demokratapárton.) A 12.200. számú rendelet a magyarországi német lakosság áttelepítésével foglalkozik. Ezzel a kérdéssel is már egész sereg rendelet foglalkozott, így a 4300., a 7970-, a 10.315 és a 12.330-számú rendeletek. így senki sem ismeri ki magát és főleg az érdekeltek nem tudják, hogy tulajdonképen mi is a joguk vagy a kötelességük az áttelepítéssel kapcsolatban. A 12. 950. számú rendelet a nyugellátásokkal foglalkozik, és az államháztartás egyensúyának helyreállítása érdekében módosítja a 6800 számú rendeletet. A nyugdíjasokra is, — azt lehet mondani, — négy esztendő óta már egész sereg különböző rendeletet adtak ki, amelyek azonban, sajnos, a főkérdést, a megfelelő nyugellátás biztosítását nem oldották meg. Tény az, hogy nyugdíjasaink uagyrésze megöregedve, szinte — azt lehet mondani, — az utcán él. Szánalmas nézni, hogy olyan emberek tömegei, akik kötelességüknek míg tudtak, eleget tetteik, most teljesen magukra hagyatva éük le végnapjaikat. Ennek a kérdésinek törvényhozási rendezése is igen sürgős és elodázhatatlan feladat. ÍP. ÁBRAHÁM Dezső (md): Jó aranykoronákat fizettek be a nyugdíjalapokba!) A 12.749- számú rendelet a hatósági élelmiszerellátásra jogosultakat osztja csoportokba,. (VÉRTES István (md) gúnyosan: Ez a legszebb!) Igesi t. Országgyűlés! Sem az előadó úr, sem a kormány nem tartotta kötelességémek, hogy a súlyos élelmiszerválságot velünk, az országgyűléssel közölje. Nap-nap után olvashatjuk azonban a hírlapokban, hogy bizony a kenyér a nagyvárosokban csak öt hétre elegendő. Azt is tudjuk, hoery aratás egyszer van Magyarországon, (NAGY László (mdL Elég baj!) és sajnos az aratás után hat hónappal már alig van tartalékkészlete az ország fővárosának. Tehát a törvényhozásnak sürgősen foglalkozni kellene a nehéz élelmezési viszonyokkal, hogy biztosítsuk a következő termésig milliós fővárosunknak és az egyéb munkásgócpontoknak élelmezését. Azzal, hogy az egyes embereket osztályokba sorozzuk, s elsőosztályú és másodosztályú élelmezési polgárokat kreálunk ezen az élelmezési válságon aligha segítünk. (NAGY László (md): Igv megyünk ffc 'osztálynélküli társadalom felé! — VERTES István (md): Es mit csinálunk a pénzzel amely befolyik!) Jelenleg tulajdonképpen még senki sincs tájékoztatva arról, hány első- és hány másodosztályú élelemnélküli polgára van ennek a hazának. (VERTES István »(md) : Az a kérdés, hogy milyen pártigazolványa van! — Mozgás a kommunista/várton.) A beszolgáltatás, valamint a^ különböző adó-és vámgabonák révén és a cséplőgépektől egészen nagymennyiségű gabonát szedtek be. Ezeknek árát — tudjuk, — 60—70 forintban számították. Ha nézzük, a beszolgáltatott gabonából készült lisztek árait, —• a búzaliszt ,ár a 1.40 forintban és 82 fillérben, a kukoricadara ára 1-40. a kukoricaliszt ára pedig 1.20 forintban van megállapítva, -— akkor azt kell 22*
