Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-33

335 Az országgyűlés 33. ülése 1948. évi január hó 9-én, perieken. 336 Építés- és közmunkaügyi miniszter : Kovács Béla 1947 november 5-i interpellációjára az építésügyi törvény megalkotása tárgyában 360 A kormány részéről jelen voltak : Oriulay Gyula vattás- és közoktatásügyi miniszter, Szabó Árpád földmívelésügyi miniszter. (Elnök: KÉTELY ANNA. - 10.21) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést meg­nyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Czéh József, az egyéb jegyzői teendők ellátá«* sara pedig Szabó Piroska képviselőtársunkat kérem fel. Bejelentem a t. Országgyűlésnek, hogy a budapesti főállamügyész Horváth Márton or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte. A megkeresést a házszabályok 47. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések értel­mében további intézkedések megtétele céljából a mentelmi bizottsághoz áttettem. Az ország­gyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Jelentem a t. Országgyűlésnek, hogy a ház­szabályok 41. ^-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően Révész László képviselő úrtól, mint az összeférhetetlenségi bizottság elnöké­től bejelentés érkezett hozzám, miszerint a" bi­zottság tegnap délelőttre kitűzött ülése határo­zatképtelenség miatt nem. volt megtartható. Egyben megküldte az igazolatlanul távol vol­tak jegyzékét is. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az iga­zolatlanul távolvoltak jegyzékét felolvasni. CZÉH JÓZSEF jegyző (olvassa); »Danes József, Eszterhás György, Kovács István (kp.)« ELNÖK: Az igazolatlanul távol volt kép­viselőkkel szemben a házszabályok 70. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint fogok eljárni. Azok a képviselők, akik a név­sorolvasás alkalmával, igazolatlanul voltak tá­vol, igazolatlan távollétük idejére elvesztik il­letményüket mindaddig, amíg az elnöknél nem jelentkeznek. Bejelentem a t. Országgyűlésnek, hogy a legközelebbi ülésünkön a napirend megállapí­tása után, írásbeli választ ad: az iparügyi miniszter úr Tisza József kép­viselő úrnak, 1947. évi november hó 19 k én; Boros Gergely képviselő úrnak 1947. évi november hó 5-én; Bakó Kálmán képviselő úrnak 1947. évi november hó 19-én; Hajdú Ernőné képviselőtársunknak 1947. évi október hó 22-én; Osztrovszky György képviselő úrnak 1947. évi november hó 19-én; Szomolyai Ágostonná képviselőtársunknak 1947. évi november hó 19-én; Szabó Imre képviselő úrnak 1947. évi no­vtmber hó 19-én; a pénzügyminiszter úr Kamjén István kép­viselő úrnak 1947. évi november hó 19-én; . az igazságügyminiszter úr Lévay Zoltán képviselő úrnak 1947. évi október hó 22-án elő­terjesztett interpellációjára. $LZ országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Gyöngyösi János képviselő úr, mint a külügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. r GYÖNGYÖSI JÁNOS (kg) előadó: T. Or­szággyűlés! Van szerencsém beterjeszteni a külügyi bizottság jelentését a Budapesten 1947. évi december hó 8. napján aláírt magyar-ju­goszláv barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló^ törvényjavaslat tárgyában. Kiérem a bi­zottság jelentésének kinyomatását és szétosz­tását, majd annakidején napirendre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelen­tést áz országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. T. Országgyűlés! Napirend szerint követ­kezik a nemzetgyűlési képviselők összeférhe­tetlensége tárgyában alkotott 1946:XXVI. te. kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Tóth Endre előadó urat illeti a szó. TÓTH ENDRE (pp) előadó: T. Országgyű­lés!" Amikor a nemzetgyűlés az 1946:XXVI. törvénycikket, a képviselők összeférhetetlensé­géről szóló törvénycikket megalkotta, abból az alapelvből indult ki és azt iktatta törvénybe, hogy a közszolgálat a képviselői megbízatás­sal összeférhetetlen. Ez alól a kardinális sza­bály alól jnár az 1946: XXVI. te. is kivételt tesz. részben a parlamentáris kormányzati elv és a szakszerűségi szempontok érvényre jutása érdekében. így kivette az összeférhetetlenség alól a miniszteri, az államtitkári állásokat, to­vábbá Budapest polgármesterének, alpolgár­mestereinek, valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének állását is. Azóta, a törvény megalkotása óta, új közszolgálati ágat létesí­tettek, mégpedig az Országos Tervhivatalt, és a szakszerűségi szempontok teszik indokolttá azt, hogy az Országos Tervhivatal elnöke, al­elnöke és főtitkára is kivétessenek ez alól az összeférhetetlenségi szabály alól, A másik szempont indokolttá teszi azt, hogy a vidéki egyeitemi tanárok ugyanolyan elbírálás alá essenek, mint a fővárosi egyetemi tanárok, nevezetesen az 1946:XXVI. te. a fő­városi elgyetemi tanárokat is kivette az össze­férhetetlenség szabálya ~alól, és méltányosnak látszik az, hogy a vidéki egyetemi tanárok is kivétessenek. Kívánalmak merültek fel ateldntetben is. hogy a köztársasági elnöki hivatal vezetője is kivétessék az összeférhetetlenség szabálya alól. Az alkotmányjogi és közjogi bizottság a törvényjavaslatot azzal a módosítással, hogy ia vidéki egyetemi tanárok is fcivéteiiínek az összeférhetetlenség alól, egyhangúlag elfogadta és a magam részéről tisztelettel kérem az or­szággyűlést, méltóztassék a javaslatot fii for­májában mind általánosságban, mind részletei­ben elfogadni

Next

/
Oldalképek
Tartalom