Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-31

509 Az országgyűlés 31. ülése 1911. évi deci mber hó 13-án, szombton. 310 VESZY MÁTYÁS (pk),: Minthogy e sza­kasz a polgári gondolat képviselőit zárja ki azzal, hogy a jövendőben csak a Magyar (Kom­munista Párt, a Szociáldemokrata Párt- a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazda­párt hivatott bírákat kiküldeni, úgy érzem» hogy akkor itt a polgári gondolattal szemben való olyan mellőzésről van szó, amely mellő­zéssel kapcsolatban Hajdú igen t. képviselő­társamnak a polgári gondolatra vonatkozó megjegyzésére való válasz az en szerény néze­tem szerint idetartozik. Méltóztassanak megengedni, hogy éppen ezért ebben ia kérdésben csak annyit mondjak, hogy a polgári gondolat, amelyet ma ebben az országgyűlésben is többen képviselnek, az a gondolat, amely a Martinovicsoktól kezdve Kossuthon keresztül Magyarországon minden időkben megnyilatkozott, amely gondolat min­dig azt jelentette, hogy a haladás előterében kell állnunk, joggal várja el a mai parlament­től is azt, hogy ugyanazzal a tisztelettel ve­gyék és fogadják és ne tekintsék reakciónak, mint amilyen becsületes helytállással a leg­nehezebb időkben is ez a polgári gondolat volt az egyedüli, amely nem tűrte, (Zajos ellent­mondások a kommunistapárt oldalán.) hogy a magyar munkásságot hazátlan bitangnak ne­vezzék. Mert csak a polgári gondolat képvi­selői tiltakoztak a reakció... (A szónok sza­vait elnyomja az ellenzék tapsa és a kommu­nistapárt tiltakozása.) Ugyanezért ^sokkal többre értékeljük Ré­vai t. képviselőtársamnak három-négy héttel ezelőtt megírt vezércikkét, amelyben az ő szo­kott helytállásával, de becsületes őszinteségé­vel mutatott rá arra, hogy a Magyar Kommu­nista Párt tudja a legjobban, hogy ebben az országban vannak még a polgári gondolatnak komoly számottevő képviselői és... (Zaj a kommunistapárt oldalán. — FÖLDES Mihály (kp): Aki hetekig talpalt az y-ért, az ne be­széljen polgári gondolatról.) Tessék! Mit mond? (Felkiáltások a kommimistapárt sorai­ban: Ipszilon! — FÖLDES Mihály (kp): Hetekig talpalt az ipszilonért!) Soha nem talpaltam,, csak nem fogadtam el attól a kormányzattól, amelytől soha semmit nem fogadtaim el- A közé; a kevés magyar tiiisizt közé tartozóim, aiki soiha nem fogadta el a konmányzótól az előléptetést, mert lattól a rendszertől nem akartam semmit elfogadni­(Állandó zaj a, kommunistapárt soraiban. — DÖGEI Imre "(kp): Nem népgyűlés ez!) Most pedijg azon az ailapon kaptam, amillyesn alapon a múltban nem fogadtam el. (FÖLDES; Mihály (kp): Petőfinek jó volt az »à«, maigának nem jó!) . Ki kell jelentenem Hajdú képviselőtársam felszólalásával szemben, hogy sokkal jobban szolgáljuk a johb és szebb magyar jövendőt, ha elismerjük mindkét álláspont, becsületessé" gét és sokkal többre becsülöm azokat, akik ha lélekben a polgári gondolat hívei, ezt han­gosan is vallják, nem pedig csak a fal mögött teszik ezt. És a kommunistapártnak is, amely­ről tudom, hogy a jobb magyar jövendőért és a demokráciáért harcol, sokkal jobb szolgála­tot tesznek azok a képviselőid akik nem akar­ják a polgári gondolat képviselőit minden­áron a reakció képviselői közé sorozni. (TER­NAY István (md): És nem provokálnak állan­dóan!) Nem érdeke a magyar nemzetnek, hogy a nemzet nagy többségét tekintsék reakciósnak. Ennyit kívántam ezzel a szakasszal kap­csolatban elmondani, azzaL hogy én hízom iahban, hogy ha^ a polgári gondolatnak nincs ás kifejezett képviselője a Népbíróságok Or­szágos Tanácsában, azok, akiknek az igazsá­got kell ott majd szolgálni, a különböző párt­állástól, különböző eszmei gondolattól függet­lenül is képviselni fogják az igazságot, l amely nemíkülöinböző, hanem egy és azonos. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: A szakaszhoz több szónok niacs feliratkozva. A vitát bezárom. Az előiadó úr kíván szólni. i­FARAGÓ László (szd) előadó: T. Ország­gyűlés! Azt hiszem, hogy Székely Imre Kál­mán képviselő úr visszavonta az. indítványát, mert hiszem az indítvány most már nem .illeszthető szervesen a java slatba. Viszont Maíiheovite. képviselő úr, aki nincs jelen* ugyanezt az indítványt tette és nem vonta vissza. így kénytelen vagyok azt javasolni, hogy az országgyűlés a Székely Imre Kálmán képviselő úr által ismertetett indítványt, illetve Matheovits képviselőtársam indítyá,­nyát vesse el és a szakaszt eredeti szövegelés­ben fogadja el. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik .a határozathozatal. Kérdezem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 14. §-t a hizottság szövegezésében, szemben a Matheovits képviselő úr ' által előterjesztett módosítással elfogadnil (Igen!) KimotûidJom a határozatot. Az országgyűlés a 14. l-t a bizott­ság szövegezésében fogadta el­Következik a' törvényjavaslat 15. §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék a szakaszt felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 15—18. %-okat, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad- Felolvassa a 19. §~t. — 11.00) • ELNÖK: Szólásra következik a felirat­kozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Székely Imre Kálmán ! SZÉKELY IMRE KÄLMAN (dn): T. Or­szággyűlés! A 19. § és a következő szakaszok a féllebhvitel kérdését tárgyalják. Voltam bátor már az általános vita során kaemeflirui, hogy a javaslatinak ig*en nagy érdemeként is­meri el pártom, hogy megszüntette azt a fo­gyatkozását, amely idáig fennállt, hogy neve­zetesen a vádnak és a védelemnek nem voltak egyező jogai. Azzal a gondolattal azonban, hogy a fél­lebhvitel helyébe semmisségi panasz kerüljön, nem tudok egyetérteni- nem pedig azért, mert két szempontból aggályom van. Az egyik az, hogy mivel a semmisségi pa­nasz ta; törvényjavaslat szerint és a semmis­ségi panasz lényege szerint csak törvénysértés esetén használható, elképzelhető az — sőt a gyakorlatban biztosan elő fog fordulni — hogy amikor a büntetés mértéke tekintetében elégedetlen az ítélettel akár a vád, akár a vé­delem, elüttetnek a perorvoslat jogától, mert * hiszem törvénysértésre nem foignak tudni rá­mutatni. Az igazságügymániszter űr tegnap emlí­tette, hogy az indokolás tartalmaz utalást a II. büntetőnovella 28. §-ára, és azt is említette, hogy egy törvényjavaslat indokolása általá­nos jogi felfogás szerint hiteles magyarázata a törvénynek. Bármennyire értékelem is az igazságügy­miniszter úr nagy jogi tudását, engedje meg, 20* -

Next

/
Oldalképek
Tartalom