Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-31
303 Azországgyűlés -31. ülése 1917. gyalása. Kérem a jegyző urat, hogy szíveskedjék a szakaszt felolvasni. FARKAS GYÖRGY 'jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 2. §-át.) ELNÖK: Az előadó «rat illeti a szó. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. Országgyűlés! Lévay Zoltán. Székely Imre Kálmán és Matheovies Ferenc képviselő urak a 2. § (1) bekezdése helyébe a következő módosítás ajánlják (olvassa): »A népbírósági rendelet 5. §-a (a népbírósági novella 2. §-a) akként módosíttatik, hogy a Btk. 92. ^-ának alkalmazása korlátozás alá nem esik.« Ezzel szemben a javaslat a Btk. 92. §-ának alkalmazását csak a nem háborús vagy nem népellenes bűncselekményekkel kapcsolatban teszi lehetővé. Tisztelettel kérem az eredeti szöveg fenntartását és a módosítás elvetését. ELNÖK: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Akkor a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatik-e a 2. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni szemben a Lévay Zoltán. Székely Kálmán és Matheovies Ferenc képviselő urak által előterjesztett módosítással? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik) Többség! Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 2. %-t a bizottság szövegezésébeíi fogadta el. (10.30) Következik a törvényjavaslat 3. §-ának tárgyalása. Kérem a- jegyző urat. szíveskedjék a 3. §-t felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 3. §-t.) ELNÖK: Szólásra következik a szakaszhoz feliratkozott szónokok közül? Senki sincs feliratkozva, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. Ház! Matheovies és Székely Imre Kálmán képviselő urak a 3. § negyedik mondata helyébe a következő módosítást ajánlják (olvassa): r »A' terhelt ellen távollétében hozott büntetést megállapító ítélet ellen a kirendelt védő perorvoslattal élhet. Az^ ítélet jogerőre emelkedése esetén a főbüntetést megállapító rész kivételével végrehajtható.« A különbség, amire előadói beszédemben t is bátor, voltam rámutatni, az, hogy a törvényjavaslat a terhelt távollétében a fellebbezési jogot, illetőles: a semmisségi panasz jogát megvonja. Tisztelettel kérem az eredeti szöveg elfogadását. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 3. §-t a bizottság szövegezésében szemben a Székely Imre Kálmán és Matheovies Ferenc képviselő urak által előterjesztett módosítással elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 3. §-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a törvényjavaslat 4. §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a 4. §-t felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 4—5. §-okat, anielyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 6. §-t.) ELNÖK: Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előauó űr kíván szólni. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. Országgyűlés! Ehhez a szakaszhoz kétrendbeli évi december hó 13-án, szombaton. 304 módosítást nyújtottak be. Az egyik módosítás szerint, amelyet Lévay képviselő úr terjesztett elő- az egész 6. § törlendő és amennyiben • a törlésre vonatkozó indítványukat a Ház nem fogadja el, úgy a (3) bekezdés utolsó mondataként felveendő (olvassa): »Ezen szakaszban foglald rendelkezések nem érinthetik az ipari, mezőgazdasági és szellemi munkásságnak akár törvényben biztosított, akár természetjogból folyó gazdasági célzatú sztrájkjogát és a munka szabadságát biztosító érdekvédelmi megnyilatkozásait.« Ugyanekkor Székely Imre Kálmán és Matheovies Ferenc képviselő urak is, módosítást nyújtottak be- ahol is a (4) bekezdés után utolsó mondatként felveendőnek tartják a kö- y vetkező szöveget (olvassa): »E rendelkezések azonban nein érintik a dolgozóknak bérköve telesére irányuló sztrájkjogát.« Az indítványoktól függetlenül legyen szabad rámutatnom arra, hogy -ez a szakasz nem pusztán az ipari üzemekre, hanem a mezőgazdasági üzemekre is vonatkozik, úgyhogy üzem alatt nemcsak ipari üzemet, .hanem mezőgazdasági üzemet is kell érteni, aminek azért van fontossága, mert a földreform, utórezgéseként és a háború következtében meglazult jog- és vagyonbiztonság, továbbá a munkafegyelem hiánya miatt még mindig fennállanak a ter-, mêlés rendjét és biztonságát zavaró állapotok, amelyek főként a már kiosztott földek újraosztásában egyes viszonylag intenzíven berendezett gazdaságok, gazdasági épületek, tenyészállatok és-termőgyümölcsösök oktalan .pusztításában, illetve gondozatlanságában, valamint a mezei tolvajlások nagymérvű elszaporodásának .tényében nyilvánulnak meg. Úgyhogy, ha nem is irányadó mérték a bíróságok -részére, de mindenesetre a képviselőház tájékoztatásául szolgáljon, hogy a szakasz tendenciája a mezőgazdasági üzemekre is "kiterjed. Egyébként tisztelettel kérem a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását," a módosítások, illetve a törlési indítvány elvetését. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Országgyűlést, méltóztatnák-e a 6. §-t a bizottság szövegezésében,'szemben a Lévay Zoltán, Székely Imre Kálmán és Matheovies Ferenc képviselő urak által előterjesztett módosítással elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy az ; országgyűlés a 6. §-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a 7. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. r FARKAS GYÖRGY jegyző: Székely Imre Kálmán ! _ ELNÖK : SzQlásra**kö vetkezik a szakaszhoz feliratkozott szónokok közül? , FARKAS GYÖRGY jegyző: Székely Imre Kálmán! "' SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (dn): T. Országgyűlés! A 7. § szerint bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki mint hivatali elöljáró vagy munkáltató, vagy az igazolási eljárás során joghátránnyal sújtott személy az, igazolás tárgyában hozott jogerős határozatnak nem tesz eleget. ), Módosító indítványom azt célozza, hogy ez a cselekmény ne bűntettként minősíttessék, amelyet két évig terjedhető börtönnel sújt a törvény, hanem mindössze vétségként, s ennek
