Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-26
23 \Az országgyűlés 26. ülése 194) vényhozó a törvények megalkotásában az emberi étet kereteit kívánja kijelölni, akkor tásztában kéül lennünk azzal is, hogy az emberi élet keretei sokkal nagyobbak, sokbal szélesebbek, mint azok a tölrvények, amelyek az ahyaJsi élet feltételeit szabályozzák. Nekünk szemügyre kéül vennünk az ember környezetét ia anJaga miiyoltában és ia maga teljesséigében. Kérem az országgyűlést, szented jen nélháiny pillanatot eaefantek & gondolatok" naJk is> mert szeretném megjniufctni> hogy amikor mi körülnézünk teinmészetes ^környezetünkben, akkor sok mindent meglátunk, kézzel meg tudunk fogni, és ezek a szemmel látható és kézzel megfogható dolgok szám, mérték és súíly szerint elrendeződhetnek. Ezeknek a dolgoknak a tudományos elrendezését, összefog" Hálását, fersmészetüfcnek kifcutatását a természettudománya 1 kutatás véjsizi. Amikor mi tör- ' vén vekkel iparkodunk szabályozni la) teírnie 1 és rendjét, a kereskedelmet, a muïîkafeltételeket, a munkabéreket, akkor mi ezeknek a látható, érzékellhető és kézzel fogható dolrgtoknak a rendjét szabályozzuk és biztosítjuk. De nagyon kell nekünk vigyáznunk arra. hogy ne gondoljuk etsrv másodpercig se ,azit, hogy ez az emberi élet teljességéit jelenti. Nem sza" bad azt gondolnunk. ^ hoigy ez a viilág-télies^ ségét jelent'!. (11.30) És : külllönösen azért 1 keHtl' erre ügyelnünk, mert rni nemcsak a felnőttek élettét sziaibályózzuk és az emberi élet közösségiének keiretfeiit. határait ' vonjuk meg. hanem nevelni- tanítani. irányítaná is kötelesek vagyunk a közvéleményt. Ennek a felelősségnek tudatában kell nekünk észerevennünk, hogy az a világ, amelyben élünk, nemcsak szemmel látható, kézzel fogható, súly és mérték szerint elrendezhető dolgokból áll, hanem vannak olyan dolgok is, amelyek más természetűek, amelyeket értékeknek, eszményeknek nevezünk. Ezeknek az érték <%nek és ezeknek az eszménveknek legalább olyan jelentőségük van, az emberiség életében mint a kézzel fogható és szemmel látható dolgoknak. Mi azt kívánjuk, hogy a magyar közéletet tisztesség, becsület, önzetlenség,. szolgálni akarás jellemezzel (Taps a kisnazdanárton.) A becsületet kiloval, méterrel kifejezni nem lebet és ha azt akarjuk, hogy a magyar közélet élén olyan önzetlen emberek álljanak, akik nem a maguk hasznát, nem a maguk vagyoni «gyarapodását és erősödését tartiák szem előtt, hanem el tudnak égni a felelősségérzettől, el tudnak égni azért; a törődésért, amellyel a szegényembernek, a dolgozónak âz életét akariák megjavítani és emberhez méltóvá tenni, akkor mi ezektől az emberektől olyan jellembeli értékeket kivárniuk- amelyek kiloval, méterrel ,'nem fejezhető^ }ci' (Tan* a W>snußdowe,r+™w-) Ezeknek az értékeknek elismeréséibe?: és alkalmazásához m^ kategóriára van szükség. Amikor tehát az egyik oldalon azt látjuk, hogy a^ilág sajátságos kettősséget mutat, — az e«ryik oldalon vannak a szemmel látható és kézzel fogható -dolgok, a niásik odalon pedig azok a szellemi természetű értékek, amelyek nélkül emberi közösséget elképzelni nem lehet, — ugyanekkor, ha önmagunkra nézünk, észre kell vennünk azt is, hogy az emberi természetet is ilyen sajátságos kettősség jellemzi. Érzékeljük a dolgokat, szemmel . látjuk, kézzel meg tudjuk fogni, de ezeken kívül vannak olyan lelki képességeink is, amelyek nem az érzékelés alapján ismerik meg a világot, hia'. évi decemher hó 4-én, csütörtökön. 24 nem élmények által. Amikor egy anya keblére öleli hadifogságból hazatért gyermekét, vagy amikor egy másik embernek a becsületességé'ről mondunk véleményt, akkor má ezt nem kü• lóval, vagy méterrel fejezzük ki, hanem át-" éljük, hogy van szeretet, van hűség, van jóság, van áldozatot hozni tudás is. Ha már most észrevesszük és törvényalkotásunkban figyelemmel! vagyunk úgy a világ kettősségére. mint az emberi léleknek erre a kétirányú törekvésére, akkor nekünk először i» lehetőséget kell adnunk arra, hogy ezek a szellemi-értékek is megbecsüléshez, kifejezéshez jussanak az ország életében, az újjáépítésben és - egyengetnünk kell ezt az utat, eizt a fejlődési lehetőséget. ^ ..-••<• A vallás és tudomány kollaborációja nem érdekközösség, nem képmutató megalkuvás kell, hogy legyen, hanem annak felismerése, hogy illetékességi különbségek is vannak. Illetékes a terniészettxidonráiny. a, k ö'zegés z s épügy bizonyos problémáinak megoldására, de ugyanakkor vannak olyan problémák, amelyeknek megoldására nem illetékes a ^természettudomány, nem illetékes a gazdaságpolitikaVannak erkölcsi kérdések és erkölcsi szempon- , tok, amelyeknek illetékessége a, szellemtudományok és a vallás területére mutat. _ Ha tehát mi igazi, valóságos újjáépítést akarunk, akkor ennek az újjáépítésnek a szin" tézis jegyében kell lezajlania. amely szintézis feloldja ezt a látszólagos ellentétet, amelyben a korszellem termé szettudományois elfoorultisáe151 és a szellemtudományok háttérbeszorítása következtében két antitézis áll egymással szemben; olvan szintézisre kell törekednünk, auielv magasabb egységben összeolvasz> f ia a világnak és az emberi'léleknek ezt a kettősségét. T. Országgyűlés! Lehet, hosrv úgy látszik, minitba ez túlságosan elvont metafizikai spekuláció volna; annak igazolására, hogy ez mennvireJ reális 1 és józan dolog, csak egyetlenegy konkrétumot hozok fel. • "Közvetlenül az első világháboírú után az egész világot bejárta a > dávtonj majomper híre. Amerikában nagy vita folyt azon. hogy az ember a majomtól származik-e vagy nem. (Mozaás.l A darwinizmus k^rdé«^^ voH svó. megszólaltattak tudósokat éf^ teológusokat és ez a vita -- mint emlékszünk — téliesen el" döntetlenül végződött«. Megálliapítb+ták hogv époen úgy niera értik egymást, mintha két különböző nyelven beszélnének: a természett"dc mányi felfogás és a szelleni+udományok éí jelesül a vallás között áthidalhatatlan ellentét van. nem tudnak közös nevezőre iutni. Azóta eltelt néhánv évtized, szörnyű háború szakadt az emberiséére ég ma ugyanott tartunk, ahol akkor tartottunk; ennek a problémának a megoldása egy tapodtat sem jutott elóbbrp. Ebből következik az. arai+ először is szeretnék mvoim&tékosan alábúzni, bop-v a "szellemi problémák megoldáséra a háború nem alkalmas, az emberiség szellemi kibontakozását, háhorú még sohasem sepn'te+te elő. A háborúnál értelmetlenebb és ostobább dolog nine«, mert szellemi nrobiéniákat 'fizikai eszközökkel akar megoldani. Az emberiség ma pontosan ugyanazokkal a szellemi problémákkal áll szemben, amelyekkel az első világháború előtt, mert sem az első, sem a második világháború egy tanodtat sem vitte előbbre az emberiség szellemi kibontakozását, csak rombolt, pusztított és ma elszegényedve, lerongyolódva, sokkal nehezebb
