Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-30

287 Az országgyűlés 30. ülése 1947. évi december hó 12-én, pénteken. m FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. Országgyűlés! Azokhoz, amiket az igazságügyininiszter úr elmondott, csak kevés hozzátenni valóm van. Takarékoskodni akarok a t. Országgyűlés idejével és nem akarok ismétlést. Éppen ezért semmit sem szólok arról az alapproblémáról, amely a nép bíróság, a helyébe lépő szakbíróság, vagy a közvetítő megoldásként ajánlott átalakított formájú esküdtbíróság

; konkurreneiájára vonatkozik. Ennek az értékét és értelmét az igazságügyminiszter úr elmondotta ugyanúgy, ahogy beszélt a halálbüntetés szükségességéről és jogosultságáról is. Legyen szabad nekem itt egy másik perjogi problémáról beszélnem, amelynek azonban van jelentősége. Ez az, hogy a fellebbezés helyébe a semmisségi panasz intézményét iktatja ez a novella, és ezzel igen t. képviselőtársaink szerint egyfelől kiüt egy fokot a hármas rendszerből, másfelől szűkebbre szabja azt a kört, amelyben a perorvoslat érvényesíthető. Es itt valamelyik képviselőtársam a vita során azt mondotta, hogy a második büntető novella 28 §-a egyáltalában nem pótolja azt a lehetőséget, hogy a büntetési Ítélet miatt fellebbezni lehessen, azért sem, mert a második büntető novella 28. §-a taxatíve felsorolja a büntető törvénykönyvnek azokat a szakaszait, amelyeknek alapján a második büntető no

: vei la 28- §-a a

lapján semmisségi panasszal élni lehet. Legyen szabad ezzel kapcsolatban felhoznom azt, hogy a Btík. 90. és 91, §-a, a. büntetési tétel tekintetében mindazt tartalmazza, amit tartalmaznia kell és így a semmisségi panasz lehetősége a büntetési tétel miatt teljes egészében fennáll. De a Btk. 92. §-a alkalmazhatásának korlátozott körét reklamálták igen t. képviselőtársaim és említették többek között azt, hogy 16, vagy 17 éves fiuk bűncselekményei miatt nem lehet a Btk

s 92. §"át alkalmazni, mert ezek háborús és népellenes bűnösök. Közvetlenül a felszabadulás után egy 15. vagy* 16 éves fiatal gengszter állt a bíróság előtt, aki dunaparti kísérő volt, és" akinek lelkét néhányszáz ember életének kioltása terhelte. Ezek részére kérik az urak a Btk. 92. §-ának alkalmazását? Alig hiszem, hogy ezért bárki is tudná a felelősséget vállalni és alig hiszem, hogy bárki is ki merne ezért állani. Azt hiszem, hogy a Btk. 92. §-ával ugyanolyan csínján keli bánni, mint amilyen csínján kell bánni az amnesztiával, Csínján kell vele bánni azért, mert minden amnesztia bizonyos mértékű bátorítást jelent. Ma az a helyzet, hogy 40-000 gyilkos járkál Magyarországon szabadlábon, ennyi gyilkosnak az ügye kinyomozatlan azért, mert egy csomó bűnpártoló rejtegeti. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton és a szociáldemokratapárton.) Egyrészt ez az igazság, másrészt pedig az. hogy tele vagyunk fasiszta és ellenforradalmi megmozdulásokkal. Ezeket bátorítani ugyanolyan felelőtlen dolog volna, mint amilyen felelőtlen dolog volna ennek a 40.000 gyilkosnak a bátorítására a bennülő gyilkosoknak amnesztiát adni. (Ugy van! Ugy van! Helyeslés és taps a kommunista és a szociáldemokratapárton.) Az igazságügyminiszter úr beszélt arról, hogy a visszaható erő alkalmazása bizonyos esetekben indokolható, bizonyos esetekben meg lehet érteni azt, hogy nem lehetett előre konstruálni olyan tényálladékot, mint amilyen tényállaidékkal ta bűncselekmények elkövettettek. Erre azt mondják az urak. hogy ez*a kérdés áthidalható a természetjognak azokkal az alapvető rendelkezéseivel], (BARANKOVTCS István {dn): ügy van!), amelyek kodifikálva vannak, vagy nincsenek, d© egy ilyen természetjogot alkotnak. Rendben van, én elfogadom mindkét magyarázatot, ide 'akármelyik magyarázatot fogadjuk el, 'ebjből nem követkézhetik az, hogy ha valakik a társadalomnak egy rétegét, fajtáját, vallását, osztályát tételes joggal az emberi közösségből kitaszították, azok, akik ezt csinálták, vagy ebben közreműködtek, akik felbujtók, részesek, végrehajtók Voltak, büntetlenül menekülj ének. Általában — elismerem — nagyon nehéz ezzel a nópbírósági novellával kapcsolatban az ellenzék szerepe, mert minden egyes szó. amelyet véd'O'lem gyanánt felhoznak, és minden egyes szó amellyel az intézkedéseket diminuálni akarják, tulajdonképpen akarva, vagy akaratlanul azonosítás, a megértés, a jóváhagyás vádjába kergétíi azokat, akik ilyen módon próbálnak fellépni. Nem lehet absztrakt jogászi elgondolásról beszélni akkor, amikor az 1944-es idők eseményeiről van szó. Nem lehet az 1936-os vagy 1937-es jogállapotról beszélni akkor, amikor 1936 vagy 1937 a Gömbös utáni, a Gömbös nyomán következett eilenforradal. iniság szellemét jelentette. Á visszaható erő tényleg nagyon sebezhető pontja a klasszikus értetemben vett jogalkotásnak, de az emberi bestia a maga valóságában megmutatkozott és az emberi bestiával széniben a klasszikus jogot alkalmazni talán azt jelentené, hogy eleve odadobni magunkat mégegyszer a bestia elé! Örülök annak, amikor jogászok a jogrendszerbe való beilleszkedést és a jogalkotás szervességét igényűik és örülök annak, ha Cseraegi most megint régi tisztségéhez jut. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy voltak évek ebben a parlamentben, amikor a Csemegi-féle L bünteitőkódexet nem lehetett másként kiejteni, mint üvöltő kórus kíséretében. Ne méltóztassék elfelejteni, hogy amikor a jogrendszerbe való beilleszkedésről beszélnek, akkor arról kell beszélni, hogy miféle jogrendszerbe illeszkedik bele szervesen: az uralkodó osztályok jogrendszerébe-e, vagy az elnyomottak jogrendszerébe, abba a jogrendszerbe, amely jogrendszer azíti óhajtja, hogy jog jusson azoknak is, akiknek eddig nem volt joguk. Senki sem állította — és nem tudom, hogy igen t képviselőtársam miért cáfolja- — hogy nemzetközi kötelezettségünk volna a népbíróság felállítására vagy fenntartására. Egyáltalán nem volt sem a fegyverszüneti szerződésben, sem a békeszerződésben ilyen rendelkezés» nem volt ilyen kötelezettség. De van kötelezettsége a magyar baloldalnak, erkölcsi kötelezettsége arra, hogy egyfelől megtorolja azt, amit ellene, a humánum ellen, a tisztesség ellen» az emberség ellen, a szabadság ellen 25^ esztendőn keresztül és azon az egy esztendőn keresztül elkövettek, másfelől, hogy megakadályozza azt» hogy mégegyszer kisebb vagy nagyobb mértékben bárki vagy bárkik részéről bármilyen szín alatt, bármilyen célzattal elkövettessék. Politikai bűncselekményekről beszélt az egyik felszólalt képviselő úr és a politikai bűncselekmények generalitásába foglalta bele &

f politikai gyilkosságokat is. Igen, én készséggel elismerem» hogy még az emberölés is lehet politikai bűncselekmény. FritzAdler-nek