Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

207 Az országgyűlés 29. ülése 19-17. évi tán (md): Igaza van!) eilen tétben Európa minden más országával. Elmondhatjuk'e ezt Magyarországról % (Közbeszólások a néppárton: Sajnos, nem!) Magyarországon nem voüit fasiszta ellenforradalmár. nem volt reakciós, aki Hitler szolgálatába menti (DÖGEI Imre (kp): Nem Volt összeesküvés 1) Ellenkezőleg! Amikor már az egyik fasiszta társaság ' kidőlt, jött a másik, jött a 'harmadik, egymásra licitáltak. Ha ott tartanánk a mi demokráciánkban, mint ahol Szovjet" Oroszország tart, akkor örömmel egyeznénk bele abba. hogy ne legyen halálbüntetés. (DÖGEI Imre (kp): Segítsenek oda minket!) Es íme, ahogyan Szovjetoroszország az ő társadalmi rendjének, az a politüklai konszolidációjának az útján eljutott odáig, hogy halálbüntetés nélkül sem kelil tartonia attól, hogy a reakció felütheti a fejét, abban a percben, amikor nálunk nincs reakció, vagy olyan gyatraere jü lesz. amely az ország közéletében nem jelentős, akkor igenis tessék jönni a halálbüntetés eltörlésének gondolatával! T. Országgyűlés! A másik* ellenvetés az volt a bizottsági tárgyalás során, hogy ez a novella csak az egyéni kegyelmezésre ad módot, de általános amnesztiát nem hirdet, holott célszerűnek mutatkoznék, — mondják az aggá" lyoskodók — hogy legalább az enyhébb cselekményekre általános amnesztiát hirdessünk. . Azt hiszem, ugyanabból az okból, mini az előbb, sajnos, meg kell állapítanunk azt, hogy az amnesztiahirdetés ezidőszerint csak bátorítás lenne a reakció felé. mi pedig azt nem bá" torítani, hanem megfélemlíteni és megsieimmi«ítenii akarjuk. (Igaz! Ügy van! a kommiinistapárton.) Ennek következtében az egyéni, amnesztia már ie,gy hatalmas lépés afelé, hogy egyénileg elbírálván a delikvens eselefcmé" nyét az adott körülményeket, a köztársasági elnök úr az amnesztiát megadhatja. Eddig nem adhatott amnesztiát. Hogy általános aim; neszitíia jöjjön, ehhez az kell. hogy a reakció | megsemmisíttessék. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) Mindezeket összefoglalva, - azt kell megállapítanunk, hogy ez a novella egy lépési. kétségtelenül erőteljes lépés előre, abban az irányban, hogy pótolj eddigi hiányokat és a demokratikus rend szerinti szellem: ki" építését elősegítse. A mi kormányzati rendünknek ifi meg kell teremtenünk nem a fundamentumát, — ami téves megjelölés, — hanem a vértezetet, a demokrácia szellemiétől áthatott a demokrácia szellemétől vezetett törvényalkotást és t örvényalkalmia-zást, « ennek meg" teremtésében ez a novella egy lépést jelent előre. Éppen ezért a magyar kommunistapárt nevében és a. saját nevemben örömmel üdvözlöm teszt a javaslatot és elfogadóm. (Nagy taps a kommunistavárton- taps a szociáldemokrata párt, a kisgazdapárt és a parasztpárt oldatán.) ELNÖK: Szólásra következik á kijelölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Medey István! MEDEY ISTVÁN" (szd): T. Országgyűlés! A felszabadulás után a demokratikus törvényhozás számos újítást "hozott s ezek között is a legjelentősebb a népbíráskodásról szóló törvény. A törvény megalkotásakor abból indul-, tunk ki. hogy minden jognak a forrása ebben az országban a nép legyen. Éppen ezért a politikai természetű bűnügyeket szakbíróság helyett népbíróság hatáskörébe utaljuk. december hő 11-én, csütörtökén). 208 A népbíróság megfelelt a hozzáfűzött, várakozásoknak, azokat beváltotta s ma a demokratikus államrendi legbiztosabb pillére és a magyar demokrácia önvédelmi fegyvere. A csaknem hároméves gyakorlat során-azonban merültek fel zavaró körülmények is, amelyek a gyakorlatban megnehezítették a népbíróság működését, A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat azt célozza, hogy a szükséges reformok kellő időben megtörténjenek. A gyakorlatban sokszor előfordult, hogy egyes népeilenesí bűnösök a rendelkezésiek és ai népbírósági tövény , hiányosísága következtében nem nyerték el azt a méltó büntetést, amely a nép ellen elkövetett bűnnel arányban; állt volna. T. Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat tehát hatáskörkiterjesztést pèlent a népbíróságról alkotott törvénnyel széniben. Ez a javaslat új bűncselekményekre is kiterjeszti a népbiráskoidás hatáskörét. A népbiráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tiszta helyzeteit teremt anyagi él» jogi szempontból egyaránt. A javaslat törvényerőre emelkedése megteremti a lehetőségét^ annak, hogy demokráciánk e nagyszerű intézménye feladatát zökkenésmentesen láthassa el. A magyar nép tömegei és a demokrácia őszinte hívei joggal várják el, hogy a íiépbíróisági rendszernek ne legyenek hiányosságai s e hiányosságok következtében a múlt rendszeri 'bűnei ifié mehessenek feledésbe, de a demokrácia minden híve joggal tart igényt arra is, hogy azok, akik a nagy orsziáígépítő munka közben szabotálnak, rémhírt terjesztetlek, áltaiiábia'n népelleinesi bűncselekményeket követnek el, elvegyék méltó büntetésüket, A magyar demokráciát tehát olyan intézmény ékkel kell alátámasztanunk, amelyek hiztosítják az. államrend szilárdságát s erőfeszítéseink és országépítő munkánk sikerét. A törvényjavaslat célja a népbírósági eljárás gyorsítása ísjnélkül, hogy a népbíróság intézményének megbízhatósájga csökkennék. Ha nem módosítanánk, t. Országgyűlés, a gyakorlati tapasztalatok alapján az egyébként jól bevált törvényeinket és intézményeinket, akkor abba a látszatba eshetnénk, mintha gyengék volnánk és nem lenne bátorságunk ahhoz, hogy egyrészt a múlt bűneiért felelősségre vonjuk mindazokat, akik az országot tönkretették, másrészt pedig a felszabadulási uitíáín kapott ütések következtében átmenetileg meglapuló magyar reakció és ellenforradalmi szellem elérkezettnek látná az időt, hogy a politikailag iskolázatlan közvéleményt * a maga politikai céljainak érdekében hasznosítsa. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat megteremti a lehetőséigét annak, hogy népbírósági intézményünk az eddig szerzet gyakorlatból hasznosítsa mindazt, ami^ hatékonynyá! teszi a népbiráskodás rendszerét s ezáltal az állam rendját biztosítja, A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy addig is, amíg a magyar demokrácia abban a helyzetben lesz, hogy a halálbüntetést eltörölheti, a kivégzés nyilvánossága megszűnjék, illetve a népügyésznek lehetőséget nyújt arra, hogy csak engedély alapján tegye lehetővé a kivégzések látogaAz eddigi- gyakorlat a: vagyonelkobzások kérdésében sem volt helyes, mert a bűnösök öröklés és ajándékozás címén kivonhatták a népbíróság ítélete oilól vagyonukat. Hozhatnék fel külföldi példákat, amelyek mind-mind igazolnák, hogy &) népei lenes bűncselekmények