Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

143 Az országgyűlés 5. ülése 1947. évi október hó 8-án, szerdán. 144 párton: Az biztos!) Bennünket lik vidá

1 hatnak, de azt az ellenzéki gondolatot, azt a pártot, amelyet képviselünk, nem törhetik meg, hanem csak erősítik ezek a támadások. (Taps a függetlenségi párton. — Kovács Isitván (kp) : A fasizmust és a, reakciót meg fogjuk törni! — Zaj.) Az ta kíméletlen harc, amelyet ellenünk Rákosi Mátyás meghirdetett és azok a gátlás nélküli macehiavellisztikus eszközök» amelyekkel azt folytatják ellenünk, pártunk számára a legjobb propaganda. (Zaj-) Ez a propaganda a mi táborunkba fogja hajtani az eresz (alatt meghúzódó pártok híveit. Mert vájjon például mit gondoljon az ország arról az ellenzéki pártról, amely ellenzéki tevékenységét az ellenünk benyújtott petíció aláírásával kezdte meg? (Zaj és felkiáltások a néppárton Zsolt Béla (r) felé: Ez igaz!) Ennek a társtalanságnak, amelyben most a Magyar Kommunista Pártnak számunkra igen megtisztelő támadásait áUjuk, tehát vannak igen nagy előnyei is. Amikor az előbb az ellenzéki együttműködés szükségességére utáltaim, tízzel nem is akartam az eresz alól a jégverésbe kiesalogatni azokat, akik ott kényelmesen érzik magukat, hanem az ország közvéleménye előtt szerettem vo'Jna leszögezni azt, hogy az ellenzéki együttműködés elmaradása nem rajtunk múlik; mint ahogyan nem mirajtunk múlik az sem, hogy az országnak jelenlegi súlyos helyzetében, amelyet az aszály még súlyosbított, a köztünk és a kormányzópártok közötti együttműködésnek minősének meg a lelki előfeltételei. (Egy hang a kommunistapárton: Nem is lehetnek meg!) Barankovics István tegnapi nagy beszédében igen bölcsen jegyezte meg, hogy csodálkozik azon, hogy a gazdasági bajok feszítőerejét látva; miért nem igyekszik a kormány legalább a politikai feszültséget kiküszöbölni a magyar társadalomból. Akármilyen csodálatos, mégiis így van: a fenyegető gazdasági krízis ellenére a, kormány és a kormányzópártok meg sem kísérelték, hogy a drágaság és más hajóik nyomán fellépő elégedetlenség enyhítésére legalább a politikai légkört mérsékeljék. Ellenkezőleg. A Magyar Kommunista Párt minden apropó nélkül kíméletlen harcot hirdetett ellenünk, a többi 'koalíciós párt pedüg szekundánsul csatlakozott ehhez a harchoz. (Felkiáltások a kommunistapárt soraiban: A fasiszták ellen!) A fenyegető gazdasági krízis rémét nem én idézem az országgyűlés színe elé, ezt Rajk László belügyminiszter úr tette meg abban a kispesti beszédében, amelyben gazdasági krízisről, újabb inflációról, gazdasági (és politikai káoszról beszélt. Ezekkel 'természetesen bennünket vádiolt meg. Ha azonban a. belügyminiszter úr a gazdasági krízishez már bűnbakot keres, akkor valószínű, hogy ez a krízis fenyeget, mert hiszen valahányszor eddig a Magyar Kommunista Pártnak valamely akciója nem sikerült, (Rudas László (kp): De eddig még mindegyik sikerült! — Pfeiffer Zoltán (f): Rudas úr! Azért ne bízza el annyira magát! — Zaj-) annak mindig más volt az oka, többnyire a reakció. Számunkra azonban nem a kormányzópártoknak velünk szemben tanúsított magatartása, hanem csupán az ország egyetemes

1 érdeke lehet irányadó, ezért pártom nevében ki jelenítem, hogy a kormánynak mindazok a célszerű intézkedései» amelyek a fenyegető gazdaságii krízis leküzdésére irányulnak, — mert ezt tekintjük most a legsürgősebb és legfontosabb feladatnak, (Egy hang a kommunist párt soraiban: Miért nem arról beszél!) — azért örültem, hogy Révai József is ezen iaz állásponton van, (Drahos Lajos (kp): Mi van a hároméves tervvel! Hogyan akarják elgáncsolni? — Zaj. ~ Az elnök csenget.) — részünkről teljes támogatásban fognak részesülni és építőszándékú kritikánk után, ha a helyes" ségükről meggyőződtünk, habozás nélküli elfogadásra fogmaík .'találni. A Szabad Nép szeptember 14-i számának vezércikkében van. egy mondat, amelyet fenntartás nélkül aláírok: »A dolgozó népet a politikai intrikáknál és válságoknál százszor jobbam érdekli a krumpli ára.« (Nonn György (kp): De magát nem!) En azt hiszem, hogy az ellenzék elleni kíméletlen harcnál is jobban érdekli ez a kérdés. (Orbán László (kp): A kettő összefügg!) A politikai intrika pedig éppen az, (Zaj és ellentmondások a kommunistapárt r oldalán.), amikor a krumpli ára miatti elégedetlenséget az ellenzék elleni uszítással akarják levezetni, (felkiáltások a konv anwíistapárt oldalán: Tévedés!) Teljes mértékben számíthat a kormány támogatásunkra mindazoknál _ az^ intézkedéseinél is, amelyek valóban az újjáépítés célját szolgálják. (Rudas László (kp): Például a bankok államosítása!) Magam is számtalan megnyilatkozásomban szegeztem le, hogy^ az újjáépítés herkulesi munkájának elvégzéséhez minden magyar anyagi és szellemi erejének összefogására van szükség. Őszintén örülök annak, hogy Vészy Mátyás képviselőtársam a Világ című lap egyik legutóbbi vezércikkében hasonló felfogást képviselt. A szociáldemokratapárt egyik legjobb publicistája, Hámori László, a Népszava augusztus 24-i számában a következőket írta (olvassa): ;»A választásokon résztvevő íellenzéki pártoktól mindent inkább várhatunk, mint építő, jószándekú kritikát. Aligha tudjuk elképzelni bármelyik ellenzéki vezérszónokról, hogy valamelyik törvényjavaslat vitájában felszólalását azzal fejezze be, hogy bár a kormányzattal szemben ellenzéki álláspontot foglal el, èzt a 'törvényjavaslatot jónak és hasznosnak ismeri el és ezért elfogadja. Éles és mindenáron ellenzékiesÖJedő politikát folytat majd éles botránykavargatásokkal és személyeskedő támadásokkal. (Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: így van!) Ez felel meg a világnézetüknek. Ellenzék? Nem!" Ellenség.« Erre a hordóízű okfejtésre én felelhetnék (Zaj és ellentmondások a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt oldalán.) azzal a német közmondással, hogy: »Wie der Schelm ist, so denkt er!«, (Derültséa és taps az ellenzéken.) de ezt nem teszem, csupán annyit mondok, hogy Hámori alaposan tévedett. Azokat a törvényjavaslatokat, amelyek valóban az ország érdekét szolgálják, a kormány

> iránti legteljesebb bizalmatlanság ellenére is el fogjuk fogadni. A jelenlegi kormányprogrammban már eddigi fejtegetéseim során is örömmel üdvözöltem az egyházakkal kapcsolatos függő kérdések rendezésére vonatkozó programmpontotDe örömmel üdvözlöm a községi választások előkészítésének bejelentését is, valamint azt a törekvést, hogy az államosított üzemek hatalmas