Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-24

1219 Äz országgyűlés 2i. ülése ÍH7. è Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak a 4. §-t az előadó úr által most beterjesztett módosító indítvánnyal elfogadni! (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 4. § t az előadó űr módosításával fogadta el. Következik az 5. § tárgyalása. Kérem & jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Czéh József jegyző (felolvassa a törvényjavaslat ,5—7. §-ait, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa a törvény javaslat 8. §át.) x Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Bjircza Sándor (szid) előadó: T

; Országgyűlés! A javaslat 8. §-ának (3) bekezdése a pénzügyi bizottságban történt tárgyalás után _ nyert beiktatást a javaslatba. Szükségessé " vált cinnek beiktatása azért, ímert vannak jogi «zemélyek, amelyek kötelesek voltiak a> Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott részvényekbe fektetni vagyonukat, abból a célból, hogy azoknak jövedelmezősége biztosíttassék. A pnpillaritás tette lehetővé azt, hogy ezeket ia részvényeket jogi személyek, például gyámhatóságok, nyugdíjintézetek, biztosító társulatok megvásárolhassák. A^ bizottság részletesein foglalkozván ezzel a kérdéssel, szükségesnek találta egy új szakasz beiktatását, amely úgy szól, hogy különleges méltánylást igénylő esetekben a háromtagú # intézőbizottságnak módja van ezeknek a jogi személyeknek a vagyoni helyzetükben beállott, esetleges változás következtében olyan segítséget nyújtani. hogy a részvények állami tulajdonbavétele következtében az intézményt, illetőleg az intézményen- keresztül az érdtkdteket károsodás ne érje. A bizottság szövegezése szériái ez a szakasz azokra az intézményekre vonatkozott volna, amely intézmények, jogi személyek a fennálló jogszabályok értelmében fektették vagyc nukat ezekbe az értékpapírokba. Utólagos tárgyalások és információk beszerzése során azonban megállapítást nyert az is. hogy vannak olyan intézmények, amelyek nem jogszabályok alapján, hanem bizonyos felügyeletet gyakorló szervek utasítása és rendelkezése • alapján vásárolták az értékpapírokat, méltánytalanság volna tehát ezeket az intézményeket, amelyeknek célja az egyéb ilyen intézményekkel azonos, kizárni abból a 'lehetőségből, hogy a háromtagú intézőbizottság szükség esetén segítségükre siessen. Éppen ezért javaslom az igen t. Országgyűlésnek, hogy ezeket a szempontokat figyelembe véve, a 8. § (3) bekezdését a következőképpen módosítsa (olvassa): »Ha valamely természetes, vagy jogi személy (gyámhatóság, nyugdíjintézet, nyugdíjalap, biztosító intézet stb.) annak következtében jutott «a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott részvények birtokába, hogy vagyona a fennálló jogszabályok, vagy a felügyeletet gyakorló, illetőleg vagyonkezelő szerv rendelkezése alapján óvadékképes értékpapírokba fektette tett és a részvények állami tulajdonbavételével kapcsolatban a kártalanítás rendezésének elhalasztása folytán anyagilag veszélyeztetett helyzetbe kerül, a veszély elhárítása iránt a magyar köztársaság kormánya a (2) vi nbvember hó 21-én pénteken. 122Ö bekezdésben említett bizottság meghallgatása után megfelelő előleg engedélyezése útján, vagy más alkalmas módon intézkedik.« Elnök: A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Keresztes Sándor (dn): Vojt módosító javaslat!) Következik a határozathozatal. Mielőtt szavazásra tenném fel a kérdést, bejelentem, hogy Mihelics Béla Vid képviselő űr a szakaszhoz beadott módosító indítványát visszavonta. Módosító indítványt nyújtott be Keresztes Sándor képviselő úr is, kérem az indítvány felolvasását. Czéh József jegyző (olvassa): »Indítványozom, hogy a 8. § (1) bekezdése helyébe a következő szöveg vétessék fel: A jelen törvény alapján való állami tulajdonbavétel kártalanítás ellenében történik. Az eddigi részvénytulajdonosok részvényeik fejében a részvények árfolyamértékének megfelelő fixkamatozású államkötvényeket kapnak. A kötvények személyre szólóak és kibocsátásuktó] számított húsz éven belül elidegenííhesetlenek. Az egy személyre szóló, százezer forintot meg nem haladó névértékű részvénytömegeket, amelyek 3%-kaí kamatoznak, a kincstár a kibocsátástól számított húsz év alatt az állam költségvetésében évről-évre megállapított mennyiségben, sorsolási sorrendben köteles beváltani. A százezer forinton felüli részvénytömegeknek kamatozását illetve az állam teherbírásával arányos megváltási kulcsát későbbi törvény három éven belül állapítja meg. A. részletes intézkedéseket a kormátíy a jelen törvény életbelépésétől számított hat hónapon belül rendeletileg tartozik foganatosítani.« Elnök: Kérdem a t .Országgyűlést, méltóztatnak-e a 8, §-t az előadó módosításával elfogadni, szemben Keresztes Sándor módosító indítványával? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés ra 8. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a 9. §. Kérem á jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. ^ Czéh József jegyző (felolvassa a 9—15. h-okat. amelyeket az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). . j Elnök: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. (Taps.) j T. Országgyűlés! Napirend szerint követke- zik a mentelmi bizottsáer 30. számú jelentésének tárgyalása Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (Néhány ellenzéki képviselő elhagyja az üléstermet. — Zaj a komwiunisf apárt soraiban. — Egy hang a kommu- * wistapárt oldalán az ellenzék felé: Rokoniszenvnyilvánítás Peyer Károlynak!) Nánási László előadó urat illeti a szó. Nánási László (pp) előadó: T. Országgyűlés! A budapesti népfőügyész 1947. Nfü. 5365. számra felterjesztésében Peyer Károly országgyűlési képviselő meinitelmi jogának nevezett előzetes letartóztatását is magábanfoglaló joghatállyal történő felfüggesztését kérte, mert a budapestii népbíróság Nb. XXIII. 3334/1947. . számú megkeresése iszerint Peyer Károly ellen büntető eljárás tétetett folyamatba az alábbi tényállás alapján. 1947 január havában Budapesten PiskySchmádt Frigyes, a Magyar Közalkalmazottak Szakszerveze'ttéhez beosztott népügyész é» G-á-