Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-23
ÏÔll Àz országgyűlés 23. ülése Í9Í7.évi november hó 20 én, csütör,'ÖkÖn. 1212 szolgálói ai biankkapitalizimusnak. nem azok, akiknek nevét a különböző gazdasági lapokban, iá különböző újságok gazdasági rovataiban itt vagy ott szerepeltetik, hanem az a bank tisztviselői apparátus, amely ott dolgozik anélkül, hogy azért külön jutalmat, külön elismerést kérne, az a magánalkalmazotti tábor, amely munkaerejét kölcsön adja a banknak és semmi mást nem kér a banktól, minthogy ezt a munkaerejét úgy fizessék meg, hogy az megélhetését biztosítsa. Igen t, Országgyűlés! Ábrahám igen t. képviselőtársam felsorolta aizokat az érdekeltségieket, amelyek az egyes bankokhoz tartoznak. Ezeknek száma körülbelül 'kétszáz. Ebben benne vannak a különböző vidéki affiliait pénzintézetek, vannak kereskedelmi vállalatok, és vannak igen nagy iparvállalatok. Ha egy kicsit méltóztatnak azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mit jelent kilenc nagybank kezében ez a gazdasági apparátus és mit fog jelenteni ez az állam kezében, akkor mindjárt rájönnek a kételkedőik is arra, hogy az állannosítás mennyire fontos ennek a kérdésnek lényege, a hároméves terv sikere szemDomitjábóL, fontos pénzügyi, fontos hitelügyi, kereskedelemügyi és /iparügyi vonatkozásban. Egészen m ! » az» ha egy ilyen hatalmas apparátus, amely az ország gazdasági életének bizonyos területén ötven-hatvan-hetven, esetleg nyolcvan százalékát képviseli, pontosén beleilleszkedik a hároméves terv végrehajtásába vagypedig azzal bizonyos mértékben szemben áll. Ennek a hatalmas apparátusnak mint egy orchesterinek a karmester rendelkezésére kell állnia, hogy ha. az orehester központjában a karmester pálcájával int, akkor annak az orchesternek legutolsó napszámosa, legutolsó tisztviselője abban az iparvállalatban, abban a kereskedelmi vállalatban vagy abban a vidéki affiliait pénzintézetben úgy hajtsa végre feladatát, ahogyam ezt az indítóok, a hároméves terv sikere érdekében fentről, a legfelsőbb helyről irányítják. Ez a koordináció majd megmutatja hogy igenis nem bürokratikus, hanem gyakorlati intézkedések fogják a hároméves terv sikere érdekében ezeket a hitelszervezeteket mozgatni. Igen t,. Országgyűlés! A kártalanítás kérdésével mind a koalíciós pártok szónokai, mind igen t. Kemény képviselőtársam részletesen foglalkozott de részletesen foglalkozott vele Mihelics képviselőtársam is. Utalt azokra a külföldi jegybankokra, amelyeket államosítottak és amelyekkel kapcsolatban az államosításra vonatkozó törvény már magában foglalja az álllamosítás módját. Utalt az angol példára, ahol háromszázalékos kamatozású kötvényeket bocsátottak ki, amelyek 1946-ban, tehát 3 7/ államosítás után következő esztendőben rögtön beválthatók voltak. Utalt a francia példára, ahol hasonló kamatozású, illetve kétszázalékos kamatozású kötvényeket bocsátottak ki, — a háromszázalékos kamatozású kötvények kibocsátását csak megígérték — amelyek ötven esztendő alatt kerülnek beváltásra, azonban nem beszélt azokról az intézetekről, ahol bizonyos mértékben a kártalanítás kifejezésre van juttat Via magában a törvényben, például Csehszlovákiában, Romániában, de még nem ismerjük azt, hogyan következett be ennek gyakorlati lebonyolítása. Ezt nem tudjuk. Ezekről a kérdésekről nincsenek még nonios iuformáeióiink, de nincsenek még pontos információink arról sem, hogy Franciaországban hogyan történik a kártalanítás megkezdése; nincsenek még pontos információink arról sem, hogy Angliában ebben a vonatkozásban 'nem történtek-e később olyan intézkedések, amelyeket a bizonyos mértékben megváltozott világgazdasági helyzet és ezzel kapcsolatban az angol birodalom gazdasági szempontjai is esetleg szükségessé tettek. Igen t. Országgyűlés! Ma, amikor Magyarország itt áll egy elvesztett háború után, amelyet nem mi kényszerítettünk magunkra, hanem ránk kényszerítettek igen sokszor letárgyalt bitang^ kezek — bocsánat az impariamentáris kifejezésért, — amikor még fel sem tudjuk mérni azokat a nemzetközi kötelezettségekelt, amelyek részben háború előtti tartozásainkkal kapcsolatban, részben az elvesztett háború következtében reánk háruló nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatban terheket rónak az országra, tehát egy bizonyos mértékben fel nem mérhető állapotban nem sokkal beosüleW sebb-e, ha azt mondjuk, hogy nem tudjuk ma megállapítani, hogy ezekért a részvényekért mit fogunk fizetni a tulajdonosoknak, ellenben becsületesen kijelentjük, hogy kártalanítani akarunk, ennek a kártalanításnak a módját azonban akkor fogjuk megállapítani, amikor erre az ország gazdasági helyzetének pontos megállapítása lehetőséget nyújt. Miért hozzunk mi most javaslaítba egy olyan kártalanítási lehetőséget, amelyet egy félév vagy egy esztendő, yacy két esztendő múlva módosítanunk kell? Őszintébben, becsületesebben ezzel a kérdéssel foglalkozni nem lehet, mint ahogy ezt a törvényjavaslat mondja: kártalanítani fogunk, azonban a kártalanítás kérdését később fogjuk törvényesen szabályozni. Az elhangzott koalíciós szónoklatok hangsúlyozták, hogy itt a kártalanítás kérdésében bizonyos különbséget kell tenni a kártalanítandó személyek között. Különbséget kell tenni azokból a szempontokból, amelyeket 1 a demokrácia képvisel. Ha ezt az elvi kérdést elfogadjuk és elhiszi az igen t. Országgyűlés, hogy a kormányzatnál ez az elvi kérdés a demokrati kus meggyőződés alapja, akkor nyugodtan megszavazhatják a, törvényjavaslatnak ezt a részét is, mert ezzel saját maguk álláspontját is kifejezésre jutatták. Igen t. Országgyűlés! En több kérdéssel nem is kívánok foglalkozni, mert hiszen azokkal a módosításokkal kapcsolatban, amelyek a törvényi avaslat egyes szakaszaihoz beérkeztek és azokkal a: módosításokkal kapcsolatban, amelyeket, mint stiláris módosításokat a kormányzatnak lesz módja az egyes szakaszokhoz előterjeszteni, módomban lesz ezekhez a kérdésekhez hozzászólni. En csiak egyre akarom az igen t. Országgyűlés figyelmét felhívni. Ez a törvényjavaslat; bizonyos mértékben lehetővé teszi, hogy annak a társadalmi, gazdasági átalakulásnak érdekéiben, amely a demokrácia célja, politikailag, gazdaságilag és egyéb területien mindent összefogjunk. Ez a törvényjavaslat egyik legfontosabb része. Ennek tudatában határozzon az igen íft Országgyűlés ennek a törvényjavaslatnak elfogadása, elutasítása vagy módosítása tekintetében. Meg vagyok győződve arról, hogy ezeket a sízemn on tokát mindenk; jól fií?velembe veszi önmagánál, és demokráciánk jövőiét né^i. a törvényjavaslatot elfogadja azokkal a stiláris módosításokkal, amelyekkel a kormányzat ki togja egészíteni.
