Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-23

1180 Az országgyűlés 23. ülése 1947. év ahol, megimt! egy félmdlMócsfca sikkadt el a rendes útvonaltól. Nagyon szeretném te-hát, ha a magyar kormány rendkívül erélyesen belenyúlna az összes állami üzemek pénzügyi vezetésébe és ahol egy kis visszaélést tapasztal, könyörtelenül eljárna. Akármilyen párti legyen az illető, azt ki kell ebrudaluL Vla'lóbian ha eddig is a nép pénze úszott el ezeken a panamákon, ezután még fokozottabb mértékben a nép keserves keresete fog elúszni a panamákon. T. Országgyűlés! Magával a javaslattal kapcsolatban egy kérdésre kivánom felhívni az Országgyűlés figyelmét, amit már a pénzügyi bizottságban is előterjesztettem. Tudniillik ;

a Nemzeti Bank államosításával kapcsolatosan vannak, illetve lesznek némi nemzetközi akadályok, amelyeket a kormánynak el kell hárítania az állami jegyintézetté való alakítás útjából. A Nemzet] Bankot tudniillik az 1924. évi nemzetközi szerződés hozta létre. Amikor gróf Bethlen István felvette a 250 millió aranykorona külföldi kölcsönt, akkor megkötötték a kormány kezét és két protokoll-, ban. két jegyzőkönyvben pontosan lefektették, hogy milyen feltétel mellett adják, ezt a kölcsönt és mihez kell tartania magát a magyar nemzetnek és a magyar kormánynak. Ebben a két protokollumban az volt, t. Országgyűlés, hogy fel kell állítani a Nemzeti Bank Részvénytársaságot, amelybe azonban a magyar kormány beíe nem szólhat, amelyet a magyar kormányzat nem vehet igénybe, az alapszabályokat pedig nem lehet módosítani és megváltoztatni, csak az illető, ezeket a protokollumokat és szerződéseket aláírt külföldi nagyhatalmakkai együtt. Amikor erre felhívtam a pénzügyi bizottságban az igen t. Kemény álJ am titkár úr figyelmét, rögtön válaszolt is és azt mondta nekern, válasza az volt, hogy azóta, egy földcsuszamlás történt. (Közbeszólás a kommunistapárton: Polarizáció!) Igaza van, földcsuszamlás történt, azonban ez nem nemzetközi érv még, sajnos, velünk, Magyarországgal szemben. Kétségtelen dolog, hogy földcsuszamlás történt, azonban a nagyhatalmak ezt a földcsuszamlást nem akarták tudomásul venni és a kormány által elénk terjesztett és általunk megszavazott békeszerződésnek 10., 21., 26., s azt hiszem 31. pontjára hívom fel az igen t. Országgyűlés és államtitkár úr figyelmét, amely pontokban kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a világháború előtt kötött nemzetközi szerződéseket teljes érvényben elismerjük és fenntartjuk. Már most hogyan áll ez & kérdés? E törvény alapján a kormánynak az lesz az első ténykedése, hogy a Nemzeti Bank alapszabályait módosítani fogja. Ez érthető és természetszerű. Nehogy abba a helyzetbe kerüljön megint Magyarország és a magyar kormány, hogy valamelyik külföldi nagyhatalom emiatt óvást emeljen, az Egyesült Nemzetek előtt megint panaszt tegyen a magyar nemzet ellen és ad audiendum verbum idézzék majd Magyarországot New Yorkba, hogy miért szegtük meg békeszerződésünknek ezt a pontját is. Mélyen t. Országgyűlés! Ez fontos kérdés, amelyet szerintem nem lehet földcsuszamlással elintézni, hanem ebben a kérdésben kérünk pontos felvilágosítást, hogyan és miként áll ez a kérdés. T. Országgyűlés! Méltó

ztätniak látni, Justus igei) t, képviselőtársamnak az az aggálya, hogy itt vannak, akik ellenzik a bankok és a november hó 20-án, osüiörfökön, 1190 nagyvállalatok részvényeinek állami tulajdonba való vételét, felesleges íaldöngetés veit, mert amikor még Justus Pál képviselő úr kicsiny volt és gyermek volt, már akkor döngettük ezt a kérdést és követeltük ezt- Kár te hát az ellenzék felé azt az insKÍunációt kelteni, hogy mi itt a bankokat, a részvényeseket védjük és mi szerelmesek vagyunk a nagybankokba. Barcza előadó úr is említette azt, hogy sokan vannak, akik ellenzik a, rész vényeknek állami tulajdonba való vételét. Lehet, hogy vau inak sokan, mert hiszen az érdekeltekről feltételezhető, hogy fáj nekik, hogy a részvényeket tőlük egyszerűen elveszik, azonban nemcsak a részvényesek próbáltak kifogásokat tenni ez ellen a törvényjavaslat ellen. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy midőn a kommunista párt először csak a három nagy bank államosítását követelte, akkor jött a szociáldemokrata párt és azt mondta, nem, az összes bankokat kérjük államosítani. Miért? Azérit, mert kíváncsi volt a Duna-bank kérdésére, hogy mi van a Duna-barnkkal, amely a kommunistapárté. (Zaj és mozgás a kommunistavárton. — Közbeszólás a szociáldemokratapárton: A kis tapintatos!) En csak hivatkozom Rákosi Mátyás miniszíerelnökhelyettes úrnak a Kossullimoziban tartott beszédére, amelyben ő maga mondta azt, hogy valóságos közelharecot kellett folytatni ezekben a kérdésekben a koalíción belül is. (Rudas László (kp): Milyen kérdésben? — Justus Pál (szd): Nagy tévedés, képviselő úr!) Tudniillik a szociáldemokratapárt nem azért gondolta ezt a javaslatot ilyen formában megellenezni, mintha a bankok államosítását nem helyeselné. Távolról sem akarok ilyen inszinnációval élni, (Faragó György (szd): Csak elmondja! Nagyon »jóhiszemű« beszed!) igenis, a szocíáldemokratapártnak is programja a nagytőke államosításía

L Itt van Kautsiky levelié, amelyet annakidején a híres szociáldemokrata kongresszuson felolvastak, midőn azt mondták a kongresszuson, hogy a kommuűistapártnalk és a szo ci áldemokrata; pártnak végcélja ugyanaz: az államosítás, Erre azt mondta Kautslky, nem, csak akkor akarunk mi szociáldemokraták államosítani, l:a mi vagyunk a hatalom birtokában. Ügy látoirn

v hogy most, amikor itt pár hónapos vita támadt a kommunista párt és a szociáldemokratapárt közt, akkor is felmerült egy kis ilyen politikai hatalmi ellentét, (Mónus lllésné (szd): Ugyan kérem!) hátha, itt meglehet gátolni ennek a törvény javaslatnak beterjesztését. (Közbeszólás a kommunistapárton: Meg szeretné sütni a pecsenyéjét! — Justus Pál (szd) : A képviselő úr sem gondolja ezt komolyan!) A végén az történt, hogy a két párt kompromisszumot kötött egymással és megegyeztek egymással, nem az összes, nem a három, hanem az első kúriába tartozó intézetek államosításában, (Justus Pál (szd): Ezt is rosszul tudja a képviselő űr, mert kezdettől fogva csak erről volt szó!) így létrejött a szent szövetség és létrejött a béke. (Justus Pál (szd): Vagy rosszul tudja, vagy rosszul mondja ! — Nagy László (md) : Legalább is így látszik! — Révész Ferenc (szd): A lényeg az, hogy átt a javaslat! Jön a többi is! — Rudas László (kp): Minden kompromisszum jó, ami az ellenséget veri!) Ezen van a hangsúly és mivel ez a javaslat tényleg komoly haladást jelent ebben az országban, a gazdasági demokrácia felé. azért a magam részéről is elfogadom a javaslatolt. (Taps a magyar de?no75*