Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-22
H45 Az országgyűlés 22. ülése 1947. és reményként állítják fel, hogy a magyar demokrácia, szerv:ző'*munkájra mellet nem fogja figyelmen kívül hagyni az ideológia adekvát területeit és itt is rendet teremt, nemcsak a szervezésben. Ideológiának és gyakorlatnak egymást ke,ii//lhajtainiía, mint ai fogaskerekeknek, A jelen törvénytervezet tárgyalása- jó alkalom volt szintetikusan áttekinteni azoka" a teriileteket, amelyek meghatározzák e kérdésiben a magyar demokrácia harcát. A törvénytervezetet törvényerőre fogjuk emelni és miu-án törvény erőre emeltük, a harc következő porciójára készülődvén, csak egy pillanatra fogunk visszatekinteni, hogy elmondhassuk: »Köszönjük élet... Ez jómulatság férfimunka volt!« (Élénk helyeslés és, taps a kormánypártok soraiban,) Elnök; A napirend tárgyalására megállapított idő lelteit, ezért a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek Legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére. , ) ; Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 ómkor tartsuk és napirendjére tűzzük, iki a 'Magyar Nemzeti Bank ós a Pénzintézeti Központ I. kúriájához tartozó, részvénytársasági alapom működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóió törvéuyjavaslíat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadnia (Igen!) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja). Az ülést 10 v percre felfüggesztem. (Szünet délután ä óra 51 perctől 2 óra 33 percig.) (Az elnöki széket Nagy Imre foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik az interpellációik előterjesztése. Az első Szomolyaá Ages tonné képviselőtársunk interpellációja; az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegéti felolvasni. Jl Ozéh József jegyző (olvassa): »A péitervásári járás, különösképpen Siroik község lar koságának régi vágya, hogy a járásba, illetve a < községibe! mennél 'előbb vezessék be a villanyt. Mit kíván tenni a miniszter úr atmnak érdekében, hogy ez, a haromeveß terv keretén belül mennél előbb megvalósulhasson?« . Elnök: Interpellál ó képviselőtársunkat illeti a szó. Szomolyai Agostonné (kp): T. Országgyülés ! Az esztelen fasiszta, háború az ország egész villanyellá ásában nagy károkat, okozott, nemcsak a városokban, hanem a falusi és tanyai villanyvilágításban is. A felszerelések tetemes része elpusztult. Az amragyis sivár villanyellátás jelenleg , a legkétségbeejtőbb helyzeteit mutatja. Az országos 1 helyzethez hasonló Heves megye falvainak és tanyáinak villanyellátása is. A megye községeinek 30—35 százalékában nincs villany villa gítás, vagy azért, mert egyáltalán nem volt, vagy pedig azért, mert a háború folytán a felszerelések megrongálódtak s ninicseinek , kijavítva, vagy nincsenek ,a viilamoseinergiartermelő telephez bekötve. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy, a falu életében a villanyáramnak milyen nagy jeleintősége van. Az egészségi szemé-ín november hó 19-én, szerdán 1146 pontok mellett feltétlenül meg kel h emlíeni azt, hogy csakis viliamosárammal lelhet falun a< felvilágosító és a tanító munkát elvégezni a rádió által. Az a sok eszteilem híresztelés, amely jelenleg főleg a kis falvakban jár sziájróíszájra, hogy háború fesz, ső: .Magyarországon már néhol bombáztak is, ez,a métely ezés főleg azért terjedhet el a falvakban, mert a falusi emberek a külvilágtól teljesen el vannak zárva. Nagyon sok faluban egyetlen rádió sincs, emellett a falusi utcákon főleg a most bekövetkező őszi és téli sáros estéken, alkonyat után már szinte lehetetlen közlekedni. A ^ falusi kisiparosság éppen a villamosárani hiánya miatt nem tud kellőképpen dolgozniA vií'lanrosáram hiánya az oka amnafc is, hogy Heves megyében a községek nagy részében a mozikat egyáltalán nem lehet működtetni^ pedig a moziban bemutatott oktatófilmek jótékony hatását nem toll különösebben, bizonyítani. A hároméves terv célul tűzte ki a virágzó mezőgazdaság, jómódú parasztság megteremtését, amit el sem lehet képzelni a mezőgazdaság megfelelő gépesítése nélkül. Éppen ez teszi szükségessé ezeknek a községeknek villamosárammal való ellátását, mert ha-a hároméves terv során tervbevet't mátravidéki villamoserő-termelő telep felépül, a falvak parasztságát olcsó villamos erővel lehet ellátni, amelyet a parasztság a gazdálkodásnál a termelés .fokozására jól tud értékesíteni. Meg kell említenem, hogy éppen a mátravidéki iiközségek, Mátraszentimrei, Mátraszentlászló és Mátraszentistván kitűnő természeti fekvésüknél fogva forgalmas üdülőtelepek 'lehetnének és így a községek parasztliakosainak biztos piacot, tehát jobb megélhetést jelentenének, ennek azonban legfőbb ! akadálya az. hogy nincs áramellátás, pedig a legközelebbi villamoserő-műtelep csupán hét (kilométerre van, Galyatetőn. Ugy látszik azonban, a villamos-erőtelep nem lát elég hasznot abban, hogy ezt a három községet bevonja az áramszolgáltatásba, így az üzem kapzsiságát, profitéhségét jónéhány község lakosságának kell megszenvednie. De ugyanezia helyzet legnagyobbrészt a többi község áramellátásánál is. A hároméves tervben a falu és a tanyavilág villamosítására mintegy 100 millió forint van előirányozvai, 250.000 falusi és tanyai fogyasztó villanyvilágításhoz juttatása van tervbevéve. -Qppen emnek figyelembevételével felkérem az iparügyi miníiszter urat, hogy a hároméves terv villamosítási költségelőirányzatának keretében Heves megyében elsősorban azokban a községekben, ahol már régebben is volt villanyszolgáltatás, vagy pedig a vülamosáram bevezetésére megtették az előkészületeket — mint például Sirok és Adacs községekben, ahol a villanyoszlopok már régen le vannak ásva, csupán az elektromos erőt termelő telephez L-M ezeket bekötni — végeztesse el a még szükséges munkálatokat, s kötelezze az áramtermelő telepeket e községeknek az áramszolgáltatásba való bevonására, — ezi az a munka, amelyet már most el lehet végeztetni nagyobb költségek nélkül, — de természetesen vegye a miniszter úr mielőbb napirendre Heves megye többi árammal el nem látott községének villamosítását is, mert a kormányzatnak ezlfc az intézkedését a dolgozó magyar pa-