Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-16
845 Az országgyűlés 16. ülése 1947. évi november hó 6-én, szerdán. 846 Amint megfelelő eredményt tudunk produ- ! kálni a cukor mennyiségének felemelését ille- | tően^a képviselő urat értesíteni fogom. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. ''Helyeslés és taps.) Elnök: Kérdem a képviselő urat, méltóztatik-e à viszonválasz jogával élni! Szigethy Attila (pp): Nem; tudomásul veszem a választ. Elnök: Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul, A?eszi. Következik Szigethy Attila képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszterhez, melynek elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) Az országgyűlés a halasztáshoz hozzá járul. Következik Nagy István képviselő úr interpellációja a honvédelmi miniszterhez, amelynek elmondására halasztást kért. Méltóztatnak ahhoz hozzájárulni? (Igen!) Az országgyűlés a halasztást megadja. Következik Boros Gergely képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem jegyző képviselőtársnőmet, szíveskedjék azt felolvasni. Hajdú Ernőné jegyző (olvassa): »Boros Gergely országgyűlési képviselő interpellációja az iparügyi miniszterhez fa falu lrko ságának világi áshoz szükséges petróleumánál való ellátása tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a falvakban a súlyos petróleumhiány miatt sok helyen nincsen világítás 1 ? Mit kivan tenni a miniszter úr a magyar falvak jobb petróleumellá'ása érdekében?« Elnök: Boros Gergely képviaelő urat illeti a szó. Boros Gergely (kp): T. Országgyűlés! Van-e tudomása a miniszter .urnák, hogy a falviÁkban a súlyos petróleumhiány miatt nincs világítás? Mit kivan tenni a miniszter úr a magyar falv k jobb txetróleumellátása érdekében? A nagy szárazság következtében a mezőgazdasági őszi munkálatok ° késői időre szorultqk, jóformán csak most tudjuk a mezőgazdasági munkálatokat megkezdeni, amikor már n, napok rövidebbek. Kora hajn ltól késő estig kell dolgozni^ a parasztságnak, hogy ezt a nagy, or j zágépítő munkájá f el tudja végezni. hogy be tudja vetni a földeket és ugyanakkor az egé r z ország területén óriási világítópetróleumhiány mutatkozik. Legalábbis ia mi vidékünkön egyáltalán nem lehet kapni világítópetróleumot. Erre vonatkozólag kérem az iparügyi miniszter urat, hasson ods, hogy a világítópetróleumhoz hozzájuthasson a ma-msztság. A három éves terv első éve 540.000 tonna, azaz havi 45.000 tonna ásványolajtermelést íránvzott elő. Ezzel szemben mi a helvzet? A MA ORT termelése. amely még júliusban 48.670 tonna volt. szeptemberben 43.100 tonnára e^ett le, s októberben is körülbelül ugyanilyen alacsony, volt. A MAORT a termelés további csökkentését tervezi, amit az olajmezők kifáradásával indokol. Ugyan-akkor elhallgatja az", hogy új olaj-mező feltárása van folyamatban, amelyet ha kiaknázunk, feltételezem, biztosítani tiidja a hároméves terv teljesítését még akkor is, ha a MAORT régi kút jainak termelése csökken. Ezt a csökkenést egyébként, amely a hároméves terv indulásakor ilyen rohamos méreteket öltött, szigorúan vizsgálat tárgyává kell tenni. (Taps a kommunistapárton.) Elnök: Az országgyűlés a képviselő úr interpellációját kiadja az iparügyi miniszter úrnak. Következik Kovács Béla képviselő úr interpellációja az építés- és közmunkaügyi miniszterhez. Kérem jegyző képviselőtársnőmet, szíveskedjék azt felolvasni. Hajdú Ernőné jegyző (olvassa): »Kovács Béla képviselő interpellációja a építés- és köznmnfcaűgyi miniszterhez az építésügyi, törvény megalkotása tárgyában. Évtizedek óta sürget az építlőkisiparosság az építőiparban fennálló és ma már tarthatatlan» ekuvult, antiszociális és antidemokatiikus rend elletek dzsungelja helyett egy olyan építésügyi törvényit, amely biztosítja a magyar építőiparosság jogait és jogosan megik öv étel t m unk at e rule té t. Mit kíván tenni a miniszter úr az építőipari törvény mennél előbbi megalkotása érdekében?« Elnök: Kovács Béla kép viselő urat illeti a szó. Kovács Béla (kp): T. Országgyűlés! Az 1884. évben megalkották az ipartörvényt, ez volt az általános ipartörvény. Az építőiipart azonban akkor nem rendezitek, csak utasították, illetve felhatalmazták á kereskede'ieinés iparügyi miinisztert, hogy rendeletekéit hozzon az építőipar rendezése tárgyában. A magyar építő kisiparosságnak tarthaitiaitllan a helyzete, de ez nemcsak a kisiparosságra káros, hanem az országra is. Nevezetesen a nagytőkések, a nagyvállalkozók, körülbelül kéits7;ázain. akarják kisajátítani az orszá? építőiparii' munkáit. Már több minit egy évtized óta kérjük, hogy ezt a régi, rossz, elavult törvényt rendezzék. Több mint hatvan év óta az építőiparral kapcsolatosan megjelent összes minisz téri rendeletek és intézkedések kétségen kívül elavultak és minden esetben csak a kisiparosságot sújtották, olyan jogokat és munkaterületieket vontak meg a kézműiparosségtól, amely jogokkal és munkaterületekkel 1884 előtt még rendelkezett. Az 1884. év óta kiadott ilyenirányú rendelkezések minden esetben szűkítettek a kisiparosság munkaterületét. Abban az időben kevesebb számú és munkával jól ellátott épátőiparosságíunk volt, amely qzenfelül még s/zervezetlen is volt, tehát nem küzdhetett az akkoriii jogfosztások ellen. Az 1913. évben kiadott ilyenirányú rendeleteik, valamint az azt követő hasonló rendeletek ismételt jogfosztást és munkaterületei Vonást jelentettek az énítő kisiparosság számára. Az építő kisiparosság ekkor már szervezetten tiltakozott a jogfosztások ellen, az 1914—19-es világháború azonban megakadályozta az építő kisiparosságot abban, hogy jogaiért a további küzdelmet folytathassa. 1920 óta rendszeres és szervezetten kiépített küzdelmet és harcot folytatott az építő kisipiarossás jogai visszaszerzése érdekében, de a nagy épíőmesterek az akkori elnyoanó és reakciós kormányzatinál karöltve, nemhogy visszajuttatták volna a régi jogokat az építő kisiparosságnak, hanem ellenkezőleg a jogfosztások sorozatát követték el és az 1920. év
