Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-4
73 Az orszaggyűlés í. ülése 1947. évi október hó 7-én, kedden. 7± külföldön és belföldön egyaránt rendületlenül az a hír tartja magáit, hogy ,a választások és a szavazás-ok során a választás eredményét is befolyásoló mórtíékű törvénytelenség' fordult eftő(Úgy van! Úgy van! a néppárt és a függetlenségi pánt soraiban ) Ezzel a hírrel szemben a kormánynak kötelessége az ország" becsületét megvédenie. A koronány tehát jól tenné, ha az ellenzék áltai! is ellenőrizhető adatokat tenne közzé a, választójogi visszaélések valódi képének megalkotásához. (Nógrádi Sándor (kp): Ezeknek a választásoknak egy nagy trükkje volt: a demokrata néppárt gyóntatószéke! Ez volt a nagy trükk! — Zaj és felkiáltások a néppárt soraiban: Maga is kékeédulás? —, Mozgás a kommunistapárton. — Az elnök csenget.) Ha a kormány nem akarja vállalni azt a vádat, hogy súlyos választási visszaélések történtek, (Nonn György (kp): Ha nem tudják, miért terjesztik külföldön? — Felkiáltások a néppárton: Magára vette? —- Nonn György (kp): Maguk terjesztik külföldön! — Zaj.) elégséges az, ha bizonyos kérdésekre válaszol és ezeket a válaszokat az ellenzék számára is e^enőrizheiílővé tesziEzek a kérdések a következők. Először: hány magyar állampolgár érte el a választások kiíráMig a választójogi korhatárt? Másodszor: hány magyar állampolgár kapott és hány töltött ki úgynevezett számlálólapot? (Egy hang a kommunista párton: Több, mint kellett volna! — Közbeszólások a néppárt és a függetlenségi párt soraiban: Sokallja?) Harmadszor: hány magyar állampolgárt vettek be az ideiglenes névjegyzékbe? Negyedszer: a számlálólapok útján összeírtak közül hányat és minő indokolással hagytak ki? Ötödször: fiz ideiglenes névjegyzékből kihagyottak közül hányan éltek felszólalási jogukkal? Hatodszor: azok közül, akik felszólalási jogukkal éltek, hány állampolgárnak adták vissza szavazati jogát a választásokig? (Egy hang a kommün ^stapári soraiban: A New York Times ezt mind már nem tudja leírni!) Hetedszer: hány szavazót töröltek a szavazást közvetlenül megelőzőleg az ideiglenes névjegyzékből? (Felk áltásoU a néppárt és -a függetlenségi párt soraiban: Törvénytelenül!) Végül nyolcadszor: hányan szavaztak lakóhelyüktől távok úgynevezett kék cédulával (Úgy van! Ügy van! u néppárt és a függetlenségi párt soraiban. — Szenner József (f): Uj népvándorlás Volt!) és ezek közül mennyi volt visszaélés, vagyis a kék cédulával történt visszaélések száma hány szavazatot tesz ki? (Kováts László (dn): Hány mandátumot?) Az ezekre a kérdésekre adandó válaszával a kormány minden vádat eloszlathat vagy esetleg minden vádat megerősíthet. (Rudas László (kp): Majd mi is felteszünk egypár kérdést! — Felkiáltások a néppártról: Felelünk rá! — Mozgás-) _ Szóvá kell tennem a belügyminisztériumnak azt a rádió-utasítását, amely szerintünk törvénytelen módon adott felhatalmazás^ a választási "bizottságoknak arra. hogy a névjegyzékbe már egyszer felvetteket is meg lehessen fosztani szavazati joguktól, akkor, ha bárki részéről az ő terhükre olyan bejelentés történik, amely törvényes okot szolgál f at a szavazati jog elvonására. (Egy hang a függetlenség' párton: Nem is kellett bejelentés!) Jóllehet, elismerem, előfordulhatott, hogy az ideiglenes névjegyzékbe olyanok is bekerültek akiket a törvény ki akart zárni a szavazati jog gyakorlásából, mégis kétségkívül jogtalan volt a belügyminisztériumi utasítás kiadása. (SzeuEer József (f): Törvénytelen!) A választójogi törvény ugyanis csupán a névjegyzékből történt kihagyás ellen biztosít jogorvoslatot, mégpedig kizárólag a sérelmet szenvedő személy felszólalása alapján. A választójogi törvény nem ad arra módot, hogy mások támadhassák meg annak szavazati jogát, akit már egyszer az ideiglenes névjegyzékbe felvettek. (Eay hang a kommunistapárton: Becsempésztek!) Tárgyilag ugyan lehetséges, hogy ez a hiány valóban komoly hiánya a választójogi törvénynek, a belügyminisztériumnak azonban nincs felhatalmazása arra, hogy a törvény e hiányát pótolja, különös tekintettel arra, hogy még a felhatalmazási törvény sem biztosít a kormánynak jogot közjogi kérdésekben való rendeleti intézkedésre. (Úgy van! Úgy van! a néppárt és a függetlenségi párt sora ban.)_ Ezen a területen tehát a. felhatalmazás alapján épp oly kevéssé van joga egy minisztériumnak rendeleti jogszabályt alkotni, mint ahogyan nem volt joga a minisztériumnak az előbb említett sajtójogi rendelet kibocsáLei S cil*ci sem, mivel a. sajtószabadság is közjog. A belügyminisztérium rádió-utasítása azonban még azért is rossz volt. mert sokkal rosszabb helyzetbe juttatta azokat, akiket egyszer már felvettek az ideiglenes névjegyzékbe, mint aminő helyzetbe kerültek azok, akiket az ideiglenes névjegyzékből kihagytak. Az ideiglenes névjegyzékből kihagyottak ugyanis a törvény által biztosított felszólalási joggá] élhettek; akiket viszont az ideiglenes névjegyzékből utólag töröltek, azok felszólalás] joggal már laoinál kevésbbé élhettek, mert a belügyminisztériumi utasítás szerint a választási bizottságok az iljen esetekben végérvényesen döntöttek. A választójogi törvénnyel történt visszaélések a legnyomósabb gyakorlati érvek amellett, hogy sürgős szükség van a közszabadságok hatásos és új védelmi rendszerének kiépítésére. (Ügy van! Ügy van! — Taps a néppárt soraiban.) T. Ház! Őszinte örömmel hallottam a miniszterelnök úr beszédéből, 'hogy a kormány az egyházakkal a függő kérdéseket tárgyalás útján kívánja rendezni. E szándék komolyságát nem vonom kétségbe, mert úgy tudom. hogy az első lépések megtörténtek abban az irányban, hogy Magyarország, több miniszterelnöki ígéretnek megfelelően, helyreállítsa a diplomáciai kapcsolatot a római Szentszékkel. A mi őszinte kívánságunk, hogy a kormánynak ezt a kezdeményezését minél előbb siker koronázza és hogy a magyarországi diplomáciai karban hamarosan elfoglalhassa helyét a római- Szentszék küldöttje, akinek jelenlétét az ország túlnyomóan nagy többségét alkotó katolikusok hosszú idő óta fájdalmasan nélkülözték. (Úgy nan! Úgy van! — Élénk taps a néppárt soraiban.) A kormány meg lehet győződve róla, hogy minden ilyenirányú^ kezdeményezése mögött az ország egyetértő magatartása áll. • Szeretnék kifejezést adni ^annak a reménynek hogy a római Szentszék diplomáciai képviselőjének magyarországi működése^ az egyház és az állam kérdéseit valóban kielégítő megegyezéssel fogja: nyugvópontra juttatni, ami kétségkívül hozzá fog járulni a köztársa-