Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-16
791 Az országgyűlés 10. ülése 1947. évi november hó 5-én, szerdán. 792 tás céljaira történő felvásárlásnál szintén bizonyos megtakarításokat, megszorításokat érhetünk el. Hogy új: bb területre menjünk át a javítás terén, nagy figyelmet kell szentelnünk a jövedelmek korlátozásának és az állami bevételek növelésének. Vizsgáljuk meg a jövedelmek korlátozásának kérdéséit. Azt hiszem, hogyamezőgazdia'ság jövedelmének, amely az eladási árakból keletkezik, valamint a 'munkások bérének a vizsgálatánál rájövünk, hogy ezen a téren tovább nem; mehetünk el. De vannak itt olyan jövedelmek, amelyeknek a csökkentése, korlátozása nemeslak hogy elsőrendű feladat, hanem szinte életbevágóan fontos kérdése is a magyar demokrácián? k. Gondolok itt azokra a spekulációs és konjunkturális jövedelmekre, aaielvek anélkül, hogy a megtakarításokat beruházás sokra fordítanák, tisztán csak gyűjtéssel éts a dolgozók bőrtélre spekulálva igyekszenek a maguk kis pecsenyéjét megsütni. Államháztartásunk rendbehozatalánál szintéi) nagy feladataink vannak. Itt főleg a személyi és dologi kiadások csökkentésére gondolunk, de gondolunk azoknak az intézményeknek a megszüntetésére is, amelyek azonos munkát végeznek és amelyeknek munkáját esetleg két azonos intézmény összevonásával el lehet végezni. Úgyszintén szükségesnek tartjuk — amint a kormányprogramim is követeli — a • fényűzések megszüntetését továbbá a teljesen felesleges, államköltségen finanszírozott reprezentációk megszüntetésére is ki kell terjednie ia kormány figyelmének. Államháztartásunk másik oldala az állami bevételek növelése. Míg békében, az 1930-as évek végén, 1937-ben, 1938-ban a nemzeti jövedelemnek csak 15%-át vette fejz állam igénybe, addig jelenleg ,a megcsökkent nemzeti jövedelemnek 27—28%-lát veszi igénybe az állam, úgyhogy sem s parasztságra, sem a munkásságra nem lehet újabb adóterheket kivetni. De lehet újabbakat kivetni és lehet az állam bevételeit növelni akár a kereseti adó rendezésénél, akár a fényűzési adóknál, akár az adóeltitkolásoknál, •.."kár a luxusadó bevezetésével. A kormánynak megfelelő intézkedések magtételével erre elsőrendűen törekednie kell. T. Országgyűlés! Most nézzük la magángazdasági területet, Abból a feltevésünkből indultunk ki. hogy több árura van szüksége a magyar népnek. A több árut csak többtermeléssel érhetjük el, a több f ermeléshez több tőke kell, a több tőkéhez pedig sok takarékosság kell, léte itt a nemzeti parasztpárt véleménye az, hogy mindenki takarékoskodjék ebben az országban, necsak a parasztság, a munkásság és a kis dolgozó értelmiség. A magyar élet min-, den területén valósuljon meg a takarékosság, ha máskép nem, akkor kényszerrel. A tőke teremtése^a. többtermelés feltétele s ezen a téren nagyjelentőségű a betétképződés alakulása. Mi szükséges ahhoz, hogy a betétképződés, a takarékosság meginduljon? Szükség van először 'is jövedelemfeieslegre, de szükség van bizalomra is a magyar nép részéről. Vigyázni kell a kosztpénzüzletekre, a kos atkaimatokra, mert ezek nagymértékben 'és elsősorban járulnak ho:zzá az árak emelkedéséhez. A tőkeképződés megindítására azonbain egyéb utak is vannak. Hogy ne említsek mást. itt van az életbiztosítás, amelynek a; mai háborús hangulat és az eszeveszetten, rosszindulatból terjesztett háborús hírek egyáltalán nem kedveznek. ' Itt van a társadalombiztosító vállalatok megtakarítása,, (azonban nekik is megtajkaritásaik egy részét s g ját beruházásaikra kell felhasználniok. Jelentékeny tőkemegtakiarítást, tőkecsoportosulást lehetne létrehozni például kölcsönkötvények kibocsátásával. A magyar gazdasági élet azonban egyéb területeken annyira meg van terhelve, hogy erre sem számíthatunk. Nagy jelentőségű lenne még a vállalatok tőkeképződése, a vállalatoknál a leírásokból keletkező tőkék felhasználása, lazonban most ezek is saját vállalati, újjáépítési és beruházási céljaik fedezésére fordíttatnak. T- Országgyűlés! Amint már az előbb is mondottam, több termelés, több áru kell a magyar gazdasági életbe. A többtermelést! uedig csak fegyeltenaimel, racionalizálással és az inr produktív, felesleges költségek kikapcsolásával érhetjük el- Ugyanígy igen fontos tényező — amint már többször rámutattam — az árak kérdésié. Árellenőrzést kell életbeléptetni és pedig mindenki számára egységes elvek szerint, csakis; naigy céh a nép javának a szem előtt tartásával. Ha ezek után rátérünk arra. hogy abban az általános gazdasági helyzetben, amely a pénz- és hitelpolitika terén Magyarországon jelentkezik, milyen a mezőgazdaság helyzete, akkor szintén a felhatalmazásnak s a gyors» erélyes intézkedéseknek szükségességét kell helyeselnünk. Mezőgazdaságunkban új helyzet teremtődött. Az. úgynevezett földreform még nem földreform, csak földosztás volt, földreform csak akkor lesz, ha majd a gazdaság-politika többi területein újabb intézkedések jönnek. Ha nézzük a legutóbb közzétett adatokat, akkor látjuk a földosztás nagy jelentőségétMagvarországon összesen 663-000 család jutott földhöz, ebből 110.000 gazdasági cseléd, 261.000 mezőgazdasági munkás. 214-600 'törpebirtokos é« 83.000 kisbirtokos. Ha ezt nézzük, akkor látjuk azt a nagy történelmi feladatot, amelyet a niai kormányzatnak meg kell^ oldania, hogy ezeket a, mezőgazdasági cselédeket és munkásokat, törpebirtokosoklat és kisbirtokosokat minél előbb abba a helyzetbe juttassa, hogy a földreform valóban áldást, szellemi és gazdasági jobblétet eredményezzen számukra. Hqi a mezőgazdaság helyzetét vizsgáljuk, figyelmünket nem kerü%efi el a mezőgazdasági cikkek ára. Sokszor elhangzik az a véle; meny, hogy a sokat hangoztatott agrárolló most már valójában nincs is meg Magyarországon, hanem ipari olló van; ezt is mondták ebben a parilíanientben egyes képviselőik. Engedjek meg, hogy én viszont ennek az ellenkezőjét bizonyítsam be- Mismerem, hogy bizonyos mértékű áremelkedés van a mezőgazdasági cikkeknél, lazonban az összehasonlításnál arra kell' vigyáznunk, hogy ne a kereskedők által elért árakat vessük egybe az ipari ;'irákkal, hanem inkább CR mezőisiazdaságboz. a parasztságnak kezeihez folyó pénzt, az így előállt árszínvonalat véssük egybe az ipareik,kek árával- A gyakorlati életet nézve azt latin k, hogy ha az az új földhöz juttatott, az a törpe- vagy kisbirtokos lerója az adógabonáiát, ha befizeti készpénzben az a.dójiát, ha családjának biztosítja a fejadagot és biztosítja a vetőmagot;, akkor már nem marad búzája» amelyet 400—500 forintért (adhatna el; mindjárt egészen másképpen latjuk a helyzetet, ha \
