Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-4
65 Az országgyűlés 4. ülése lûi7. mi „vallunk s amelynek szempontjából az államosítás kérdését is nézzük, jelszavául nem azt vallja, hogy tulajdona senkinek se oiegven, csak az államnak, (Révai József (kp) : Ezt ki vallja?) hanem azt, hogy annyi tulajdon megszerzését, amennyi ma gyakorlatilag, szükséges az emberi személyiség függetlenségéhez, mindenkinek lehetővé keill tenni,, aki dolgozik, ment^ az ilyen itulajdon megszerzésére vonatkozó igény elválaszthatatlan magának a munkának a jogától. (Úgy van! Ügy van! — Taps a néppárton.) Végül az evangéliumi szocializmus ellene mond annak is. hogy magántulajdonban maradjanak oily an termelési javak, amely éknek magántulajdoni kezelése a közjót nem elégíti ki vaigiy pedig sérti az emberi személyiség szabadságjogait. (Ügy van! à néppárton.) Mi tehát Bem vagyunk elvi ellenségei, még ellenfelei sem vagyunk <&.IL államosításnak.- hanem az előbb ismertetett elvi keretek között, de csak e keretek között, annak egyenesen követeTi)! vagyunk. (Taps a néppárton.) Elvünk ezen , a téren az. hogy mindazoknak a nagyüzemi formában előállított javaknak a termelési apparátusát szocializálni kell. ajmaly javaknak magángazdasági formában való termelése a közjót már neon tudja kielégíteni, vagy pedig az emberi személyiség szabadságijoigait veszélyezteti. Mi minden államosítási javaslatol ebből a szempontból fogunk elbírálni, helyeselni vagy ell'utasí'tíani, vagy éppen kövelelni. T. Ház! Bizonyára, mindenki egyetért velem, legalább is elméletben, amikor azt mondom, hogy nem lehet az emberektől súlyos gazdasági áldozatokat követelni és a nyomorúság 'türelmes elviselését: kívánni, ha ennek tetejébe még szabadság jogaiknak korlátozását vagy bizonytalanságait is kénytelenek az emberek elviselni. (Nagy taps a néppárton.) A kormánynak a személyes szabadságjogok demokratikus kiterjesztéséről és hatályosabb biz : í'osításáról tehát már csak abból a lélektani okból is gondoskodnia kellene, hogy ezzel kárpótolja az állampolgárokat a gazdasági viszonyok" okozta nehézségekért és terhekért. Meggondolásra ajánlom a t- Országgyűlésnek és a kormánynak egyaránt, hogy próbáljon valaminő észszerű kiegyenlítődést teremteni a gazdasági áldozatvállalás kényszere és a szabadságjogok igényelt kiterjesztése és biztosítása között. Emberi igény, hogy jól és ^szabadon akarunk élni. De ha már jól nem élhetünk,' akkor természetesen meginő bennünk a vágy, hogy a szabadság örömeit élvezhessük. (Taps a, néppárt soraiban.) Min'thogy pedig a belső gazdasági és a külpolitikai viszonyok miatt aligha számíthatunk arra. hogy állampolgáraink általános anyagi életszínvonalát hamarosan komoly miértekben meg tudjuk javítani, ezérít különös gondot tellene fordítania a kormánynak a szabadságjogok kiterjesztésére és biztosítására, továbbá arra, hogy az állampolgárokat sújtó terhek lehetőleg a szigorú igazságosság elvei szerint oszlassanak jneg. Mi szívesen működnénk közre erről az oldalról is a maigyar nemzeti anyagi áldozatokat vállaló készségének a fokozásában, a kormány viszont gondoskodjék a szabadabb, a féletemmentesebb élet körülményeinek megteremtéséről. (Helyeslés és nagy taps az ellenzéken.) A magyar nép valóban demokráciát akar, még pedig egy szabadság- és egyenlőségelvű demokráciát, (Ügy van! Ügy van! Taps a néppárton.) amely a népi önkormányzatokban valósul meg és a parlamentáris demokratikus korORSZÁG GYŰLÉSI NAPLÓ I. évi október hó 7-én, kedden. 66 mányformában csúcsosodik ki. (Ügy van! Ügy van! a néppárton.) Meg kell azonban mondanunk, hogy mi demokrácián a nép valóságos önkormányzatát értjük, olyan önkormányzatát amelyben maga a nép, a törvényhozó'íestület, továbbá a végrehajtó és a bírói hatalom minden ieatetel nélkül tiszteli a természetjogot és nem ser'ti az isteni törvényeket. (Nagy tans a néppárton.) Demokrácián annak a népnek valóságos önkormányzatát értjük, amely népnek minden tagja egyforma szabadságjogokkal bír, hacsak valaminő igazságos büntetésképpen a szabadságjoghoz való jogát: el nem vesztette és amely nep a gazdasági és a társadalmi demokráciának az áldásait is élvezi. T. Országgyűlés! Annakidején a köztársar sag alaptörvényébe iktattuk az alapvető szabadságjogokat. E szabadságjogokat azonban nem elégséges ünnepélyes kerettörvénybe fogi,a ^!: Wffy van! Ügy van! a néppárton.) Ügy vekjük, _ elérkezett az ideje annak, hogy e szabadságjogok konkrét (gyakorlásának egyenlő és valóságos lehetőségeit is törvényhozási intézkedésekkel biztosítsuk (Ternay István (md): Büntető szankcióval!) kivétel nélkül minden magyar állampolgár számára, (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps a néppárton) aki e szar badságjogok gyakorlásához, élvezetéhez való jogát valamely bűncselekmény elkövetésével el nem vesztette. (Helyeslés és naqy taps a néppárton.) Ebből ji, célból mindenekelőtt megfelelő törvényes szervek útján arról kellene gondoskodnia a kormánynak, hogy a köztársaság alaptörvényében foglalt emberi szabadságjogokat se a törvényhozás, se a végrehajtó hatalom a jóvátétel lehetősége nélkül meg ne sérthesse. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps a néppárton és a függetlenségi párt oldalán.) Ez nem volna novum, hiszen más demokráciákban is megvannak az erre hivatott szervek. Nem tudom, miféle akadálya lehetne annak, hogy a kormány az országgyűlés elé terjessze az alkotmánybíráskodás megszervezéséről szóló törvényjavaslatot (Helyeslés és taps a néppárt és a női tábor oldalán.), amikor taz alkotmánybíráskodás lehetne az a független bírói fórum, amely előtt az állampolgárok jóvátételt kereshetnének, ha úgy vélnék, hogy a törvényhozó hatalom vagy a rendeleteket kibocsátó kormány megsértette a köztársaság alaptörvényébe iktatott és minden magyar állampolgárt egyenlően megillető szabadságjogokat. (Hely esi és és taps a néppárton.) És mivel minden törvény helyessége vagy helytelensége végső soron a végrehajtáson múlik, azért mi ^ korszerű követelménynek tekintenénk a közigazgatási bíráskodásnak olyan reformját és decentralizálását is. amely -tehetővé tenné, hogy az állampolgárok a végrehajtó hatalom minden sérelmezett intézkedésével szemben törvényes reparáeiót kereshessenek. (Helyeslés és taps a néppárton és a függetlenségé párt oldalán.) Általában úgy látom, hogy egészen új problémaként merül ina fel az emberi szabadságjogok védelme, miután nemcsak politikai, hanem gazdasági, sőt társadalmi életünk szervezete is változásokon ment keresztül. Tegnap még az emberi szabadságjogok védelme szempontjából a központi kérdés az volt, hogy miképpen tud juk az emberi személy szabadságjogait a kiváltságos osztályok és magángazdasági 5