Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-11

503 Az országgyffléfi 11. ülése 1947. évi október hó 24-én, pénteken. 504 A kár 272.000 forint. Itt vannak nálam a hivatalos jegyzőkönyvek, amelyeket ,a községi elöljáróságok a pártok kebelében vet'íxk fel. Annál is indokoltabb ezek megsegítése, mert csak 31.000 forint térül meg nekik a biztosításokból. Amikor bátorkodtam ezt itt aiz igen It Országgyűlés előtt megemlíteni, ismételten kérem, ne pusztába kiáltó szó ll'gyen ez a felszó lalásom, hanem ezeket a szerencsétlenül járt embereket igenis sürgősen segítsék meg. Uradalmi! épület van Ilonkapuslztán, körülbelül négy kilométer távolságra tőlünk és ezit most a földszövetkr^ettel kapcsolatosan lebontják. Tudomásom szerint ennek az épületnek a tetőzetét már teljes egészében széjjelhordták. Kérem, hogyha mód van rá, ezek n téti emberek a szövetkezetein keresztül kaphassák meg a szükséges 200.000 téglát, mert ez is igen nagy segítség lenne számukra. Ezenkívül ismételten kérem, hogy gyors megsegítésben részesüljenek ezek a szerencsétlenül járt emberek. Köszönöm szépen az elnök ITr engedélyét. Elinök: Napirend előtti felszólalásról vitának és határozathozatalnak helye nincs. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik az 1947 : XX. tc.-kel az államháztartás vitelére adott Mhatalmaz4s meghosszabbításáról «zóló törvényjavaslat folytlatólalgios tárgyalása. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül?. Oövo-k Jenő jegyző: Kállai Gyula'! (Halljuk! Halljuk! a kommunistapárton.) Kállai Gvula (ikp): T. Országgyűlés! A napirenden lévő javaslat indokolása és az előadó úr, részletesen felsorolta azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik az államháztartás víitelére való felhatalmazásnak újabb három hónappal való meghosszabbítását. Egyetértünk az indokolásnak azzal a megállapításával, hogy a választások után bekövetkezett' politikai események, elsősorban a kormány késedelmes megalakulása, lehetetlenné tették, hogy a magyar demokrácia kormánya a jövő évi állami költségvetéssel idejében dkészüljön és az országgyűlés elé lépjen. Egyetértünk az előadó úrnak azzal a megállapításával is, hogy a háború súlyos pusztításai következtében Európa csaknem minden országa airra. kényszerül, hogy a pillanatnyi szükségletekhez alkalmazkodva, a felmerülő esetlegességekre számítva, pénzügyi fSeren a rendeletekkel való kormányzás eszközeit vegye igénybe. Már most szeretném leszögezni, hogy mi 5->ein vagyunk a felhatalmazással vail® kormányzás* hdvei. A smi véleményünk is az, hogy minden vonalom á kormányzat és a dein okráciia mim den döntő kérdésének megoldásában biztosítani kell a demokratikus elleni; őrzést. Pártunk a demokrácia minden döntő kérdésében eddig is arra törekedett, hogy a magyar demokrácia minden nagy r és kis kérdésének megoldásába és ellenőrzéséibe bevonja a legszélesebb dolgozó néptömegeket. Pártunk ezért üdvözli örömmel a magyar köztársaság kormányának azt a követelését, amely az ország demokratikus rendijének megszilárdulásával a rendeleti úton való kormányzás osiökSkentését tűzi ki célul olyan mértékre' »m il vet ai államháztartás egyensúlyának; és a közellátás zavrrtalan biztosításának érdekei megengednek. Ugyanakkor azonban, amikor pártunknak ezt a régi álláspontját a felhatalmazási javaslat vitájában hangsúlyozzuk és üdvözöljük a kormányprogramm errevonatkozó követelését, a leghatározottabban kijelentjük, hogy a felhatalmazás kérdését nem lehet kizárólag csak formális, alkotmányjogi szempontból nézni. Az ellenzék a bizottsági tárgyalás során öszszehasonlítást tett a Horthy-rendiszer és a magyar demokrácia rendeleti úton való kormányzása között. Engedjék meg t. képviselőtársaim, hogy ez ellen az összehasonlítás ellen a leghatározottabban tiltakozzam. Horthy éltenforradami rendszere 1931 óta valóban rendeleti kormányzással kormányzott és e kormányzás ellenforradalmi, tehát népellenes jellegét a 86-os bizottság megteremtése nem enyhítette! hanem még erőteljesebben aláhúzta. Ki meri azt állítania, hogy a 36-os bizottság ellenőrzésével keresztülvitt kormányzás demokratikusabb lett volna. mint az a kormányzás, amely mögött' — jóllehet formális felhatalmazással történik — milliós néptömegek, a parasztság, az ipari munkásság és a demokratikus értelmiség pártjai állanak! A. Demokrata Néppárt részéről itt az országgyűlésen és a Pfeiffar-párt részéről a bizottságban felhozott kifogások véleonényünk szerint azt célozzák' hogy a kormányzást lehetetlenné tegyék. (Unv van! a kommunis'wvárt oldalán.) mert a felhatalmazás megtagadása nem jelentenie mást, mint hogy lehetetlenné tennék a kormányzás biztosítását s formális alkotmányjogi érvekre hivatkozva demokratikus mezben igyekeznének leihetetlenné tenni a koalíció legfontosabb eélkitűzéseineik megvalósítását. T. Országgyűlés.! Egész Európában az elesett országok között mi voltunk az elsők, akik stabil költségvetést terjesztettünk a nemzetgyűlés elé. Meggyőződésünk, hogy a kormánynak most is elsőrendű célkitűzése; hogy a költségvetést minél előbb a parlament elé terjessze s a költségvetés parlamenti letárgyalása és elfogadása után vezesse tovább gazdasági életünket. Addig is, míg ez uiegtörténjük. a legnagyobb örömmel üdvözöljük a kormányprogramminak azokat a követeléseit, amelyek az államháztartás és a gazdasági élet minden vonalán a legnagyobbfokú takarékosságot írják elő. Üdvözöljük a mamniutigazgatóságok leépítését az államtitkárok számának csökkentését, a külképviseleti szervek személyi és dologi kiadásainak leszállítását, a fényűző reprezentációik és bamikettezések megszüntetését^ és a havi jövedelemnek 3000 forintban megállapított felső határát. Mindezek a nagyfokú takarékossági rendszabályok azt mutatják, hogy a koarmáiny helyesen élt a rendeleti kormányzás eszközeivel. Különösein nagy szükség van arra. hogy az államháztartás vitelében egy percnyi fennakadás se következzék be moist? amíükor az ország gazdasági helyzete — valljuk jbe őszintén — valóban súlyos. Gazdasági nehézségeinknek azonban a harmadik éve tartó rossz termés csak egyik forrása. A nemzetgazdaság másaik nagy területén, az ipari termelés vonalán — mint ahogyan az előadó úr kifejtette — minden szektorban a termelés emelkedéséről számolhatunk be. A vasipar, a nehézipar, a szénitermelés állandóan ©meukedő tendenciát mutat. Gazdasági bajaink másik foFrása az