Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

, 487 Az országgyűlés 10. ülése 1947. esők ítéletei. (Nagy László (md): Dehogy!) Az ötös; 'tanács ítélete ellen anam. volt- fellebbe­zésnek helye. De erre már nem nagyon, emlé­keanieik,^ mert azok esaik szocialistáikat és "kom­munistákat ítéltek el. (Egy hang a kommunista. •párton: Az ellen nem tiltakoztak! — Lévay Zoltán (mid) gúnyosan: Követendő példa! — Eszterhas György (din): Ezzel nem lehelt indo­kolni !-— Lévay Zoltán (md): A rosszat át­veszik!) A közvélemény tehát ezzel nem sokat törődött. i De, tovább megyek. A külföldi népbírásko­dás terén általános szabály, hogy az ítélet el' len nincs helye jogorvoslatnak, hanem az első­fokú ítélet kegyelmezési^eljárással felmegy az államfőhöz és azután végrehajtják vagy nem hajtják végre- (Nagy László (md): Ez rossz!) Mi ezen a téren túl messzire mentünk, túlsá­gosan jogászkodtunk (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) és túlságosan gyengeszí­vűek voltunk, (Révai József (kp): Úgy van!) amikor néha • száz- és ezerszeres gyilkosoknak is megadtuk a. feHebezés jogájtl (Ugy {van! ügy y oan! a kommunistapártonj Hogv milyen bajok vannak ezekkel a felebbezésekkel is és mennyire odadobjuk néha a jó ítéletet pusz­tán egy jogi felfogás miatt, hogy elrontsák, azt bizonyítja az, hogy a népbíróságok is elkezdtek játszani. Hiába vádoltak valakit a 11. §. (6) bekezdése alapján, ha volt mellette egy másik szakasz is és bár a vádlottat több". szőrös gyilkosság miatt halálra ítélték, felleb­bezési jogot adtak neki azért, mert a vád nem­csak erre szólt, hanem egy olyan cselekményre is. amelyért van helye felebbezésnek. Ez ko­mikusan azt jelentené, hogy fel kell akasz~ tani ugyan a vádlottat, de lehet, hogy van egy vádpont, amelyben fel kell menteni. (De­rültség «• kommunista-^ és a szociáldemokrata­párt oldalán.) vigasztalódjék tehát szegény az­zal, hogy ha fel is akasztják, mégis egy vád alól felmentik. (Lévay Zoltán (md) : Ezt is laikus bírók- hozták!) Ezek viccek, de mondok még imáist is. Egyik képviselőtársunk itt a statáriális el­járást említette. Tagadhatatlan, igenis van itt bizonyos rokongondolat- Miért? A törvény sze­rint statáriumot kell hirdetni, ha bizonyom bűncselekmények nagyon elszaporodtak és az ország közrendjét veszélyeztetik. (Nagy László (md): Ez a kivétel!) Nos tehát, nem szaporod­tak el Magyarországon az árdrágítások és nem veszélyeztetik az ország rendjét? Nem is a rendjét, hanem a létét veszélyeztetik! (Ugy van! Ugy van! a kommunistapérton.) Nem va­gyunk-e kötelesek ugyanazzal az eréllyel nyúlni bele ezekbe az ügyekbe, mint amilyen eréllyel kell belenyúlnunk abba, ha vetkőztet­nek, vagy ha éjjel betöréseslopást követnek el? (Nagy László (md): Ot't van felebbezés!) A statáriumnál? (Lévay Zoltán (md): A vet­kőztetőkről beszél!) Dehogy van! Sőt még csak a kegyelmi kérvényt sem kell felterjesz­teni, hanem az ítéleteit két órán belül végre­hajtják. (Farkas Mihály (kp) Nagy László (md) felé: Megbukott a jogból!) Itt pedig minden esetben fel kell terjeszteni az ítéletet. Éppen erre akartam végül kitérni, hogy nem kell félni igazságtalan halálos ítélettől, mert hiszen az iratok a minisztériumon ke­resztül felkerülnek az államfőhöz. Ez még: na' gyobb szűrő, mert hiszen a kegyelmezési el­járásnál sok olyan körülményt lehet figye­lembe venni, amit egyébként a bíróság nem vehetne figyelembe. Tessék meggyőződve len­évi október hó 23~án~ csütörtökön. 488 ni arról, hogy egyetlen magyar munkás, egyet­len munkáspárti sem akar ártatlan embereket kivégezni. (Ugy van! Ugy van! — Taps a szo­ciáldemokrata- és a komwnunistapárton,) Mi nem bosszút akarunk állni, hanem meg akarjuk előzni a bűncselekményeket azzal, hogy fi" gyelmeztetjük az árdrágítókat: nem játszunk tovább (Ugy van! Ugy van! a kmnmunis)ta­párton.) és minden esetet a legszigorúbban meg fogunk torolni- A cél tehát nem a r bosz­szú, hanem a bűncselekmény elkövetésének megelőzése. (Ugy van! a szociáldemokrata­párton.) Én csak örülnék annak, ha ennek a törvénynek az lenne az eredménye, hogy magát a törvényt tenné feleslegessé és nem kerülne sor a törvény alkalmazására. Matheovits képviselőtársam és még egy képviselőtársam azt mondta, hogy ez a tör­vényjavaslat azért is veszedelmes, mert ez a bíróság más bűncselekményeket is ítélkezése körébe vonhat. Azt hiszem, tévedett a képvi­selő úr, mert a 7. §a nem ezt mondja. A 7. §. két esetben módot ad arra, hogy ez az uzsora­bíróság ítélkezése körébe vonhasson ^ egyéb bűncselekményeket- Először is a vád tárgyává tett bűncselekménnyel összefüggésben elköve­tett más bűncselekményt, (Egy hona a n nép­párton: Ez helyes!) tehát nem önálló bűncse­lekményt vonhat ítélkezése körébe. A (2) be­kezdés pedig azt mondja, (Felkiáltások a nép­párton: Ez az!) hogy a vád tárgyává tett bűn­cselekményt a különtanáes akkor is elbírál­hatja, ha annak tényeleme nem a vádbeli cse­lekményt meríti ki, hanem a tettazonosság kö­rén belül más cselekményt valósít meg. (Matheovits Ferenc (dn): Például csalást!) Az árdrágítás és a csalás között végre is elméié tileg el lehet képzelni tettazonosságot, de nem hinném:, hogy volna olyan bíró, aki azt ilyen­kor megállapítsa. De ettől eltekintve van egy bizonyos büntető jogpolitikai elv is. amely szerint az ügyeket ne ráncigáljuk egyik hely­ről a másikra, ha el tudjuk bírálni őket azon a fórumon is, ahová először kerültek. Végül még egyet. Talán vannak az or­szággyűlésen jóhiszemű emberek^ akik azt mondják, igen, de hát elkövetnek ádrágításo­kat azért is, mert eltévesztették a kalkulá; ciót. Ez olyan» mint a főpincér esete, aki sohasem téved a saját terhiére, hanem mündig a vendégére. Az árdrágító ugyanígy sohasem a saját terhére, hanem mindig a vevő ter­hére téved. De tegyük fel, hogy ez megtörté­nik. Ez a javaslat, igen t. Országgyűlés, a legsúlyosabb eseteiket utalja ez elé a bíróság elé, azokat az eseteket, amelyeket visszaesők követnek el; olyan eseteket, amikor az árut az országból kisíboljáik» egyszóval olyan ese­teket, amelyekre az anyagi jog legalább tíz évi fegyházat állapít meg. Tessék nekem megmondani, hogy azoknál az embereknél, akik ilyesmit követtek el, szabad'e nekünk a szigorú Justitia legfinomabb mértékével mér­ni, hogy jaj. ne a bíróságinak: legyen igaza, hanem ha lehet! akkor enyhe büntetéssel sújt­suk azt az embert, aki .nemcsiak az ipari munkásokat, hanem önöket is, az önök hozzá­tartozóit is ínségre, akarja ítéW! Azok kö­zött' akik ilyen cselekményeket követnek el, nagyon sokan vannak, akik azt szeretnék látni % hogy ez a magyar demokrácia megbuk­jék és visszaállíthassák azt a rendszert, . amelyben ők nemcsak vagyont kereshetne k» .hanem ezt a vagyont szaporíthatják is a munkás véréből kisajtolt nyereségből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom