Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
477 Az országgyűlés 10. ülése 1947. juk!) Ez a drágasági hullám részben az ostrom, részben a háborús viszonyok (Szabó Piroska (kp): Részben a spekuláció!) és részben az ebben az évben bekövetkezett irtózatos aszály következménye. Nézze, kedves képviselőtársnőm, az igaz ságügyminiszter úr a javaslatban maga is el ismeri, hogy nem a spekulációnak van a legnagyobb része az árdrágulásban, hanem a gazdasági viszonyoknak. (Felkiáltások a konvmu' nistapárt oldalán: Oh! Oh!) A rossz gazdasági viszonyok nem magyar jelenség, hanem az áremelkedés az egész világon azonos tendenciát mutat A kins magyar sziget nem lehet kivétel ezen a világon. (Zaj és ellenimondások a kommunista párt oldalán.) Amikor a gazdag, háborút át nem élt országokban is ugyanezek a jelenségek mutatkoznak, akkor vájjon mit számít az, hogy önök most sürgősen elhatá rózzák a munkásbiróság felállítását? (Zaj és ellentmondások a kommunistapárt oldalán.) Azzal kapcsolatban, hogy ebben mennyi szenvedély és hangulat van. (Zaj a kommu nistapárt oldalán. — Egv hang a kommunista párt oldalán: Abban van demagógia, amit ön mond!) legyen szabad nekem rámutatnom arra, hogy az igen t. igazságügy miniszter úr úgy Állítja be a dolgot, mintha ebben az országban a drágaság súlyát tulajdonképpen senki más nem érezné, csak egyedül a testi munkával" lalók. (Szabó Piroska (kp): Elsősorban!) Azt is tagadom, hogy elsősorban, mert mindanynyian egyszerre érezzük, egyszerre érzi a munkás, a paraszt, a z értelmiségi, a kereskedő. és mindenki. (Zaj a kommunistapárt oldalán, — Az elnök csenget.) Ha nagy szolgálatot te «zek a t. túloldalnak annak elismerésével, hogy önök öt perccel hamarább érzik, ám legyen. (Derültség az ellenzéken. — Piros László (kp) : Szegény nagykereskedők! — Zaj.) Legyen szabad statisztikai adatokkal szolgálnom azzal kapcsolatban, hogy mekkora szerepet játszik a hangulat ebben a drága sági kérdésben.. (Egy hang a kommunistapárt oldcf Ián: Hangulati statisztika!) A hangulatot fogom bizonyítani statisztikai adatokkal. 1946-ban 1.897.649 katasztrális holdon 11.267.000 métermázsa búza termett, ami hol dankint 5.9 métermázsa búzának felel meg. Az idén előírták, hogy a földnek pedig nem 5.9 métermázsát, hanem 7 mázsát kell teremnie. Eszerint tehát az egész termés 15-500.000 métermázsa búzát tett volna ki. Erre bekövetkezett az aszály és nem ennyi termett, hanem 11.267.000 mázsa, vagyis pontosan annyi, mint tavaly. A különbség csak az, hogy —mint az előbb mondottam — tavaly 1.897.000 holdat vetettünk be, az idén pedig már 2.214.000 holdra tudtuk felemelni a bevetett területet. Most jövök a hangulattal. (Zaj a , kommunistapárt oldalán-) Beharangozták a 17 millió métermázsás termést, és amikor rájöttek arra. hogy a termés csak 11 millió métermázsa lesz, akkor fordítottak egyet a dolgon és_ azonnal átvágtak az árdrágítókra és a feketézőkre^ és még azt is rájuk húzták, amit nem tettek. (Zaj és ellentmondások a kommün ist apárt oldalán.) Nekem az az érzésem, hogy a hajók okát kellene megkeresni, és nekünk az lenne a felada* tunk és kötelességünk, hogy a bajok okának mélyére hatoljunk, nem pedig ilyen felületi kezeléssel — mint a munkásbíróság vagy a halálos büntetés — operáljunk törvényekben és rendeletekben. (Zaj. és felkiáltások . a kommunistapéríl oldalán: Majd meglátjuk! — Az évi október hó 23 m án, csütörtökön. 478 elnök csenget.) Meg kell keresnünk a magyarázatát annak, hogy ha tavaly elég volt "a 11 millió métermázsa termés, hog-yan van az, hogyt az. idén már nincs liszt. (Vészy Mátyás (pd) : Sajnos, ez tényleg csak felületi keze lés!) Meg kellene keresni a magyarázatát és okát annak is, hogy amikor önök azt állítják, hogy burgonyatermésünk 5 millió mázsával nagyobb volt, mint tavaly, hogyan van az, hogy a városi lakosságnak nem jut burgonya. (Felkiáltások a kommunista párt oldalán: Elfeketézik! A spekulánsok felvásárolják! Egyszerű! — Vészy Mátyás (pd): Hát hová teszik? Azt nem lehet eldugni egy fiókba! — Zaj.) Itt vagy a beszolgáltatásnál, vagy a nyilvántartásnál vagy a kivitelnél, de valahol baj van, mert el lehet feketézni egy mázsát, el lehet feketézni tíz mázsát, el lehet feketézni egy vagont, de egy ország egész termését csak nem lel>et elfeketézni. (Folytonos zaj és közbeszólások.) Mélyen t. Országgyűlés! Ma itt tulajdonképpen a bíróságot fektettük deresre. (Nagy Lás'zló (md): Amely nem érdemelte meg!) Kondor igen t. képviselőtársam pedig belevitte a viítába a kereskedőim t, amely lelutasít minden védelmet az árdrágítókkal és a feketézőkkel szemben. Azon, hogy éppen Kondor képviselőtársam volt az, aki az árucsereforgalommal kapcsolatban háromszoros kereskedői számot! említ, valóban nem csodálkozom, m' rt ezen a téren az ő bölcs vezérét. Veres Pétert követi, akinek sóba sincs mással baia, mint vae-y a kereskedőkkel vagv a Dánokkal. (DprülSseg. — Ellentmondások és közbe^ kiállások a r>ar oszt párt on: Hol akarja a bajokat keresni?) Ezt a kérdést azonban, igen t. Kondor tanár úr, illenék sokkal nagyobb obiektivítással é« sokkal több gazdasági hozzáértéssel kezelni. Ugyanis a kemskedő sohasem lehlet árdrágító tényező. (Kondor Imre (pp) : Én nem is mondtam!) A kereskedő a gazdálkodás terén két lehetőséggel áll szemben: (Felkiáltások a kommunista párt oldalán: Vagv feketézik, vagy nem!) vagy a maximális árral áll szemben — vagv a maximált haszon- és rezsikulccsal. Hai akár az egyiket, akár a mwsikat túllépi, már nem kereskedő, hanem árdrágító. (Kondor Imre (pp):) Erről van szó! így tanítják az egyetemen is!) Kondor igen t. képviselőtársam a drágulást annak ás tulajdonítja, hogy sok kézen megy át az áru. (Kondor Imre (pp): Igen!) Ha önök ezt állítják, akkor ne méltóztassék rossz néven venni, ha én elismerem ugyan, hogy a :tl Parasztpárt ért a paraszti dolgokhoz, ért az állattíenyésztéshez, de a kereskedelemhez nem ért. (Zaj a, parasztpárt és a kommunistapárt oldalán. — Szűcs Ferenc (pp) és mások a piairlHisztpárt soraiban: Három textil"inairi 'munkásra jut egy textilkereskedő! — Kondor Imre (pp): Ez így van! — Egy hang a parasztpárt oldalán: A Statisztikai Hivatalban meg lehelt nézni!) Ezt a szellemességeit már a múltkor is bevetette valaki, és akkor is megkerítem, méltóztassanak ezt az ada.vot valamE statiszftákaiilag elfogadható módon bizonyítani, mert amíg ezt! nem teszik, addig ne méltóztassainaik rossznéven venni, ha ebben kételkedem. (Kondor Imre (pp): Én sokallom a kereskedőket, ön kevesli!) Ami a kereskedelmeit, mint árdrágító tényezőt illeti, legyen szabad hivatkoznom arra, hogy 1947 július 8-án a székesfővárosi pénz-
