Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

443 Az országgyűlés 10. ülése 19í7. évi október hó 23-án, csütörtökön. 444 dokolásában benne van. hogy a javaslat ezer kesztője nem is számít arra, hogy az majd természetben fogja nyújtani a dolgozóknak azokat a szolgáltatásokat, amelyeknek elmara­dását ezzel kapcsolatban Dénes István képvi­selő úr kifogásolta. Összefoglalva az egészet, amikor ennek a javaslatnak a kiértékelésével foglalkozik az országgyűlés, nem arról van szó. hogy szembe ugrasszák a dolgozókat és politikai adukat játsszanak ki annak érdekében, hogy minél több országgyűlési tag tagadja meg a javaslat el­fogadását, (Lévay Zoltán -(md): Miért nem vették be a parasztokat, akkor nem ugrot­tak volna össze!) hanem arról van szó. hogy mi még akkor is kiértékeljük, hogy jó e, vagy rossz, eléri-e az inteneionált vonalat a javas­lat, vagy sem, ha a képviselő úr története/ sen ellentétes álláspontot képviselne. (Lévay Zoltán (md): Majd a gyakorlat megmutatja!) Ezért, bár igyekszem majd vitázni Ma­theovits képvisel őtársamim at, (Pászthory Ist­ván (f): Nehéz lesz nagyon!) feltétlenül mag­aidom neki azt a tiszteleteit, amely ai jóhiszemű Vitatkozónak kijár. De nem tudom ugyanezt a, magatartásit, tanúsítani Dénes képviselő űr iránt, (Fe'Jkiálások a komwunistapártan: Nem is lehet! — Nagy László (and): Nem is leheti) 1". Országgyűlés! Matheovits képviselő úr felszólalásában, amelyben igyekezett meg­győzni az országgyűlést arról, hogy ez a í a ~ vaslat merni helyes általában és mean helyes részleteiben, állandóan kihangsúlyozott egy szempontot, mégpedig az úgynevezett osztály­szempontot, amelynek szerinte nem lenne sza­bad kiütköznie, egy ilyen büntetőjogi 'tör­vény ja vaslaií; struktúrájából és rendelkezésiéi­ből. Nem vette azonban észre a, képviselő úr, hogy legelsősorban egy ilyen javaslat, de álta­lában bármilyen más törvényjavaslat sem kémcsőben és* laboratóriumi tiszti a s ágban ké­szül el. Az élő, a, dolgozó, a szenvedő és sok­szor élveződ rétegeiben aránytalan, mennyi­ségileg egymáshoz nem arányosan alakuló rétegekben keletkeznek azok a, gyakorlati életviszonyok, amelyeknek szabályozására, egy-egy jogszabály hivatott. Itt annak a ki­emelés'e, hogy osztályszempontok érvényesül­tek, pontosan olyan síkon történt, amely jel­legében és minden elemében osztály szempon­tok által volt jellemezhető- Azok iaz elvek, amelyeket Matheovits képviselő úr kifejtett, szintén osztályetviek. (Ugy van! Ugy van! a szociejdemokratapárton.) Ezek az osztályelvek azonban türelmetlenek minden más osztály­elvvel izemben és amikor tegnap Matheovits képviselő úr például Concha Győző politikai kézikönyvére hivatkozott, amely kiugró és pregnáns példája annak, miként kell és lehet a politika tudományát osztályszempontok szerint kiművelni, kimunkálni és terjeszteni, akkor ez a politikai szemlélet; hatotta át a képviselő úr fejtegetéseit. (Lévay Zoltán (md): Éppen ezért nem akarunk osztálybíróságotO T. képviselő rír, azzal, hogy egy ilyen kifelé jól vivő és jól hangzó ki jelen test tesz, ne be­szélje be (magának, hogy távoknarad az osz­tályszeimpointoktól. Örni egy-egy ilyen kijelen­téssel megellenez; bizonyos rendelkezéseket és jogszabályokat és ezt osztálya érdekében teszi. (Ugy van! Ugy vem! a szocmJdemokrata- és a kommunmstapáfton.) Nem azzal lehet defini­álni, hogy osztályérdektől mentesen exponá­lunk és döntünk el problémákat, hogy milyen | pontosan jelentjük ka, hogy »minket osztály­éraekek nem befolyásolnak«, hanem valamely állásfoglalás tartalma, jelentősége és gyakor­lati súlya dönti e! az állásfoglalás osztály­jellegéit. (Lévay Zoltán (and): Tiszta dialek­tika.' — Révész Mihály (szd): De okos, logikus és meggyőző! Torkán is akadt a megjegyzés! — Lévay. Zoltán (md): Egyeseiket meggyőz, engem nem! — Egy hang a néppárton: Matheovitsnál szintézisről volt; szó!) Ismét­lem, amit előrebocsátottam, hogy én a vitát Matheovits kép visel őtársammía! a kölcsönös megbecsülés és tiszteletadás! síkján óhajtom folytatni. Én nem vagyok türelmetlen olyan áfáspon­tokkai szemben, amelyek az enyémtől külön­böznek, még akkor sem, ha saját álláspon­tom mélyen gyökerező elvi alapokon nyug­szik. (Helyeslés az ellenzéken. — Lévay Zoltán (md): De az osztályszenipontokat ki kell kap­csolni! — Justus Pál (sad): Talán saját osztá­lyánaik imoindja ezt, (képviselő úr! — Lévay Zoltán (md): En nem oíktrojálok bíróiságot, az önök nyakára, de önök ezt teszik velem! — 7,aj u szociáldemokratapáfton. — Justus Pál (szd)^: Ezzel ezt akarja csinálni! — Lévay Zoltán (and): A pairasztosztály nyakára oiktro­jálnak egy imunlkás osztály/bíróságot! — Jusitus Pál (iszd): Azért nem oktrojál 1 ön, mert nincs hozzá hatalma! — Egy hang a kommunista­párton: Miért nem volt ilyen kifogása, azelőtt? •— Zaj. — Az elnök csenget.) Nem óhajtom zavarni közbeszóló kép­viselőtársamat, de folytatnám iái magam mon­danivalóit, (Derültség.) Miathéovits képviselő űr azt 1 mondta, hogy még ezek a rendkívüli idők sem indokolják a, sürgősség kimondását és kifogásolta elsősorban és elvileg a sürgős­séget. Kifogásolta, azt, ami a sürgősséggel együttjár, vagyis a rohammenetben, a gyorsí­tott) menetben való letárgyalását és kiértéke­lését a javaslatnak. T. Országgyűlés! Ha valaha volt és egy­általán elképzelhető valamely törvényjavas­lat, amely jellegében és lényegében' sürgős, mert hivatott megszüntetni egy olyan társa­dalma, gazdasági jelenséget, amely már az elvi­selhetetleniségig burjánzott, (Nagy László (ind): Nem fogja megszüntetni!) egy olyan jelenséget­amelybein sajnálatosan különbözünk a legtöbb európai országtól, ahol ilyen jelenségekre nem is kerül s'or, amely hivatott: megszün­tetni egy kinövést és egy gazdasági baji, ímely hovatovább azzal az eredménnyel fog járni» hogy teljesen aránytalanná válik a ja­vak megosztása és felhasználása, ebben az országban, mondómé ha valaha, volt sürgős» probléma és sürgős törvényjavaslat, akkor pontosan ez az» nemcsak gazdasága 1 , hanem társadalmi szempontból is. His'zen az az el­viselhetetlen antiszocialitás, társadalom- es erkölesellenes magatartás, amely a feketézők és gazdasági bűnözők tevékenyjségén keresz­tül megfeezsíitüi, megspannolja a dolgozó réte­gekben az elkeseredettséget, túl azon az erkölcstelenségen és posványon, amelyeit ezek­nek az elemeknek a működése jelent, társa­dalmi veszélyt ist jelent (Taps a szociáldemo­kratái- és a kommunistapárton. — Levay Zoltán (md): Ez, már 'három ésr& így van! — Pászthory István (f) : Augusztus 31. óta anár sürgősség nélkül is le lehetett volna tár­gyaiul! — Egy hang a kommunistapárton az

Next

/
Oldalképek
Tartalom