Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
435 Az országgyűlés 10. ülése 1M7. Miért veszteget annyi szót az üzami bizottságokra és egy szót sem a feketéző esürhére?) í. képviselő úr, folyton arról beszélek, hogyan kell helyesnek megcsinálni a javaslatot. (Apró Antal (kp): Folyton mellébeszél talán!) T- Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk! az ellenzék soraiban.) Maítheovits' előttem szólott.'képviselőtársam némileg kifejtette aggályait ezzel a felállítandó munkásbírósággal szemben. Én ezzel kapcsod altban •— nem akarok szót szaporítaná — röviden a következőket vagyok bátor megmondani. A javaslat szerint - tehát üzemenkínt az üzemi bizottságok által kijelölt egyének kerülnek felterjesztésre. Az üzemi bizottságok köztudomás szerint — nem kétséges — úgyszólván kizárólag a munkáspártok körébe tartoznak és egytől-egyig a munkáspártok tagjaiból kerülnek ki, azok vezetése alatt állanak. Ha tehát az egyes birákait, a delegált bírákat, a, inunkásbírákat, akiket kijelőlinek, az üzemi bizottságok jelölik ki üzemenkint. ez annyi, mintha a pártközpontok jelölnék ki, (Élénk ellentmondások a kommunistapárt soraiban.) en" nek következtében, ha ezek a pártközpontok által az üzemi bizottságokon keresztül kijelölt ipari munkásbírák. testi munkásbírák bekerülnek a bíróságba, miután ők vannak most már ott többségben, nem kétséges, hogy vagy a szocíiáldemokrtatepár'tuak vagy a magyar kommimistapártiiak a pártbírái. Elnök : Képviselő úr, a besizédideje lejárt. Dénes István (md) : Tisztelettel kérek meghosszabbítást. (Felkiáltások az ellenzék soraiban. Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadná? (Igen!) Az országgyűlés a meghosszabbítást megadta. Dénes István (md): T. Országgyűlés! Ez a m'Jgyarázaitia annak, hogy mindenfelé azt mondják, — nem csak a parlamentben mondják ezt — hogy a megszületendő inuiikásbíróságok tehát nem lesznek egyebek, mint a magyar kommunistapártnak vagy a szociáldemokratapártnak a pártbíróságai. Ez sem volna olyaiii nagy szerencsétlenség, t. Országgyűlés, ha nem bíráskodásról lenne szó. Minden egyé'brőil lehetne szó, csak éppen itt a bíráskodás »kérdésénél nem liehet páirtbíráskodásról szój. Abszolúte nem lehelt» mert hiszen akkor már nem, bíráskodás, nem lehet ítélkezésről beszélni. T. Országgyűlés! Éppen ezérlt, hogy a pártközpontna!k ezt a befolyását csökkentsük a munkásbírák kiválasztásánál, szerettem volna lazt, hogy úgy fogalmazza meg a kormány, illetve az igazságügyminiszter úr a 2. §, (3) bekezdését, hogy a munkásbírákat ne az üzemi bizottságok jelöljék ki, hanem maga a munkásság üzemenkinti titkos szavazás utján válasszal meg, (Élénk felkiáltások a kommunistapárt soraiban: Ugyanaz! — Ellentmondások és zaj az ellenzék soraiban. — Egy fvang u függetlenségi párt soraiból: Akkor miért nem csinálják meg?) Nem ugyanaz képviselő úr, mert nagy differencia, az, hogy a központ felügyelete mellett az üzemi bizottságok jelölik ki a munkásbírót vagy pedig maga a munkásság szíve szerint választja meg azt a munkásbírót. Nagy differencia! (Égy hang a kommunista párt soraiból: Fontos, hogy ki választja, 1 ? — Feikiáliiások az ellenzék soraiból: De ez nem választás!) Mintán a törvényjavaslat indokolása lázit mondja, hogy a .munkásbírákat a munkásság küldi be, ennek a helyes indokolási szövegnek évi október hó 23'án, csütörtökön. 436 úgy felel meg a törvényjavaslat szövegezése ahogyan én most indítványozni fogóm, és remélem, hogy a t. munkáspártok is egyet fognak velem érteni és ezt a szövegezést el fogják fogadni. Ezzel ennek az egész javaslatnak egy méregfogát húznák akkor ki. Indítványom a következőképpen szól. (Halljuk! Halljuk! az ellenzék soraibim.) A (törvényjavaslat 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő szöveg dktattaissék (olvassu): »(3) A budapesti ütiéflőtábla kerületében működő, legalább kétezer munkavállalót foglalkoztató minden ipari üzem. továbbá a többi ítélőtábla kerületében működő, legalláhh ötszáz munkavállalót foglalkoztató minden ipari üzem üzemi ibizolttsága elsőkben a jelen törvény hatálybalépésétől! , számított tizenöt nap alatt, azután, pedig minden év december havának 15. napjáig száz-száz munkavállalónkmt az üzem alkiaimaizásábani álló egy-egy testi munkával foglalkoztatott munkavállaló inevéíti és lakcímét magában foglaló jegyzéket « — itt, jön a változtatás — »titkos szavazás ultiján állít öszsze es küld be, az igazságügymiiniszterhez.« Remélem, ez ellen az indítványom ellen nem lesz kifogás, mert legjobban az felel 'meg a muuikásdemökráoiának, hogy maga a munkásság válassza meg a bírait. (Apró Antal (kp): Mi köze a miniszternek ehhez? Maga akarja választani? Fából vasfcarika!) Próbáljuk meg. (Egy hang a kommunistapárton: Kiviszik az üzemi gyűlésre? — Zaj a kommunista párt on-) Képviselő urak, vegyek be a parasztokat is és az értelmiséget is a bírák közé. El van intézve a kérdés! (Szomolyai Agostonné (kp): Benne vam!) Nem a feketézőkről van szó. Erről van szó, kérem. (Zaj a kommunistapárton. — Egy hang ugyanott: Ott vannak a tisztviselők is! — Egy hang a néppárton: Négyszázezer munkás akar ha)t millió paraszt ellen bíráskodni!) Rendikívül éles vita fejlődött ki a mai nap folyamán a bíráskodás kérdésébein a parlamentben. Nekem is meggyőződésem az, bogy a laikus bírakiniál, tehát a testimunkás bíráknál, nem kétséges, egyetlenegy irányító tényező lesz, iaz érzelem vagy amint mondják, a belső meggyőződés, az osztom, s ha megmarad az eredeti javaslat szövege és az .üzemi bizottságok jelölik ki a bírákat, akkor a pártpolitika. Teháltí (az, érzelmi motívumok, az ösztön és a pártpolitikai szempontok. (Rudas László (ktt): A természetes jogérzék nem az ösztön!) De éjppen r a természetes jogérzék az ösztön. Ezt a, jogéT-zéket kel] kifeileszteni. (Rudas László (kp) : Ki van már fejlődve ! — Egy hang a kommunistapártról: Nem raffinéria kell ide! — Rudas László (kp) a szónok felé: Magáiból a raffinéria beszél! — Zaj— Nagy Károly (kp): Az összeesküvők mondták, hogy a paraszt nemlehet képviselő! Ezi oda tendál, hogy itt is rtiulajdoiniképeíii laikusok nézik ezeket a kérdéseket.) Miért nem veszik be akkor a parasztokat a munlkásbíróságba? (Nagy Károly (kp): En mi vagyok?) Maga nem lehet tagja, mert maga paraszt, csak üzemi munkások lehetnék tagok. (Nagy Károly (kp) : Ez mellébeszélés és usíaítás. — Zajos derültség és taps az ellenzéken. — Kováts László (dn): Ritkán szól. de nagi^oíka't!' — Derültség.) T. Országgyűlés! A megalakítandó mun" kásbíróságokban, — de úgy látom, önök ebben a kérdésben elfogult álláspontot foglaltak el — (Mozgás és zaj.), a laikus; bírákban,
