Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

435 Az országgyűlés 10. ülése 1M7. Miért veszteget annyi szót az üzami bizottsá­gokra és egy szót sem a feketéző esürhére?) í. képviselő úr, folyton arról beszélek, hogyan kell helyesnek megcsinálni a javaslatot. (Apró Antal (kp): Folyton mellébeszél talán!) T- Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk! az el­lenzék soraiban.) Maítheovits' előttem szólott­.'képviselőtársam némileg kifejtette aggályait ez­zel a felállítandó munkásbírósággal szemben. Én ezzel kapcsod altban •— nem akarok szót sza­porítaná — röviden a következőket vagyok bá­tor megmondani. A javaslat szerint - tehát üzemenkínt az üzemi bizottságok által kijelölt egyének kerülnek felterjesztésre. Az üzemi bi­zottságok köztudomás szerint — nem kétséges — úgyszólván kizárólag a munkáspártok körébe tartoznak és egytől-egyig a munkáspártok tag­jaiból kerülnek ki, azok vezetése alatt állanak. Ha tehát az egyes birákait, a delegált bírákat, a, inunkásbírákat, akiket kijelőlinek, az üzemi bizottságok jelölik ki üzemenkint. ez annyi, mintha a pártközpontok jelölnék ki, (Élénk el­lentmondások a kommunistapárt soraiban.) en" nek következtében, ha ezek a pártközpontok ál­tal az üzemi bizottságokon keresztül kijelölt ipari munkásbírák. testi munkásbírák bekerül­nek a bíróságba, miután ők vannak most már ott többségben, nem kétséges, hogy vagy a szo­cíiáldemokrtatepár'tuak vagy a magyar kom­mimistapártiiak a pártbírái. Elnök : Képviselő úr, a besizédideje lejárt. Dénes István (md) : Tisztelettel kérek meg­hosszabbítást. (Felkiáltások az ellenzék sorai­ban. Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadná? (Igen!) Az országgyűlés a meg­hosszabbítást megadta. Dénes István (md): T. Országgyűlés! Ez a m'Jgyarázaitia annak, hogy mindenfelé azt mondják, — nem csak a parlamentben mond­ják ezt — hogy a megszületendő inuiikásbíró­ságok tehát nem lesznek egyebek, mint a ma­gyar kommunistapártnak vagy a szociáldemo­kratapártnak a pártbíróságai. Ez sem volna olyaiii nagy szerencsétlenség, t. Országgyűlés, ha nem bíráskodásról lenne szó. Minden egyé'b­rőil lehetne szó, csak éppen itt a bíráskodás »kérdésénél nem liehet páirtbíráskodásról szój. Abszolúte nem lehelt» mert hiszen akkor már nem, bíráskodás, nem lehet ítélkezésről be­szélni. T. Országgyűlés! Éppen ezérlt, hogy a párt­központna!k ezt a befolyását csökkentsük a munkásbírák kiválasztásánál, szerettem volna lazt, hogy úgy fogalmazza meg a kormány, il­letve az igazságügyminiszter úr a 2. §, (3) be­kezdését, hogy a munkásbírákat ne az üzemi bizottságok jelöljék ki, hanem maga a mun­kásság üzemenkinti titkos szavazás utján vá­lasszal meg, (Élénk felkiáltások a kommunista­párt soraiban: Ugyanaz! — Ellentmondások és zaj az ellenzék soraiban. — Egy fvang u füg­getlenségi párt soraiból: Akkor miért nem csi­nálják meg?) Nem ugyanaz képviselő úr, mert nagy differencia, az, hogy a központ felügyelete mellett az üzemi bizottságok jelölik ki a mun­kásbírót vagy pedig maga a munkásság szíve szerint választja meg azt a munkásbírót. Nagy differencia! (Égy hang a kommunista párt so­raiból: Fontos, hogy ki választja, 1 ? — Feikiáliiá­sok az ellenzék soraiból: De ez nem választás!) Mintán a törvényjavaslat indokolása lázit mondja, hogy a .munkásbírákat a munkásság küldi be, ennek a helyes indokolási szövegnek évi október hó 23'án, csütörtökön. 436 úgy felel meg a törvényjavaslat szövegezése ahogyan én most indítványozni fogóm, és re­mélem, hogy a t. munkáspártok is egyet fog­nak velem érteni és ezt a szövegezést el fogják fogadni. Ezzel ennek az egész javaslatnak egy méregfogát húznák akkor ki. Indítványom a következőképpen szól. (Hall­juk! Halljuk! az ellenzék soraibim.) A (tör­vényjavaslat 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő szöveg dktattaissék (olvassu): »(3) A budapesti ütiéflőtábla kerületében működő, legalább kétezer munkavállalót foglalkoztató minden ipari üzem. továbbá a többi ítélőtábla kerületében működő, legalláhh ötszáz munka­vállalót foglalkoztató minden ipari üzem üzemi ibizolttsága elsőkben a jelen törvény hatálybalépésétől! , számított tizenöt nap alatt, azután, pedig minden év december havának 15. napjáig száz-száz munkavállalónkmt az üzem alkiaimaizásábani álló egy-egy testi munkával foglalkoztatott munkavállaló inevéíti és lakcí­mét magában foglaló jegyzéket « — itt, jön a változtatás — »titkos szavazás ultiján állít ösz­sze es küld be, az igazságügymiiniszterhez.« Remélem, ez ellen az indítványom ellen nem lesz kifogás, mert legjobban az felel 'meg a muuikásdemökráoiának, hogy maga a munkásság válassza meg a bírait. (Apró Antal (kp): Mi köze a miniszternek ehhez? Maga akarja választani? Fából vas­fcarika!) Próbáljuk meg. (Egy hang a kommu­nistapárton: Kiviszik az üzemi gyűlésre? — Zaj a kommunista párt on-) Képviselő urak, ve­gyek be a parasztokat is és az értelmiséget is a bírák közé. El van intézve a kérdés! (Szomo­lyai Agostonné (kp): Benne vam!) Nem a feke­tézőkről van szó. Erről van szó, kérem. (Zaj a kommunistapárton. — Egy hang ugyanott: Ott vannak a tisztviselők is! — Egy hang a néppárton: Négyszázezer munkás akar ha)t millió paraszt ellen bíráskodni!) Rendikívül éles vita fejlődött ki a mai nap folyamán a bíráskodás kérdésébein a parla­mentben. Nekem is meggyőződésem az, bogy a laikus bírakiniál, tehát a testimunkás bíráknál, nem kétséges, egyetlenegy irányító tényező lesz, iaz érzelem vagy amint mondják, a belső meggyőződés, az osztom, s ha megmarad az eredeti javaslat szövege és az .üzemi bizottsá­gok jelölik ki a bírákat, akkor a pártpolitika. Teháltí (az, érzelmi motívumok, az ösztön és a pártpolitikai szempontok. (Rudas László (ktt): A természetes jogérzék nem az ösztön!) De éjppen r a természetes jogérzék az ösztön. Ezt a, jogéT-zéket kel] kifeileszteni. (Rudas László (kp) : Ki van már fejlődve ! — Egy hang a kommunistapártról: Nem raffinéria kell ide! — Rudas László (kp) a szónok felé: Magáiból a raffinéria beszél! — Zaj— Nagy Károly (kp): Az összeesküvők mondták, hogy a paraszt nemlehet képviselő! Ezi oda tendál, hogy itt is rtiulajdoiniképeíii laikusok nézik ezeket a kérdé­seket.) Miért nem veszik be akkor a parasz­tokat a munlkásbíróságba? (Nagy Károly (kp): En mi vagyok?) Maga nem lehet tagja, mert maga paraszt, csak üzemi munkások lehetnék tagok. (Nagy Károly (kp) : Ez mellébeszélés és usíaítás. — Zajos derültség és taps az ellenzé­ken. — Kováts László (dn): Ritkán szól. de nagi^oíka't!' — Derültség.) T. Országgyűlés! A megalakítandó mun" kásbíróságokban, — de úgy látom, önök eb­ben a kérdésben elfogult álláspontot foglal­tak el — (Mozgás és zaj.), a laikus; bírákban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom