Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

409 Az országgyűlés 10. ülése 1917. évi október hó 23-án, csütörtökön. 410 tört. amikor tehát fámnak a reakciós rendnek elemi érdeke forgott kockán, akkor a saját polgáraitól elvette az ítélkezés jogát. És kikre ruháztál Azokra, akikben bízott, akik az ő ki­szolgálói voltak: a «ziafcbírákbol álló tanácsokra. (Ugy van! Ugy van! a kommunist apart és à szociáldemokratapárt oldalárt.) Es itt adok egyúttal választ tarra az ellen­vetésre, amikor azt mondják, hogy itt most osztálybíróság készül. (Ugy van! Ugy van! az ellenzéken. — Zaj. — r Az elnök esenpet.) Kér­dem: amikor a magyar urialkodó osztály el­vette a saját polgáraitól a törvény által "bizto­sított ítélkezési jogot és azt a szakbírákból álló tanácsokra' bízta, miért tette ezt? Azért, mert ez az ő osztálybírósága volt. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárt oldalán.) terimé­szetesein az uralkodó osztály bírósága. (Zaj és mozgás a demokratapárt oldalán. — Az elnök csenget.) Ki vitathatja el azt, hogy amikor az uirialkodó osztály, a reakció osztálya osztály­bíróságot szervezett azért, hogy az ő részére kívánatos igazságszolgáltatás menetét bizto­sítsa, ki vitathatja el a .demokratikus rendtől azt a jogot, hogy la» mi elemi jelentőségű, lét­fontosságú kérdéseitekben a demokrácia elvei s zempon ttjából tökéletesen megbízható embe­rekre bízzuk a mi bíráskodásunkat 1 ? (Ugy van! Ugy van! — Élénk helyeslés és taps a kommu­nistapárt'- oldalán. — Pászthory István (f): Ezért pártbíróság!) De nem is egy osztály emberei 'azok, akik bíráskodinak. A fogyasztók nagy tömegei kép­viseletében jelennek meg azok a munkásbírák, márpedig, hogy ebben az országban a fogyasz­tók nagy tömegei, a dolgozók, a tisztviselők (Felkiáltások az ellenzéken: Tisztviselők nin­csenek! — Pászthory István (f): Az nem lesz benne! — Zaj.) és szellemi és fizikai munkások érdekeit egyaránt képviselő bíróságot kell fel­állítanuink. az- nyilvánvaló. Az az. ellenvetés tehát, mintha itt osztálybíróságról volna szó. tartalmilag annyit jelent. (Pászthory István (f): Gazda nem lesz benne?) hogy olyan bíró­ságot kívánnak az urak, amely az uralkodó­osztály érdekét képviseli, ;mi pedig a demo­krácia érdekében (Zaj és ellentmondások^ az ellenzéken') azt kívánjuk, hogy olyan bíróság legyen, amely a dolgozók érdekeit védi. (Élénk helyeslés és taps a kommunistapárt és a szo~ cíáldemokratapárt oldalán. — Pászthory István (f): Hát a gazdák nem dolgoznak*? — Egy hang a függetlenségi párt oldalán: A parasztok nem dolgoznak'?) A parasztok is dolgoznak. (Pászthory István *(f): De neim is lesznek betone! — Zaj. — Az elnök csenget* — Pászthory István (f): Az értelmiségiek nem dolgozóiak? — Egy ha* g (t k^mmunîs* apart oldalán: A demokrá­ciát védje, ügyvéd úr!) Azt az ellenvetést is hangoztatták, hogy a Tiéipbíróság könnyen hibázik, (Nagy Károly (kp): Itt vannak a parasztok, nem ott!) hogy a aiépbíróság tévedhet, a népbíróság elkövethet hibákat. Igaz. az, hogy airaitot minden ember, úgy a népbíró is hibázhat. Minthogy a népbí­róságban négy ember yan, ez bizonyos ga­rancia arra, hogy kevésbbé fog hibázni. De vajjoü a szakbírák nem hibáznak? Vájjon a szakbíróság csupa helyes és jó ítéletiét hoz? (Zaj és ellentmondások az ellenzéken. — Pász­thory István (£): Az is hibázik!) Nem beszélek most a politikai deliktumokról, amelyeikkel kapcsolatban ez az úgynevezett szakbíróság ezer esetben mutatta ki a maga osztálybíró­sagi jelleget, de altalános jellegű deüktuinok eseteben a szakbírósággal kapcsolatban hány­szor hallottunk úgynevezett jusztiemordokról. amikor a bíróság nagyon is téves ítéletet ho­zott Tegnap a bizottság ülésén az igazságügy­miniszter úr nagyon, helyesen megemlítette azt a gyűjteményt, amelyet Németországban jogászok állítottak össze a téves és hibás szak­bírósági ítéletekből. Ezeknek az ítéleteiknek száma olyan nagy, hogy ez a gyűjtemény már a tizedik kötetet érte el. (Pászthory István (f): És most már biztosítva leszünk ez ellem! — Zaj a kommunistapárt oldalán.) Nem leszünk biztosítva, mert a munkásbíróság is hibázhat, (Pászthory István (f): Amikor már felakaszt­ják!) de nem fog többet hibázni, mint amennyit a szakbíróság hibázott. (Pászthory István (f) : Es mit ér ez a garancia? — Batkó Anna (kp): Maga megy védeni őket. mit jajgat annyira! — Derültség a kommunistapárt oldalán. — Zaj. ~ Az elnök csenget.) A garanciái egyrészt a munkásbírónak a paragrafusok által meg nem tévesztett^és meg mem fertőzött józan jogi érzéke, a másik garanciája pedig ennek, a munkásbír ónak az a tudata, hogy ott a dol­gozók, a fogyasztók nagy tömegének képvise­lője és megbízottja és ezeknek a szempontjai, érdekei szerint kell ítéleteit meigíhozini'. T. Országgyűlés ! Az elmúlt rend niem félt attól, hogy kivételes tanácsok elé, kato­nai tanácsok elé állítson polgári dteliktumok miatt SiZeméilyeket, — tehát máért "félnénk mi attól, amikor nem is egy idegen testület, hanem a saját dolgozóinkból alakított taná­csok elé állítják azokat, akik a dolgozók érdekét súlyosán sértik? Azt mondják, hogy súlyos, szigorú lesz ezeknek a tanácsoknak az ítéleté. (Felkiáltások a kommunistapárt olda­lán: Reméljük!) A katonai bíróságok szigo­rúan ítéltek. Nem az volt a baj, hogy az az ítélet szigorú volt, ímnem. az volt a baj, hogy a szigort a reakció érdekében alkal­mazták. Az volt a baj- hogy szigorúságukkal az ország dolgozó tömegeit (akarták megfé­lemlíteni, megfékezni és megbüntetni. Ami­kor azt mondják, attól kell' tartani, hogy a munkásbíróságok ítéletei szigorúak lesznek, akkor erre azt mondóim: ettől nem tartok, hanem remélem. Reméljük, t. Országgyűlés­hogy a munkásbíróságok igenis sziigorúan fognak ítélkezni (Ügy van! Úgy van! a kom­miinistapárt oldalán-) és minden becsületesen gondolkodó magyar állampolgárnak azt kell mondania, hogy az árdrágítókkal, a speku­lánsokkal' az o,rszág nyomorúságából maguk­nak vagyont csinálókkal szembein semmiféle szigod-ú ítélet mein lehet eléggé szigorú­{Helyeslés a kommunista párt oldalán.) T. Országgyűlés! Az ország közvélemé­nye, a dolgozók, nyugtalansággal, elégedet­lenséggel várják : azt, hogy az országgyűlés végül csakugyan olyan törvényt n hozzon>. amely törvény a népérdekeketi sértő árdrá­gítást megfékezi. Az ország dolgozódnak meg­nyugtatására kell szolgálnia annak,^ hogy ezt a törvényt meghozzuk. Ez a * törvény tehát hivatva van arra. hogy az árdrágítóikat meg­fékezzük, de hivatva van arra is. hogy az ország dolgozóival szemben tanúbizonyságát adja a magyar demokrácia törvényhozása­hogy komolyan ; , erélyesen, minden mellék­érdekre való tekintet nélkül csakugyan olyan törvényhozási alkotásokba kezd, amely tör­vényhozási alkotások a dolgozók érdekét biz­tosítják- életlehetőségeit javítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom