Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
399 Az országgyűlés 10. ülése 1947. évi október hó 23-án, csütörtökön. 400sava! a magyar, országgyűlés'új ciklusában elsőnek eg*y olyan törvényt fag alkotni, amely törvénynek rendeltetése -az, hogy a feniniáló gazdasági nehézségeink, szociális bajtakik orvosolása tetkiinítetébein egy döntő lépést tegyen előre. - •'.-•:• "Igen t. Ors-zággyűilés! Kifogás merült fel ez ellen a törvényjavaslat ellen azon a címen, hogy mindjárt sürgősséggel és rendkívüli intézkedéssel! kezdi működését. Ezzel a kifogással szemben azonban hangoztatnom kell, hogy háború 'idején mindenki természetesnek találta ázat, hogy .sürgős törvények, kivételes törvények hozásával igyekeztek olyan rendelkezésekét foganatosítani, amelyek alkalmasaik voltak arra, hogy a háború vitelét miinél hatékoroyiaíbbá, minél köntnyeíbbé, minél eredményesebbé tegyék. Eizidőszerint is háborút viszünk a- múltból visszamaradt reakciós erőkkel szembem s és háborút viszünk a múltból visszamaradt spekulációs szellemmel szeanben, ame1 vek a, deuioknáaia Mindjében, i a demokrácia országában nem kisebb dúlást eszközölnek, nuiint amilyen dúlást jelent a fegyveres összeütközés.-.MI sem természeteseibe tehát aeinál, hogy ezen háborús állapotban rendkívüli és sürgő« intézkedésekkel igyekszik a demokratikus rend — ha hű alkar maradni saját elveihez, saját , irányához — a maga létét, fennmaradását és szilárdságát »biztositaini. Igen t. Országgyűlés! Az adott helyzetben, a m ikon- egy vesztett háború és az ország'kír fosztása után, gazdasági nehézségek közepette törvényeket alkotunk, ezen törvényalkotásnak nem lehet más tartalma és más feladata, mint az ország talpraállítáisa. Az ország talpraáillításának keretébein. pedig legfontosabb, döntő és niindenekfeleit uralkodó feladatnak tekintjük azt bogy a dolgozók életszínvonalát emeljük. Az a demokratikus rend, amelyik az ország felszabadulása után,'' Magyarországból egy új országot kíván formáiimi a dolgozók rendje', a dolgozók érdek élben a, dolgozók által kormányzott állania rend, természetes tehát, hogy döntő feladata, — amely feladat minden törvényalkotást, minden berendezkedést kell, hogy minősítsen és meghatározzon — a dolgozók életszínvonalának emelése. Ez az emelés ellenben rendkívül sok akadályba és nehézségbe ütközik. Nem akarok itt beszélni ' a politikai nehézségekről, a politikai. akadályokról, amelyeket azok támasztanak, akik a. demokratikus rend felborításával, vagy /eteem rend működése elé gördített nehézségek támasztásával igyekeznek ia régi világot felltái nász tani, de említést kell tenném a gazdasági nehézségekről, amely nehézségek a háborús terhek, az ország- kifosztása, a termelés bár kétségtelenül folytonos, de mégis nem kielégítő emelkedésében jeltentkeizilk. Külön kell megemlítenem, nagy nehézséget jelent az, hogy a múlt idők szelleméből ittmaradt spekulációs tevékenység gazdasági talpraáliításunkat, gazdasági fellein d ülésünk et a. legnagyobb mértékben akadályozza.. • % T. Országgyűlés! t Magyarország dolgozói átértették a demokratikus rend által részükre juttatandó előnyöket, magukénak val'ják azt a rejndet, amelyet most kiépíteni és inegszi" lárdítani akarunk; átértették azt is, hogy az adott körülmények között nem lehet részükre olyan munkabéreket, olyan fizetéseket biztosítani, amely munkabérek ellenében a megfelelő, mindetn dolgozó által joggal igényeit életmódot nyújtani tudnók. A dolgozók tehát a- kollektív szerződéseikben alacsonyabb bére" ket. a tisztviselők alacsonyabb fizetéseket fc ííadtak el, hoery ezeken keresztül megkönnyítsék és biztosítsák a pénz szilárdságának azt a parancsát, amely pénzszilárdsás: nélkül gaz" dasági életünk egészséges menetbe terelhető nem lenne. - , • A pénz szilárdsága érdekében tehát dolgozójuk, a fizikai és szellemi dogozók egyaránt:, kétségtelenül nagy áldozatokat hoztak és hoznak. Átérezték ezt a kötelességüket,.,amely kötelesség részükre lemondást jelent, Èzzel a k('r teleísséggel szemben azonban fennáll a demokratikus rendnek az a kötelessége, hogy a dolgozók részére biztosítsa, hogy e redukált fizetések ellenében meg tudják szerezni az élet fenntartásához szükséges legfontosabb, nélkülözhetetlen javaikat. A demokratikus rend kötelessége tehát, hogy megvédi a dolgozókat minden olyan támadással szemben, amely ve szélyezteti az ő életfenntartásukat, családjuk boldogulását s azt a szerény keretű boldogulást, amelyet a redukált fizetések is nyújt" ' hatnak. Ennek következtében ' tehát a demokratikus rendnek kötelessége — és eat a kötelességet vállalni és teljesíteni kell — lehetettenné tenni azt, hogy privát-.spekulációból, önös érdekekből, egyes foglalkozási ágak túlhajtott igényeinek kielégítése céljából a dolgozókká 1 szemben olyan árakat, olyan helyzetet terem (senek, amely mellett a dolgozók élete megner hezítve, sőt veszélyeztetve lenne. Igen t. Országgyűlés! Éppen ezért a ' demokratikus rend eddig, is alkotott törvényeket, amely törvényeiknek célja és rendeltetése az volt, hogy a drágaságot megfékezze, hogy | az árak emelkedését megállítsa, hogy tehát a I dolgozókat a maguk életfenntartás! igényeiben biztosítsa. Ezzel szemben azonban meg kell állapítani azt, hogy a drágaság állandóan nőtt. A drágulás nemcsak nem állt meg, az árakat nemcsak nem sikerült letörni, hanem ezek az árak a legtöbb területen állandó eme 1kedő irányt mutatnak. Ebben a helyzetben természetesen a dolgozók körében elégedetlen" ség és zúgolódás lépett fel, és ha megkérdezzük, indokolke a dolgozók zúgolódása és elégedetlensége, kétségtelenül azt a választ kell adnia minden józan ítéletű embernek, hogy. igenis, indokolt. Ha pedig indokolt, akkor olyan állapotokat kell teremtenünk, hogy ennek az elégedetlenségnek forrását betömjük; olyan hellyzetet kell teremtenünk, hogy â dolgozók igényeit ki tudjuk elégíteni; tehát törvényeket kelt alkotnunk, amelyek segítségével a drágaságot tényleg letörni, a dolgozók részére pedig az életfenntartás eszközeit biztosítani tudjuk. T. Országgyűlés! Ennek a drágaságnak, amelyik — mint mindnyájan tudjuk — emelkedő vonalat mutat, kétféle forrása van. Az egyik az általános gazdasági helyzet, a termé; nyiek elégtelensége, nem egyszer a szállítási nehézségek, az elosztásban észlelhető nemkielégítő módszerek, nehézségek a külkereskedelemben, bajok, amelyekeit a magyar admr nisztráció nem egy közege idéz elő, szóval a gazdasági bajok egész tömegei Van aztán egy másik forrása ennék a drágulásnak, ez a másik forrás pedig a spekuláció; az a spekulá ció, amely egyéni érdektúlhajtásával s egyes emberek, egyes foglalkozási ágak kapzsisága'
