Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-4

SS Âz országgyűlés 4. ülése 1947, rekvések ugyancsák a demokrácia táborának gyengítésére vezetnek. Szorosabbá kell ková­csolnunk a demokratikus együttműködést, megbonthatatlanná kell tennünk a demokrá­cia egységét, hogy a magyar népi demokrá­ciát veszélyeztető minden ellenséges f hullám­csapás megtörjön ezen a szilárd egységen. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ez a reakció külföldön is. keres és talál szövetségeseket. Ennek az országnak népe de­mokráciát akar, szereti hazáját, vérrel és könnyel áztatta földjét, de nem ismer más ha-, zafiságot. mint a demokratikus hazafiságot. Aki tehát ibármely oknál fogva a külföldig re­akcióra támaszkodik, az a magyar nép áru­lója és így kell vele elbánni. Demokráciánknak gazdasági téren nemi kisebb nehézségekkel kell megküzdenie, mint a politikában. Az eddig elért eredményeket minden tárgyilagos szemlélő elismeri, mert demokráciánk az újjáépítés terén olyan csodá­kat művelt, amelyek kivívták az egész világ elismerését.: Bányáink, gyáraink, közlekedé­sünk teljesítménye emelkedik és ma már sok területen • eléri vagy meghaladja 'a háború­előtti színvonalat is. Mezőgazdaságunkat, há­romszor sújtotta most az aszály és így dol­gos, szorgalmas parasztságunk nagy erőfeszí­tése sem.hozta meg a várva-várt termésered­iményeket A rossz termés következtében az ál­talános színvonalat nem tudtuk a kívánt mér­ítékben és ütemben emelni. Eréllyel r és terv­szerűséggel azonban az eddigi színvonalat tartani tudjuk addig, amíg a nehézségeket le­küzdjük és újabb lépéseket tehetünk előre. Á cél érdekében biztosítanunk kell a jó forintot, és hogy ezt biztosíthassuk, őrköd­nünk kell elsősorban költségvetésünk egyem súlyán. Hivatkozhatnám arra is, hogy^ az új költségvetési év első két hónapja kielégítő . eredménnyel . zárult és közel 80 milliós bevé­teli többletet mutat. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a körülményeket, amelyek az eddigi kedvező eredményék elle­nére feszültté és nehézzé teszik államháztar­tásunk helyzetét. A rossz termés következtében, a nemzeti jövedelem az előzetes becslésekkel szemben több mint egymilliárdnyi csökkenést mutat és államiháiztartásunk 'bevételeiben hozzávető­legesen egynegyedmilliárdos kiesést fog* okozni. Még súlyosabban esik latba, hogy egész termelőapparátusunk a háború folyamán leromlott, és bár helyreállítására nagy erőfe­szítéseket tettünk, a kielégítő színvonalat még mindig nem értük el. De termelőapparátusun­kon- kívül a rossz táplálkozás^ a hiányos el­látottság következtében leromlott maga a ter­melő emiber, a dolgozó is. Ezeket a hiányokat és ez utóbbit kell első­sorban pótolnunk, hogy az ember, a dolgozó, a termelő ember számára biztosítsuk a mun­kája után járó nyugodt és gondtalan meg- : élhetést. Külkereskedelmünk, főleg a stabilizáció óta , örvendetes fellendülést mutat, de nem tudja még gazdasági életünket a szükséges mérték^ . ben ellátni ellenértékeképpen kapott külföldi nyersanyaggal. Az anyagnehézség természete-? sen befolyásolja a termelést is, és ezekhez a nehézségekhez járulnak még hozzá jóvátételi terheink, amelyeknek pontos- teljesítése becsü­letbeli kötelességünk. . évi okióber hó 7-én, kedden. 34 A termelőapparátusban bekövetkezett le­romlással áll összefüggésben az Állami Szén­bányák és a NIK deficitje is. Az ezeknél a vál­lalatoknál mutatkozó hibákat egyesek arra akarják fehasználni, hogy magát az államosí­tás rendszerét próbálják diszkreditálni és nem azokat a hibákat, amelyek a deficitet előidéz­ték. Az államosítás mindkét vállalatnál szük­séges és nemzetgazdaságilag hasznos intézke­• désaek bizonyult. Az állami szénbányáknak köszönhetjük, hogy a termelés komoly mérték­ben emelkedett, az elmúlt tél nem vezetett ko­moly fennakadásra sem termelésünkbén, sem közlekedésünkben és hogy a világítási és fűtési szükségletet is messzemenően ki tudtuk elégí­teni. Ezt az államosított szénbányák vezetői­nek, munkásainak köszönhetjük. És amikor ha­zánkban a szükséglet kielégítése ilyen mér­tékben sikerült, ugyanakkor a szénhiány Európa legtöbb államában súlyos zavarokat okozott, és még maga Anglia is, a legnagyobb széntermelö országok egyike, kénytelen volt számos üzemében és iparágában komoly mér­tékben csökkenteni a termelést és mérsékelni a városok világítását. A Nehézipari Központ munkájának kö­szönhető nehézipari termelésünk megindítása és az ennek folytán bekövetkezett fellendülés, melynek következménye volt elsősorban az, hogy mindezideig fennakadás nélkül tudtuk teljesíteni jóvátételi kötelezettségeinket és folytathattuk elpusztított hidaink és közlekedé­sünk helyreállítását, fedezhettük mezőgazdasá­gunk és iparunk szükségleteit. Ezek az ered­mények önmagukban is igazolják az államosí­tás szükségességét és 'eredményességét. A MÁSz-nál és a NIK-nél jelentkező defici­tek, eltüntetésével a kormányzat a legutóbbi minisztertanácsokon már sorozatosan foglalko­zott és gondoskodni fogunk arról, hogy ez a deficit mielőbb teljesen megszűnjék. Az egész nemzetgazdaság és közigazgatás égető kérdése a racionalizálás, amely kérdés­hez még hozzájárul a túlméretezett admi­nisztráció is. Ezeknek a következménye az, hogy az egyéni kezdeményezés és az egyéni felelősség az élet minden terén jóformán telje­sen megszűnt. Bár az újjáépítés egyes terüle­tein találkoztunk a munka és az egyéni kezde­ményezés hősi formáival, az egyéni hmnka­teljesítményt és kezdeményezést, valamint a felelősséget még nem sikerült a kívánt mér­tékre emelni. Ennek következménye az, hogy mindezideig tú'drágántermelünk, és ez egyik akadálya* az életszínvonal emelésének. Egyelőre a magas • termelési költségek aka­dályozzák kivitelünk fejlesztését is, ami any" nyival is inkább fontos, miért — mint már mondottam — ennek ellenértékeképen kapunk külföldről nyersanyagot, ami iparunk helyre­állításához és a hároméves terv keresztülvi­teléhez mulhafcitlanul szükséges. A rossz termés miatt lehetetlen számunk­ra, hogy a mezőgazdasági cikkek terén kivi­teli vonalon elérjük azt az eredményt, ame­lyet előirányoztunk. Az előirányzattól elma­radtunk a beruhá,zásoknál is. 'mert a három­* éves terv megindításának idejére a nemzet­gyűlés feloszlatását megelőző alkotmányjogi viták és egyéb belpolitikai zavarok miatt nem tudtuk a szükséges tartalékot összegyűjteni, • • O

Next

/
Oldalképek
Tartalom