Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-9

371 Az országgyűlés 9. ülése 1947. évi ok 'óber hó 22-én, sz rdán, 372 magyar kisiparosság- körében van. Amíg egyrészt a nagyipar minden vonatkozásban-el van látva állami jóvátételi és magánrendelésekkel, ugyanakkor a kézmüipárosság munka és kenyér nélkül van. A magyar kézműiparosságnak feltétlenül szüksége van az eredeti rendelettől eltérően a kisipari hrtelek azonnali megindítására. Kétféle hitelre van szüksége a magyar kisiparosságnak. Egy hosszabb lejáratú é» olcsóbb kamatozású beruházási hitelre» mert műhelyeinket kifosztották, szerszámainkat elvitték, műhelyeink romokban vannak, ezeket tehát fel kell építeni. Amig a gyáripar kapott iparindílási kölcsönt, addig ia kisipar nem kapott semmit. Szüksége van azonban egy másik hitelre is, úgynevezett termelési hitelre. A termelési hitel lehet rövidebb lejáratú és magasiabb kamatlábú. Ez szükséges ahhoz, hogy a kézműiparos az elvállalandó munkák anyagát meg tudj»a szerezni és a munkabéreket ki tudja fizetni. A magyar kézmüiparosság mindenkor eleget tett kötelezettségének és a reá kirótt feladatoknak, miként a múltban, most is mindig eleget tesz. A magyar kézmüiparosság azonban részt kíván venni a, hároméves terv munkájában, az ország újjáépítésében; hogy azon6 ban eleget tudjon tenni az újjáépítési kötelezettségének, hitelre van szüksége, mert éneikül a magyar kisiparosság nem tud bekapcsolódni ebbe a munkába-•Kérem a miniszter urat, hogy azt a kisiparosságot, amely a felszabadulás óla nem kérdezte, hogy miért és hogyan dolgozzon, hanem a munkásokkal együtt hozta helyre a városokban a romépületeket és állította helyre a gyárakat, kórházakat —- részesítse most legalább annyi megbecsülésben, hogy ne úgy, mint a múltban, két-háromszáz forintokat adjanak -a magyar kézmüiparosoknak, hanem olyan hiteleket, amelyekkel valóban helyre tudják állítani műhelyeiket, meg tudják indítani műhelyeikben a munkát és pótolni tudják az eltűnt szerszámaikat. (Taps a kommunistapárt soraiban- -*- Futó Dezső (f): A felszólaló munkásait büdös kommunistáknak tartotta tíz évvel ezelőtt! — Felmutatja a »Kis-* iparos« című lapot. — Zaj a komm\unistapárton. — Futó Dezső (f): Nem mi írtuk, ott írták! — Egy hang a kommunistapárton: Megváltozott a szélkakas! Sajnálatos változás. — Zaj.) Elnök: Az országgyűlés az 'interpellációt kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik Kovács Béla képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz az ország kézműiparosságának munkával és 'megrendelésekkel való intézményes biztosítása érdekében. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék az interpelláció szövegét felolvasni(Czövek Jenő jegyző (olvassa):^»Általánosan közismert a magyar kézmüiparosság nehéz gazdasági helyzete. Amíg a magyar nagyipar minden vonatkozásban el van látva állami, közületi és magánrendelésekkel, addig a kézmüiparosság nagy százaléka megrendelés és- anyaghiány következtében a mindennapi kenyeret sem képes megkeresni. Mit kivan tenni ^a miniszter úr a kézműiparos; sásrnak arankával és megrendelésekkel való intézményes biztosítás1

.» érdekében!« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szóKovács Béla (kp): T. Országgyűlés! Általánosan közismert a magyar kézmüiparosság sanyarú helyzete- Amíg egyrészt a nagyipar minden vonatkozásban el van látva jóvátételi, állami, sőt magánmunkákkal is, addig a kézműiparosságnak igen nagy része teljesen munkanélkül tengődik. Ismeretes az a tény is, hogy amíg a közületeknél a zártkörű pályázatokra 5-6 embert hívnak fel, s azok egymással összebeszélve osztják meg egymás között a munkát és adják le egymás között% profitot, addig a kisiparos nem tud a labirintusokba járni és nem tudja kikeresni az eldugott költségvetésből azokat a pontokat, amelyekből megállapítható, hogy milyen munka nein készül. A közületeknél még a múltból ott felejtett igen tisztelt miniszteri tanácsos és főmérnök urak a kisiparosoknak nem súgják meg, hogy melyik az a tétel, ami nem készül, íg^

r a nagyiparosok olyan árat adnak be. ami olcsóbbá teszi az egész költségvetést. Ez is egyik oka annak, hogy a kézműiparos nem kap a versenytárgyaláson munkát. Megítélésünk szerint intézményesen kellene tehát biztosítani, hogy a munkanélkül állókézuiűiparosság a

z állama, közületi és a városi munkákból minden körülmények között részesüljön- Véleményem szerint pontosan meg kellene határozni mindazokat a közszáilításokat, amelyek kifejezetten a kisiparosságot illetik. így pl. a kisiparosság körébe tartozó kézmüiparosság számára volna feltartandó a hároméves tervben előírt munkamennyiség bizonyos százaléka. A profitéhes nagyvállalkozók érdekeltsége szinte szisztematikusan igyekszik gyen gíteni és tönkretenni a magyar kézműipart, a kisipart. :Ez rendszeresen folyik. A jól képzett szakembereket gyárakba akarják kényszeríteni munkásnak, hogy mint konkurreens vállalkozótól megszabaduljanak a magyar kézműiparosságtól. Általában közismert tény, hogy úgy r a múltban, de a felszabadulás óta is. a gyáripar igen nagyfokú állami pénzügyi támogatásban részesült. Ezzel szemben több. mint kétszázezer magyar kézműiparos még filléres kölcsönhöz sem tudott jutni. A kézműiparosságnak, ennek a kifejezetten demokratikusan és szociálisan gondolkozni, dolgozni és alkotni kivánó, fáradhatatlanul szorgalmas társadalmi rétegnek a meg" segítéséről intézményesen kell tehát gondoskodni: munkával, megrendelésekkel, anyag- és nem munkanélküli kölcsönökkel^ A hitelforrások intézményesebb biztosításán felül kérem, hogy az Anyag- és Árhivatalnál_ végre olyan rend teremtessék, hogy a kézmüiparosság megfelelő anyaghoz juthasson és ne legyen kénytelen a hivatalos áron felül spe

: kiilánsoktól, árdrágítóktól anyagot vásárolni. A fenti panaszokon felül egyik legnagyobb panasza á kézműiparosságnak, _ hogy az Anyag- és Árhivataí, mondhatni, alig utal ki anyagot kisembernek, illetőleg igen kevés anyagot mentesít a zárolás alól, hiszen legtöbb kézműiparos még árnnyá anyaghoz sem jut, hogy egynéhány tanoncát, aki nála alkalmazva van, munkával tudja ellátni. Hogy számszerűen is alá legyein támasztva a magyar kézmüiparosság előbbiekben részletezett jogos panasza és követelése, ennek érdekében kérem, állapítsák meg összegszerűen, hogy 1946. évii augusztus 1-től 1947augusztus l-ig, szemben a nagyiparral, milyen arányban részesült a kézmüiparosság.,, először közszállításókban és megrendelések-