Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-9
335 Az országgyűlés 9. ülése 1947. íorinlban fogják megkapni, 'azonban a kormány a «stabilizáció után ezeket a követeléseket; befagyasztotta s jóelőre gondoskodott rendele ékkel larról is, hogy ezek a követeléseik a fennálló rendelkezések miatt nem is peresíthetők. T. Ház ! Örömmel hallgattam a miniszterelnök úr progr^mmbeszédének ;szt a részét, amelyben a kisiparosság felkarolásáról beszélt. A kisiparosság megsegítésének első módja szerintem az, hogy az állammal szemben fennálló köve'elésüket teljesítek. Különben is félő, hogy az ilyen befagyasztások mások számára precedensül szolgálhat n ak. T. Ház ! Egyik képviselőtársam »csavargó tőikéről« beiszélt és javasolta, utána kelíl nézni, merre csavarog ia tőke. Én szót fogadtam képviselőtársamnak és utána néztem, merrvannak ilyen csavargó tőkék. Nos ez a kis tőkerész eg egyáltalán nem csiavarog, hanem most is az állam zsebében lápul. Országos viszonylatban, elismerem, ez nem nagy tőke- azonban úgy vélem, az ország egyéb városaiban is i dódhat hasonló helyzet, s így ,a, »csavargó tőke« jelentős részé:, meg is találtuk. T. Ház! Nékünk elsőrendű kötelességünk rombadöntött hazánkat újjáépíteni. Kötelességünk azonban az is, hogy a vállalkozó kisiparosságot munkája kifizetésével újabb vállalkozásra bírjuk, ne pedig formálisan elriaszszuk ilyen befagyasztásokkal a vállalkozó kedvtől. Az állam becsületbeli kötelessége, hogy a megszolgált munkabéreket és az építkezésekbe befektetett nyersanyagot megfizesse. Ha a kisiparosság az állami közmunkánál elveszti bizalmát, nem várhatjuk tőle, hogy új kezdeményezéseket lelkesen vállaljon. Ha ezt az összeget megkapták volna, ez azóta néhányszor megfordult volna gyümölcsözően az újjáépítésben. Minden kormánynak kötelessége lenne e munkások bérének kifizetése, de különösen kötelessége ennek a kormánynak, amely magát a munkások védőjének mondja. Kérem a legsürgősebb intézkedést ebben a kínos ügyben.« Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a közlekedésügyi miniszter úrnak. Következik Fehér Ferenc képviselő úr írásbeli interpellációja az összkormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. TT Czövek Jenő jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a magyar kormány a mostoha sorsban tengődő munkásság tüzifaszükségletét biztosítani? Tett-e a kormány erre vonatkozóan intézkedéseket? Hajlandó-e a kormány a szegénysorsú munkásság részére kedvezményes tűzifát adni! T. Ház! Ugy érzem, hogy nekem, aki magam is kétkezi munkás vagyok, elsősorban kötelességem munkástestvéreim jogos erdekei mellett szót emelnem. Kötelességem ez egyrészt választóim iránt, mert hiszen azzal bíztak meg, hogy itt képviseljem ügyüket, másrészt mint ellenzéki képviselőnek külön is kötelességem, hogy a jogos kívánságokra felhívjam a kormány figyelmét, amelyekről talán egyébként nem venne tudomást. T. Házi! Tudott dolog, hogy a munkásság egy része- de különösen a vidéki építőipari munkásság legnagyobb részben munka nélkül volt as idén _,g még ia, nyári hónapikban is csak alig tengették életüket. Egyáltalán nem voltak tehát abban & helyzetben, hogy téli élelmiszeréin ok'óber hó 22-én, sz rdán. 336 és tüzifaszükségleteiket beszerezhessék. Üresek ia kamrák, üresek a pincék. A3 építőipari munkásság most a fagy beáltával ítélj esem munkanélkül; marad. Ma a tűzifa űrméterenkinti ár a 95 forint. Kérdem tehát, hogy az eddig legnagyobbrészt, ezután pedig teljesen munka .nélkül maradó építőipari munkásság miből tudja fedezni téü tüzifaszükségaelteiit? T. Ház! A kormány a 600/1945- számú rendelteiével a tíz holldnál nagyobb erdőket állami tulajdonba veittte. Ugy gondolom, hogy itt az a cél vezette, hogy az újjáépülő országban a ítüzifa és az épüleitfá elsőrendű közszükségleti cikk és így a magánhasznot kikapcsolva olcsóbb áron kívánta az ilyen igényeket kielégíteni A cél kétségenkívül szociális volltt, de a gyakorlat sajnos mást mutat. A költségvetési évben éppen a költségvetés tanúsága szerint az állami erdőgazdálkodás^ hatalmas deficittel zárult. Az indokolás ezt a túlméretezett adminisztrációvail magyarázta, de egyetlen mondatot sem hallót* tiam arról, hogy ráfizetés a szegény néprétegek és > elsősorban a munkásság szociális segítése miatt keletkezett volna. A ráfizetést mindenképen el kell kerülnünk, ha mégis megvan, szívesebben hallottam volna, ha szociális segítség miatti állt volna előT. Ház! Nem szándékozom az állami erdőgazdálkodást bírálni, sem az elkövetett hibákat felsorolni, csupán fel szeretném hívni a kormány figyelmét a szegénysorsú munkásság nehéz helyzetére, és kérni, lássa el őket kedvez" menyes árú tűzifával. Az erdők államosításával az állam hatalmas haszonhoz jutott, méltányos, hogy ebből a haszonból azokat is részesítse, akik erre a legjobban rászorulnak. Biztosítson tehát az áUam az, erdőigazgatóságok útján önköltségi áron legalább két ürméter fát minden munkáscsalád számára. T- Ház! E /kérésem szociális és erkölcsi 'is egyben. Szociális, mert a (kormányzat ezzel az intézkedéssel szegénysoirsű munkástesitvéreiimet segítené* 'és így felkerülhetnénk a múlt évek tragikus helyzetét, amikor valósággal a rom házak alól keresgéltek össze annyi fatörmeléket, hogy szegényes ebédjüket megmelegíthessék. Erkölcsi hátiiere is van kérésemnek, mert így elkerülhetjük, hogy a szegények titokban, ?éj szakánkint házkerítésekeít, parkok fáit, vagy az erdők fáit lopkodják. Bármenynyire is menthető jogilag és etikailag a kényszerűség, a háború ultáni harmadik évben már jtit ! is rendet kell teremtenünk és el kell hagynunk azokat a területekeit, amelyek valahol a végszükség és az anarchia határán vannak. Bízom a kormányziat jóindulatú megértésében és hiszem, hogy kéréstmet teljesíteni is fogja. Elnök: Az interpellációt az országgyűlés kiiadja a kormánynak. Következnek a szóbeli interpellációk. Következik Lévay Zoltán képviselő úr interpellációja az összkormányhoz, amelynek [elmondj sária a képvisielő úr halasztást! kért. Miélltióztatnak a hallaisztáshoiz hozzájárulni? (Igen!) Az országgyűlés a kért halasztást megadja» Következik Lévay Zoltán képviselő úr imterpeíládiója ía fUdmíveüésügyi fcniű ; ;szter úrhoz. Kérem a jegyző urat szíveskedjék azt felolvasni Czövek Jenő jegyző (olvassa): »Az optimista termésbecslésekkel szemben országosan, de különösen a Tiszántúlon az aszály súlyos
