Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-9
305 Az ország-gyűlés 9. ülése 194Îévi ok óber hó 22-én, sz:rdán. 306 í'iM*yelemmel tehát arra, hogy a beruházásokról szóló törvény külön formában, külön keretben alkottatott meg a nemzetgyűlés által. Amikor az első költségvetési tervezet elkészült, akkor 1 teljesen világossá vált az, hogy a tárcák kívánságai- és előirányzatai alapján felállított költségvetés nem felel meg a stabilizáció kívánalmainak, nem tartható fenn olyan mértékben, minit ahogyan ezt a tárcák kívánták, mert túílnagy terhet jelentett volna az országi teherbíróképességével szemben. így az első költségvetési tervezet erős lefaragására volt szükség- Természetes, hogy ezt a lefaragást már referensi síkon végrehajtani nem lehetett, ehhez szükség volt a minisztereknek. » tárcákat vezető minisztereknek a munkájára és hozzájárulására. Közbejött ebben a munkában a nemzetgyűlés feloszlatása, közbejöttek az új választások és a kormányalakításnak néhány héten keresztül történt elhúzódása. Mindez ahhoz vezetett, hogy ma ebben az időpontban, amikor határoznunk kell az új felhatalmazás felett, az új költségvetésnek a miniszterek vonalán történő tárgyalása már előrehaladott, előreláthatólag néhány héten belül, három-négy héten belül be ás fejeződik és 'akkor azonnal megkezdheti f , technikai munkát a. pénzügyminisztérium: a költségvetés kinyomtatását és a Ház elé terjesztését. így tehát minden valószínűség szerint december elején a t. Orszáiggyűlésnek módjában lesz az 1947/48. évi költsíégvetést .megtárgyalni és afelett határozatot hozni. Felmerül az «a kérdés is, — és erre is kötelessége az előadónak feleletet adni — hogy milyen módon, milyen keretek között élt a pénzügyi kormányzat a számára eddig nyújtott felhatalmazással és felmerül az a kérdés is, hogy vájjon az elmúlt államháztartása évnek az eredményei hogyan alakultak, hogyan fejlődött államháztartásunk képe és milyen fölösleggel vagy hiánnyal zárult. Erre vonatkozólag is a dali okkal szolgálok a t. Országgyűlésnek. A'z 1946/1947. évi költségvetés előirányzata a törvény ér telimében az állami kiadásokat 4.4•milliárd összeigiben irányozta elő, az állami* bevételeket 4.045 milliárd összegben, együttesen tehát 374 miffióra irányozta elő , a z államháztartás hiányát. A tényleges kiadási és bevételi eredmények a következők: A közigazgatás terén a kiadások az előirányzott 2.7 milliárddal szemben 3-6 milliárdra emelkedtek. A bevételek az előirányzott 2.5 milliárddal szemben 3.8 milliárdra emelkedtek, úgyhogy a közigazgatás területén összesen 160 millió forint töb'b« let mutatkozott az államkincstárnál. Figyelembe keill azonban venni, hogy ez a 160-millió forint úgy adódott, hogy az államkincstár az állaimház tartási év során. 360 millió forint bankkölcsönt vett fel, résziben a Nemzeti Banktól a stabilizáció első hónapjaiban, kis részben pedig , a Pénzintézeti Központtól, úgyhogy közigazgatási vonalon, ha fiigyelembe vesszük a* tényleges bevételeket és kiadásokat. 200 millió - forint hiány adódik. Az üzemek vonalán az élőirányzott kiadá, sok 1.667 imilliárd forintot, a tényleges kiadások 3-763 milliárd forintot tettek ki. A bevételek alakulása, az előirányzott 1.549 milliárd forinttal «zemibíen 1.655 milliárd, forintoit adott. A hiány tehát áz előirányzott 117 mlililló forint helyett 107 millió forint volt. Itt is figyelembe kell venni, hogy az üzemek számára is bankhiteleket és idegen pénzeket véí't igénybe az ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ T, államkincstár összesen 137 millió forint öszszegben, tehát az összes hiány a két tétel összeadásával 244 millió forintra rúg. Ha egybevesszük az államháztartás teljes összegét, akkor az a következő képet mutatja. Az összes előirányzott 4.420 milliárd forint kiadással szemben tényleges kiadás 5.427 milliárd forint. Az előirányzott összes bevételek 4.045 milliárd forintjával szemben a tényleges bevétel 5-479 millió forint, tehát az előirányzott 374 millió forint hiánnyal szemben feleslegként 51 millió forint mutatkozik. Valójában azonban ez a felesleg — mint az előbb ismertettem — az igénybevett bankkölcsönök és idegen pénzek révén jött létre- Ténylegesen tehát az államadósság ebben az államháztartási évben 445 millió forinttal nőtt és az előirányzott 8.5 százalékkal szemben 8.2 százalékát teszi ki az összes kiadásoknak. így tehát az államháztartás 1946/47- évi alakulás azt mutatja, hogy 8 százalék hiánnyal, 92 százalék tényleges fedezettel teljesíteni tudtuk államháztartási feladatainkat, ami az európai átlagos viszonyokat tekintve, rendkívül kedvező eredmény. •• Még kedvezőbbé válik ez az eredmény akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy ez alatt az államháztartásii év t alatt a ^ normál büdzsébe és az üzemi büdzsébe beépítve hatalmas beruházások voltak folyamatban, olyan beruházások. amelyek az állam befektetett vagyonát hatalmas mértékben növelték és azt lehet mondani, hogy az eladósodás és a vagyoni állag emelkedése körülbelül egyensúlyban is van- Ezt a Legfőbb Állami Számszék jelentése bizonyára igazolni is fogja ; így tehát az államháztartás kiadásait bevételei fedezték, ahol pedig kölcsönre volt szükség, ott ezek a kölesönök ténylegesen csak a beruházott tőkét fedezték és azzal állnak szemben. Természetesen nem szabad ebben a vonatkozásban sem megfeledkeznünk arról, hogy a kölcsönökre az államháztartásnak legnagyobb mértékben a stabilizáció első hónapjaiban volt szüksége. Nagyon- tanulságos e tekintetben az adók> a bevételek alakulását megfigyelni az 1946/47. éviben. 1946 ' ugusztusában az összes közigazgatási bevételek 43 millió forintot tettek ki- Ebben a. hónapban 177 millió forint bankkölcsön igénybevételére volt szükség. 1946 szeptemberében már 146 millió forintra .rúgtak a közigazgatási bevételek. Az államkincstár még itt is 121 millió forint bankkölcsönt vett igénybe. Októbertől kezdve a bevételek már oly mértékben fejlődnek és növekednek, hogy a bankkölcsön igénybevétele nagyobbrészt elesett. Októberben a közigazgatási bevételek már 287 milliót tesznek ki és 1947 júliusaié", tehát az elmúlt költségvetési év végéig 397 millióra emelkednek, amivel el_ is érik a legmagasabb számot az elmúlt költségvetési évben. A stabilizáció eleién tehát- az első hónapokban, amikor az állam komoly adóhevételekkel a viszonyok folytán rn.es nem^ rendelkezett- szüksége volt bankkölcsön igénybevételére- Ennek a bankkölcsönnek kettős szerepe volt. Az első szerep az. hogv az államháztartás vitelét lehetővé tette, pénzjegyeket juttatott az államháztartásba, az állam kasszájába, a második szerepe pedig az volt, hogy a stabilizáció pénzkibocsátási ütemét szabályozhatta, lehetővé tette azt, hogy akkor és olyan mérteikben kerüljenek bankjegyek á forgalomba, amilyen mértékben ez a stabilizáció 20
