Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-7

275 Az országgyűlés 7. ülése 1947. évi október hó 10-én, pén'eken. 276 mérten szabad csak külpolitikát csinálniuk­Ezt ő körülbelül úgy-értette, sőt meg is mondta, Hogy nem szabad állásit foglalnunk sem közve­títő-, sem védő-, sem vádlóként a nagyok ügyeibein. Én nem tudok egészen egyetérteni ezzel a fogalmazással és ezzel a külpolitikai szemléiéttjel. Való igaz, hogy a kis nemzetek scrsa bizony nagyon függ a nagyokétól, de a kis nemzetek sorsa és „jövője mégis csak azon fordul meg, hogy maguk .mennyire állnak nemzetek sorsa közelebbről azon múlik, hogy passzive, tehetelenül sodorni hagyjáke magu­kat, vagypedig helytállanak magukért. (Úgy van! Ugy van! •-> ^Helyeslés és taps a paraszt­párt oldalán.) Ezért szeretnék néhány szót szólni, mint meggyőződésünk szerint külpolitikai kérdéseink egyik döntő részéről, a szomszéd országokhoz valló viszonyunkról. Mindenki mondja, hogy baráti viszonyt tartsunk fenn vagy teremtsünk a szomszédos országokkal. Ez nagyon helyes, de ugyanakkor a mi meggyőződésünk az, hogy ez neim eléig. Aktív külpolitikai .mozgás, fellépés is szükséges szomszédaink irányában ahhoz, hogrv ezt a viszonyt kornclyan megalapozzuk, annyival is inkább, mivel nemzetközi helyze­tünk -szinte minden szála szomszédarinkon ke­resztül vezet. Hogy csak az elsőt említsem, itt van a szomszédos országok magyarságának, az ottani magyar nemzetiségű kisebbségnek a sorsa, amelynek kisebbségi jogai távolról sin­csenek megnyugtatóan biztosítva. Ezeknek a sorsa például elsőrenden azon múlik, hogy mi­lyen politikát, mégpedig milyen aktív politikát tudunk tanúsítani a szomszédos országok irá­nyában. És a másik: közös dunavölgy^i sorsunk, szemben minden olyan imperialista erővell, amely ezeknek a népeknek a függetlenségét, szabadságát, belső demokratikus fejlődését ve­szélyeztetné, szántén egymásra utal bennünket, szintén azt parancsolja, hogy aktív szomszéd­sági viszonyt! teremtsünk ezekkel a szomszéd országokkaili • És végül iá harmadik, nem utolsó és nem kevésbbé döntő kérdés: nemzeti létünk, az, hogy hogyan állunk meg a szomszédos iorszá~ gok közt, alapvetően attól függ, milyen aktív politikai fellépéssel és magatartással tudunk helyes viszonyt teremtelni velük, tehát hogy ne maradjunk le, hogy ne maradjunk el, hogy ne sziget élődhessünk el., Mindez nemzeti létünknek döntő kérdése és azon múlik, hogy milyen szom­szédsági viszonyt tudunk teremteni ezekkel az országokkal. Ez természetesen reálpolitika is, de nemcsak reálpolitika. A mi meggyőződésünk szerint elvi politika is, nevezetesen_ a kis né­pek szabadságharcának közös'frontját jelenti. Elvüeg is helyes nekünk a szomszédainkkal, hasonlóan kis népekkel közös fronton állani a népeik szabadságharcában és azokban a nem­zetközi viszony Iátokban, amelyek a kis népek sorsát is meghatározzák. És végül nemcsak elvi politika, hanem népi politika is, nevezete­sen a sokban alapvetően közös sorsú szomszéd népekkel, azok kultúraj avail, egész társadalmá­val és gazdasági életével eleven kölcsön" viszonyt teremteni mind nekünk gyarapodá­sunk, nemzeti fejlődésünknek, nemzeti előre­haladásunknak a gyarapodása, mind pedig kölcsönösen hasznos s azonkívül jobban meg­alapozza, jobban megszilárdítja azt iá politikai viszonyt, amelyet ki tudunk allaikítaná. Befejezésül pedig és mindezt összefoglalva, a nemzeti parasztpárt egyetért azzal, amit kü­lönösen Révai képviselőtársam hangsúlyozott, nevezetesen azzal, amit a koajlició négy pilléré­ről mondott-. Révaii képviselőtársam beszélt a hároméves terv megvalósításáról' nemzeti függetlenségünk biztosításáról _és az ezirá­nyú politikai magatartásról minden imperia­lizmussal szemben, hogy a dolgozó nép or­szága legyen a magyar demokrácia, hogy a hatalom a parasztság, .a, muiiíkásság és iái A^ele együtt haladó értelmiség kezébe kerüljön, te­hát necsak névleg, necsak elvont jogokban Je­gyünk demokrácia, hanem valóságosan is át­alakuljon a magyar társadalom: ezekkel mi mind egyetértünk- Egyetértünk azzal is, hogy a koalíciónak már csak arra a múltra, arra a közös munkára is tekintettel, amelyet együtt végeztünk' de a jövőre is tekintettel legalább ennyire meg kell találnunk azt a szorosabb közösséget, ahogy ő kifejezte, véd­és dacszövetséget mindazokkal _ szemben, akik ezt a három pontot akadályozni akarják, akik mélyen ellene vannak és # akik nem elősegí­teni igyekeznek> hanem inkább hátráltatni. Ennek kihangsúlyozásával, ezeknek a pontok­nak aláhúzásával, valamint azokkal a javas­latokkal, amelyeket a nemzeti parasztpárt ré­széről előterjesztettem^ különösen pedig a szövetkezeti kérdésnek kellő hangsúlyozásá­val, a Dinnyés miniszterelnök úr által elő" terjesztett programot elfogadjuk, a Dinnyés­kormány iránt bizalmunkat fejezzük ki és a pártunk erejéhez képest a kormányprogram megvalósításának munkájában ki akarjuk venni a részünket- (Élénk, hosszantartó taps a kormánypártokon. ) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. Dinnyés Lajos miniszterelnök: T. Ország­gyűlés! Van szerencsém benyújtani, anlint a Pénz­ügyminisztérium vezetésével ideiglenesen meg­bízott _ pénzügyminiszter, az 1947. évi XX- tör­vénycikkel az államháztartás vitelére adott íelhatalmiazás meghosszabbításáról szóló (tör­vény javaslatot. Kérem, hogy a javaslat kinyomlatását és szétosztását elrendelni, Valamint előzetes tár­gyalás és jelentéstétel végett az országgyűlés pénzügyi, alkotmányjogi és közjogi bizottsá­gának kiadni méltóztassék. Elnök: A miniszterelnök úr által benyúj­tott törvényjavaslatot az országgyűlés kinyo­matja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a mi­iniszterelnök úr által javasolt bizottságoknak. T. Országgyűlés! A gyorsírói jegyzetekhői megállapítottam, hogy a folyó hó 8-án, szerdán tartott »ülésünkön Moór Gyula képviselő úr be­széde alatt Kossá István, Orbán László, Szobek András, Acsay László, Futó Dezső és Pászthory István képviselő urak, a parlamenti illembe ütköző kifejezéseket használtak, illetve maga­tartást tanúsítottak, miért is az r említett kép ; viselő urakat utólag rendreutasítom. (Kisházi Mihály (mt): A napirendhez kérek szót!^— Fel­kiáltások: Most még nem lehet! — Dulin Jenő (kg): Még egy óra van hátra!) A tanácskozás félbeszakítása előtt a napirendhez nem lehet szót kérni. (Felkiáltások a függetlenségi párton: Szünetet kérünk!) . , Szólásra, következik a kijelölt szónokok közül? Farkas György jegyző: Slachta Margit! (Felkiáltások az ellenzéken: Szünetet kérünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom