Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-7
257 Az országgyűlés 7. ülése 1947. évi október hó 10-én, pénteken. 258 szerbe. Magyarul körülbelül az rejlik a szakszerűségnek ilyen politikai értelmezése mögött, hogy mindenki szakember, aki úriember és senki sem szakember, aki paraszt vagy munkás. (Gúnyos taps és felkiáltások: Ügy van! Ügy van! a parasztpárton, a szociáldemokratapárton és a kommunistapárton. — Nagy zaj és ellenmondások a függetlenségi párton. — Hódy György (f): Hiszen ha még parasztok volnának a vezető helyeken í) Veres Péter például nézetem szerint egészen jó szakember volt eddig életének minden posztján, ahová állítotlták. (Vándor Ferenc (f): Még az Egyedül Vagyunk-ban is szakember volt! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget.) Az a nézetünk tehát a meg-megújuló szakszerűségi követelményekről, hogy ezt nyugodtan ránkbízhatják, egészen pontosan tudjuk, hogy az ilyen irányú kifogások hogyan értelmezendők. (Belső Gyula (dn) : Például az ÖH belügyminisztersége! — Nagy zaj a parasztpárton. — Az elnök csenget. — Szűcs- Ferenc (pp) Belső Gyula (dn) felé: Cselédhajcsár! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget.) Van egy másik nagyon jellemző és azt is mondhatom, elszomorító jelenség ebben a vitában, amelyre vissza akarok térni. Egy mozzanat ez Barankovics István képviselőtársam beszédéből, amely beszédben különben igyekezett képviselőtársam mind világnézeti alapjaiban, mind pedig konkrét politikai megnyilatkozásaiban megkeresni mindazokat a közös szálakat, amelyek a demokrata néppártot nézete szerint összekapcsolják a demokráciával. Mégis valami elképesztő elvetés, tévedés vagy eltévelyedés nyilatkozott meg beszédének abban a részében, amikor arról beszélt, hogy a kormányzat igyekezzék biztosítani, megvédeni a dolgozó rétegek kis- és középmagántulajdonát. Szó szerint felolvasom ezt a részt. (Olvassa): »Ha már a mostani igen rossz gazdasági viszonyok között államunk nincs abban a helyzetben, hogy minél több önálló és független kisexiszteneiának keletkezését intézményesen mozdíthassa elő és ha már legalább egyelőre szomorúan le kell mondanunk arról, hogy a fizikai és szellemi munkásokat fél életük munkája után egy kis családi ház és kert magántulajdonához juttassuk, akkor legalább a meglevő független kis- és középexisztenciák fennmaradását kellene megfelelő intézkedésekkel körülbástyázni.« Elképesztő ilyen nyilatkozat ebben az országgyűlésben. (Felkiáltások a néppárt soraiban: Miért fáj ez magának? — Zaj. — Az elnök csenget.) Barankovics igen t. és általam régóta nagyrabecsült képviselőtársam úgy beszél, mintha nem 1947-ben beszélne Mag y aro szagon, mintha 1945 óta nem történt volna« semmi sem Magyarországon, (Felkiáltások a néppárt soraiban: Ezt nem mondta!) mintha a.demokrácia nem csinált volna semmit, (Felkiáltások a néppárt soraiban: Kiforgatták!) mintha nem tudná, hogy hatszázezernél több parasztot juttattunk 2.5 millió hold föld birtokába, (Felkiáltások a kommunistapárt soraiban: Éppen ez fájt _ Nagy taps a kommunislapárt és a parasztpárt soraiban. — Zaj. — Az elnök csenget. — Egy hang a néppárt soraiból: Ez rabulisztika!) mintha nem tudná, hogy több mint százötvenezer embernek juttattunk több mint 50.000 ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. hold földet házhelyként, (Élénk felkiáltások a kommunistapárt soraiban: Ez fáj! — Nagy zaj.) mintha nem tudná, hogy több mint tíz<ezer házhelyhez juttatott parasztnak az építkezését, hogy családi hajlékát felépíthesse, kölcsönnel, segéllyel, anyaggal már elő is segí1-1 a ^ a dem okrácia, amely a földet adta nekik. (Zaj. — Az elnök csenget. — Egy hang néppárt soraiból: A munkások nem kaptak családi házat! — Ellentmondások a kommumstapárt soraiban. — Kiss Károly (kp)": A munkás is kapott házhelyet!) Szeretném azonban emlékeztetni Barankovics képviselőtársunkat, (Zaj. —Az elnök csenget.) aki a magyar történeleimnek elég jó ismerője, (Felkiáltások a néppárt soraiban: Jobb mint maiga!) — mindjárt leszek bátor ezt illusztrálni. (Egy hangi a néppáwt soraiban: De maga meghamisítja!) — mintha nem emlékeznék arra, hogy ezt a három esztendőt megelőzően, amely a demokráciában végbement, mi történt a magyar földbirtokkal, mi törtéirt a parasztok tulajdonával. Hadd emlékeztessem őt arra, hogy a XV. században például a földek 90 %-a volt a parasztok kezén úgy, hogy ez után adóztak a földesuruknak, és 1848-ra, amikor elérkezett az a diesőséiges korszak, amelyet a *hazzá közelálló történészek igen szép színekkel szoktak festeni, ebből a. földből már csak 30% maradt a parasztok kezén, mert a tohbit a földesurak szépen kisajátították és majorokat, uradalmi tanyákat csináltak, ahol a parasztok mint béresek és summások dolgoztak, (Zaj.) annak minden reménye nélkül, hogy valaha is saját tulajdonuk legyen ebben az életben. Ezt nagyon jól kellene tudni. (Zaj az ellenzék soraiban. — Keresztes Sándor (dn): Ezt az állapotot ön is elítélte és mi is elítéltük! — Nagy zaj. — Viharcsengő.) Örülök annak, ha egyetértünk a múlt megítélésében, de talán elvárhatnánk, hogy lássuk meg azt is, ami most történt a demokrácia ideje alatt. (Felkiáltások az ellenzék soraiban: Látjuk)! Mert aki így elfeledkezik erről, az valahogyan nem jól szemléli az ejgészet és valamiért eltéved. (Keresztes Sándor (dn): Ez kicsavarása az egész beszédnek!) Tessék, ítéljenek felettem. (Egy hang a néppárt soraiban: Ezt lehet demagógiának nevezni! — Az elunok csenget. — Kiss Károly (kp): A pozitívumok előtt behunyják a szemüket! — Papp Lajos (kp): A malotíitulajdonosok milyen hevesek! — Zöld Sándor (kp): Legalább az elemiiskolás történelmiét tanulják meg!) ! i De van valami más, még általánosabb jelentőségű és még érdekesebb mozzanat a kormányprogram feletti vitában, amely mélyen rávilágít a koalíció és az ellenzék egy részének gondolkodására, ez pedig Moór professzor úr beszédéből világlott ki. (Ráíh András' (f): Most jövünk mi!) Ha azt a beszédet hallgatja vagy olvassa az ember, akkor * körülbelül a következő kép bontakozik ki belőle: itt valami mérhetetlen terror vain, (Gúnyos felkiáltások az ellenzék soraiban: Nincs!) a macchiaveilista politikának tobzódása, itt a nép elleni erőszak napirenden van 1 , itt a kommunistapárt sátáni zsonglőrködéssel mindenkit hefon és behálóz és itt bábjáték folyik. (Zaj. — Rath András (f): Fiókintézet!) Szóval itt valami oly kép rajzolódik ki, amire dörgöli ; az ember a szemét, hogy mi ez? (Ráíh András (f): Fiok17
