Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-139

379 A nemzetgyűlés 139. ülése 19Â7, vesse elődjének példáját, aki sorozatosan tett Ígéreteket, amelyeket később nem tudott, vagy nem akart betartani. (Pászthory István (msz): Nem mindig mondanak igazat!) Egyszerűbb Jett volna azt mondani, már első intrádára, hogy a nemzetgyűlés feloszlik a költségvetés letárgyalása nélkül, mint határozottan beígérni ezt és utána jönni evvel a halasztó javaslattal. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A legutóbbi költségvetési tárgyalás és annak megajánlási vitája során és után Ígéreteket kaptunk a kormányzattól arra, hogy rendezzük a közigazgatást, kiirtjuk a korrupciót, rendezzük a közhivatalnokok megélhetésének kérdését és ha ezeken az Ígéreteken végignézünk, azt kell látnunk, hogy az Ígéretek ellenére nem történt semmi. (Pászthory István (msz): ígéretben aztán nincs hiány!) ígéretünk van a kormányzattól és a koalíciós pártoktól arra, hogy tiszta, korrekt, becsületes választást fognak csinálni, méltóztassék azonban elhinni, hogy ehhez a tiszta, kor* rekt és becsületes választáshoz nem annyira becsületes célkitűzéseket és rendelkezéseket tartalmazó törvényre, mint inkább becsületes, korrekt, . tisztességes és pártszupiremáeiától mentes köziigazgatásra lenne mindenekelőtt szükség. (ügy van! a szabadságpárton ' és a pártonkívülieknél.) Ezt a becsületes közigazgatást pedig csak a már több izben megígért, a magyar népnek többszörösen kilátásba helyezett önkormányzati választásokkal lehetett volna valósítani. Én úgy látom, hogy megint előbb kezdjük az emeletet építeni, amikor ínég az alapozási munkálatokat el sem kezdtük. Azt hiszem és félek attól hogy hiába fogjuk megépíteni a választójogi törvényjavaslat pa lotáját, alapjai ingoványban, homokban lesznek, amely el fogja nyelni magába az építményt. De tovább megyek, igen t. Nemzetgyűlés! Harcot hirdettünk és Ígéretet nyertünk a korrupció kiirtására. Mi volt az egyetlen pozitív erdmény eddig? Egy kanadai űievél, hogy a bűnös, a szemtanuk és a bizonyítékok mentől messzebb mehessenek ebből az országból. (Terii ay István (msz): Exportált korrupció!) Vagy nézzük meg: ígértük az államháztartás egyensúlyba hozhatása érdekében, hogy rendezni fogjuk azt a lehetetlen állapotot^ azt a féktelen luxust, amelyet az állami állások szaporításával, betöltésével és egyes jól fekvő állami állások dotációjával fejtünk ki és mi történt? Azóta csak nőtt és szaporodott az államtitkárok száma csak nőtt és szaporodott az állami luxusautók száma. (Ugy

veto! — Zaj a szabadságpárton.) Mélye'n, t. Nemzeitgy ülés ! Veit ebben az országban egy infláció, a papínpengő inflációja. Egy bizonyos fokon túl megakadályóztuk és a magyar nép hősies kiállásával «megvédte az új forintot. Miiért nem szüntetjük meg ezt a másik inflációt, amely már kitermelte magából a papírállamfcitkárokat, akik úgyszólván minden tekintély, hatáskör és tmiunka nélkül lebzselnek a hivatalukban és veszik fel a fizetésüket? (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton. — Közbekiáltás ugyanott: Autót kapnak!) De tovább megyek, mélyen t. Nemzetgyűlés! Megígértük a közhivatalnokoknak, — vagy mondjuk mai divatos unszolással: a köz*hivatalok dolgozóinak — hogy rendezni fogjuk végre illetményieáket. Minden ujsálg és évi július hó 3-án, csüörtökön. 380 minden pánt ezt ígérte nekik és mi történt? A vélgén megszületett egy nyomorult, parányi kiiis isegély a közhivatalnokok részére. Kérdezem, mélyen t. Nemzetgyűlés, helyes-e, egyezik-e a demokrácia elveivel, hogy dolgozó embereknek segélyeket osztogassunk? (Zaj.) Nem helyesebb és becsületesebb-e, ha a dolgozó embereknek munkájuk értékével arányban álló fizetésekéit adunk? De nem, imii csak ígértünk a népnek, igéntünk mindenkinek és nem tartottuk meg Ígéreteinket. (Justus Pál (sad): Ezt csak a isaját nevében mondhatja!) Éppen ettől az indoktól vezettetve, ment ezeket az Ígéreteket! sem tartották meg, a magam neszéről a javaslatot nemi fogadhatom el. (Taps a szabadságpárton ás

1 a pártonkívülieknél.) Elnök: Szólásra következik á feliratkozó ti szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Reicher Endre. (Reicher Endre régi ülőhelyéről, a középről új helyére, a jobboldalra megy. — Felkiáltások a kommunistapárton: Helycsere?! — Justus Pál (szd): Átcsoportosítás?) Reicher Endre (pk): T. Nemzetgyűlés! A Itúloldalon azt kéirdezték tőlem, hogy úgy látszik, nemi leiami a helyemet éisi ebiben van valami tárgyi ágaziság. Ma reggel meglepetésszerűen láttuk, hogy a má helyünket ide itették át a szabadságpárt padsoraihoz. (Justus P#l (szd): Ott a helyük! — Révész Ferenc (szd): Még egy pár méter, azután kint vannak! — Spitálsziky Károly (szd): Fél^ábbal legalább! — Derültség a kommunistái- és a szociáldemo" kratapárt soraiban. — Ellentmondások a szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) Ezt azi elhelyezést nem (tekinthetjük és nem is tekintjük semmiféle formában politikai deklaisszáfikálásnak, ment megtisztelés nekünk, hogy a magyar politikai életnek olyan kiválósálgaival ülhetünk együtt, minit Sulyok Dezső (Gúnyom derültség a szociáldemokrataés a komzmnmistapárt soraiban. — Taps a szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) vagy Nagy Vince. (Nagyiván János (msz) közbeszól. — Révész Ferenc (szd) : Nagyivánnal! Stimmel!), de a leghevesebben tiltakoznunk kell aiz ellen a tapintatlanság ellen, amellyel ezt az elhelyezést eszközölte... Elnök: A képviselő úr maradjon a tárgynál! (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiban: Székfoglaló! — Derültség a szociáldemokrata párton.) Reicher Endre (pk): A ttiáírgynál maradok, amely tárgyait nekem felvetettek. Elnök: Méltóztass/ék a napirenden levő törvényjavaslathoz hozzásizólni. Reicher Endre (pk): A törvényjavaslattal kapcsolatban jragom van a koiripoány _ összes gesztióiit kritika itárgyává tenni és ea isi a kormánynak egy gesztiója, (Közbeszólás a kommunistapártról: Nem a kormányé!) mert tucttomimial a koalíciós pántok kérése volt az, hoey bennünket abból a szektorból ide helyezzenek, nyilvánvalóan azért* mert olyan gyenge lábon áll él& olyan törékeny ezakoalieió, hogy a mi ottani jelenlétünk is veszélyezteti a koaláció egységéit. (Taps a szabadságpárton és « pártonkívüli képviselők soraiban. — Nagy Vince (msz): Szálka volt a koa'Mció talpában!) Ügy látszik, atltól félitek,- hogy a független kisgazdapártot olyan két tűz közé vesszük, amely Vét hi.7. a kUg/t/itaps,r+' koalieióképességé < fogja veszélyeztetni, mint az utóbbi időben né-