Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-133

7 A nemzetgyűlés 133. ülése 1947. szabadságjogokról szól és ez az a pont, ahoi fájjó lelkiismerettel kell szólnunk a világ- közvéleményéhez!, mégpedig- éppen a csehszlovákiai magyarság kérdéséiben. Ennek ötödik cikkelye ugyanis ha nem is abban a szellemben intézkedik, mint ahogy eredetileg tervezték, de továbbra is súlyos felelősséget ró mind a mi vállunkra, mind .a velünk északról szomszédos nemzet vállaira és

: az egész világ demokratikus közvéleményére, A III. rész a katonai és légügyi rendelkezéseket tartalmazza. Ennek ránk nézve egyik .fájdalmas pontja a 21. cikk, amelyben rendelkeziik a hadifoglyok hazatérésének határidejéről. Legyen szabad "ezt az alkalmat megragadnom arra, hogy őszinte szívvel üdvözöljem, a Szovjetuniót, amely, noha a békeszerződésnek- ez a cikke ránézve kötelezettségeket nem ír elő, mégis megtette emberi szívből, jószándékból azt, ami annyi anya, ' gyermek, testvér! (szíve-vágya volt régóta és a hadifoglyok hazabocsátását, bár ^ennek határideje . a békeszerződésben nincs * meghatározva, a békeszerződés ratifikálása előtt 'megkezdte. A IV. rész a szövetséges haderőikl visszavonásáról intézkedik. Az V. rész a jóvátételnek ós visszaszolgáltatásnak a magyar nemzetre szinte elviselhetetlen problémáját rója; meg vagyok győződve róla, hogy ez a szakasz, ha rat^i" káltatiik is a magyar nemzetgyűlés részérői, kiindulópontja kell hogy legyen egy későbbi években feltétlenül bekövetkezendő újabb tárgyalásnak; A VI. rósz gazdasági rendelkezéseket tartalmaz. Ezeknek) egyik legfájdalmasabb pontj 'cl cl 29. cikk, .amely a külföldi magyar > követelések befjagyaszítálsáról szól SÏ ellentétben azzal a szakasszal, amely megkívánja tő lünk. hogy valamennyi külföldi állampolgár vagyoni értékeit 1939-es állapotban szolgáltassuk; vissza, a magyar nemzet jogois követeléseit befagyasztja és az azokhoz való hozzányúlást a magyar neimzet elől elzárja. A VII. rész a szabad Dunára vonatkozó rendelkezéseket, a VIII. rész pedig a záró rendelkezéseket tartalmazza. A záró rendelkezések egyik különösen érdekes pontja a 39. cikk, amely a ratifikálás után Magyarországon a békeszerződéssel kapcsolatos egyes kérdésekben eljáró döntőbíróságnak • a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok együttes bizottságát ismeri el

; T. Nemzetgyűlés! Maga a törvényjavaslat a nemzetgyűlés minden tagja által ismert formában ezzel le is zárul. A mellékletek után még egyetlenegy pontja van, amelyre mint előadónak kötelességem a nemzetgyűlés figyeimét felhívnom. Az eredeti törvényjavaslat 4. §-a olyan formában volt megszövegezve, amely szövegezés nem volt túlságosan szabatos, és amikor azt a "külügyi bizottság áttanulmányozta, iiagy többséggel elhatározta, hogy a 4. *.§-{ módosítja,A módosított 4. § az eredeti szakasszal szemben, mint jelentésünkben is előadjuk, a következőképen hangzik (Olvassa),: »4. § (1). A békeszerződés végrehajtásáról ,

a minisztérium gondoskodik. A békeszerződés végrehajtása keretében a minisztérium rendelettel megtehet a békeszerződés rendelkezései által t megkívánt bármely, a törvényhozás hatásköréibe tartozó • magánjogi, perjogi, büntetőjogi vagy pénzügyi vonatkozású rendelkezést és. evégből, a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket évi június hó 24-én, kedden. 8 is megállapíthat. E felhatalmazás alapján közjogi természetű rendelkezéseket kibocsátani nem lehet és a kiadandó rendelkezések nem-állhatnak ellentétben az 1946:1. törvénycikkel.« »(2) Felhatalmaztatik a kormány, hogy egyes külállamokkal a békeszerződésben említett kérdések szabályozása céljából a békeszerződés keretében a iszükséghez képest megállapodásokat léitesíthessen és életbeléptetésük áránt rendeleti úton tehesse meg a szükséges intézkedéseket.« »(3) A jelen felhatalmiazáis] alapján a megelőző évnegyedben kibocsátott rendeleteket minden évnegyed első ülésében a nemzetgyűlésnek jóváhagyás végett be kell mutatni.« »(?) A jelen felhatalmazás hatálya az 1948évi december hó 31. napjáig terjed.« T. Nemzetgyűlés! A külügyi bizottságiban fennforgott annak ^ lehetősége^ hogy a, párisi békét beeikikclyező törvényjavaslatba semmiféle^ felhatalmazás se vétessék be, vagy pedig bevétessék egy olyan általános

1 jellegű szakasz, amilyent a trianoni békét becikkelyező törvénynél láttunk, amely az avval a békével kapcsolatos valamennyi, intézkedési jogot a, nemzetgyűlésnek tartja fenn. Fel kell azonban hívnom a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra» hogy a trianoni békeszerződés gazdasági kötelezettségei lényeglesein! enyhébbek voltak. _ és éppen a trianoni békeszerződést annakidején a Ház előtt ismertető Teleki- Pál maga beismerte, hogy ezek a kötelezettségeik lényegesen enyhíttetitek. legalábbis a kiindulóponttól kezdve addig, míg a békeszerződés tárgyalása megkezdődött. A jelen békeszerződés számtalan magántermészetű külföldi vitát, kielégítést és ennek kapcsán való jogviszonyt teremt s helyesnek látszott, hogy ezekkel! az ügyekkel ne terheltessék minden esetben a nemzetgyűlés, annál is inkább, mert hiszen egyelőre elképzelhetetlen, hogy a restitúcio kérdésében az legyen a helyzet, Jhogy valamennyi külföldi állampolgár itltlévő 'vagyona a maga eredeti állapotában adassék vissza, hanem inkább elképzelhető az. hogy ezeknek a kielégítése akármilyen más vagyontárgyak felajánlásával", magyarán mend va: alku utján rendezhető. A külügyi bizottság nem óhajtotta tehát ebben a kérdésben a kormány szükséges szabad kezét a tárgyalások tekintetében megkötni. A külügyi bizottság azonban mindenesetre figyelmesen vigyázott arra^ — amit a jelen indokolásban is bátor vagyok tisztelettel előadni — hogy az eredeti szakasz szövegezése helyett most már pontosabban és világosabban jelölje meg a felhatalmazást, két szempontból. Az első szempont a külfölddel való esetleges tárgyalások tárgyát illeti

v amelyeket határozottan csak a -békeszerződés keretébe utalt; a második szempont, hogy közjog természetű kérdéseik' elintézésiénél imég abban az esetben sem óhajtja felhatalmazni a kormányt rendeleti ' úton való intézkedésre, ha ezt a békeszerződés keretei és előírásai kívánnák meg, hanem az ilyen kérdéseket visszautalja az erre egyedül illetékes nemzetgyűlés szuverenitásához, T. Nemzettg-yűlés ! E békeműnek szomorú részeit nézvén, meg kell emlékeznem a nemzetgyűlés- előtt egy inagyon halvány kis reménysugárról, amelyet ez a békeszerzedás nyújt; ez pedig az aj lehetőség, amelyet a békeszerződés bevezető szakasza ad meg a