Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-135

123 A nemzetgyűlés 135. ülése 1947. évi június hó 26-án, csütörtökön. 124 és értelmezésévei kapcsolatos kérdésekben, annak életbelépését követő 18 hónapi időtartamra, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviseleteinek vezetői lesznek hivatva arra, hogy a szövetséges és társult hatalmakat -a magyar kormánnyal szemben képviseljék s ezek feladata lesz, hogy a magyar korín ánynak megadjanak minden olyan irányítást, tanácsot és felvilágosítást, amely a békeszerződés gyors és hatékony végrehajtásának biztosítása céljából iszükségessé lehet. A békeszerződés bevezető része a szerződő feleket sorolja fel és bizonyos általános elveket nyilatkoztat ki. Alapelvül szolgált, hogy a békeszerződést ^Magyarországgal csak azok az. államok kössék meg, amelyek az európai államok ellen jelentős katonai erőkkel cselekvőleg folytattak háborút. Ezek a Szocialista Szov je'

1 köztársaságok Uniója, valamint az Unió két tagállama, a Fehérorosz és az Ukrán Szocialista Szovjetköztársaságok, Nagybritannia és a Brit Dominiumok, az Amerikai Egyesült Államok és szomszédaink közül a Csehszlovák Köztársaság és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság. Ezeket az államokat nevezi a békeszerződés szövetséges és társult hatalmaknak'"és ezek azok .£» államok, amelyek elsősorban részesülnek a békeszerződés kedvezményeiben; más államok, amelyek Magyarországgal hadi állapotban álltak ugyan, .de a háborúban cselekvőleg nem vettek részt, — mint Nicaragua, Haiti, Luxemburg és Bolivia — csatlakozhatnak a békeszerződéshez és csatlakozásuk esetén a békeszerződós alkalmazása szempontjából szintén társult hatalmaknak tekintetnek. Vannak azonban a békeszerződésnek olyan rendelkezései, amelyek kedvezményeiben olyan, az Egyesült Nemzetekhez tartozó államok is részesednek, amelyek Magyarországgal hadiállapo.tban nem voltak. Ezek között a legjelentősebb Franciaország, is említést érdemelnek még a tekkitetbejövő kötelezettségek szempontjából Hollandia, Belgium és Norvégia. A békeszerződés bevezető része a továbbiakben megállapítja, hogy Magyarország a hitleri Németország szövetségesévé vált és résztvett a nagyhatalmak és más Egyesült Nemzetek ellen folytatott háborúban, ezért tehát e háborúért a felelősség ráeső részét viselnie kell. Ezzel •szemben Magyarország javára írja ,

a békeszerződés bevezető része, hogy 1944 december 28-án Németországgal való kapcsolatait megszakítva, annak hadat üzent és a három nagyhatalommal fegyverszünetet kötött. Kifejezi végül a békeszerződés bevezetése a szerződő hatalmaknak azt a reményét, hogy a szerződés megkötése alapja lesz a közöttük lévő baráti kapcsolatoknak és lehetővé fogja tenni a szövetséges és társult hátaknak számára, hogy Magyarország felvételi kérését az Egyesült Nemzetek tagjai közé, támogathassák. Áttérve ezekután, t. Nemzetgyűlés, a békeszerződés egyes fejezeteinek rendelkezéseire, röviden istmertetem a békeszerződés első részét, amely Magyarország határainak megállapításával foglalkozik. E határok — amint az a t. Nemzetgyűlés eiŐtt ismeretes, — jóformán teljesen azonosak a régi. úgynevezett trianoni határokkal, egy eltéréssel, annak következtében, hogy a békeszerződés — részben magáévá téve Csehszlovákiának az úgynevezett pozsonyi hídfő kiterjesztésére irányuló kívánságát, — Magyarországot Horvátjárfalu, Oroszvár és Duna

; csun községeknek Csehszlovákia részére való átengedésére kötelezi. Bármilyen fájdalmas is Magyarország részére, hogy területének egy részétől megválni kénytelen, a magyar kormány lojálisán végre fogja hajtani a békeszerződés által reárótt ezt. a kötelezettségét is, ós egyben annak a •reményiének'ad kifejezést, hogy az ezáltal hozott áldozat is hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarország és Csehszlovákia között jószomszédi, sőt baráti légkör jöhessen létre. A második rész a »politikai rendelkezések« címet viseli. A fejezet legfontosabb cikke, a már említett 2. cikk értelmében Magyarország köteles a fennhatósága alá tartozó minden, személy számára biztosítani az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét. T. Nemzetgyűlés! A tárgyalt törvényjavaslat indokolása megállapítja, hogy ez a kötelezettségvállalás Magyarország részéről egyoldalú, mivel a velünk szerződő államok irányunkban nem vállalnak hasonló kötelezettséget. Különösen sajnálatos e kötelezettségvállalás hiánya olyan államok részéről, amelyekben a magyarság nagyobb tömegei élnek, annyival is inkább, mert ezen államok között van olyan is, amely a területén élő magyarokat nem részesíti e jogok teljességében. Reméli ellenben a magyar kormány, hogy azokban a vonatkozásokban.''amelyekben erre szükség van, a Magyarország és az illető államok közötti jószomszédi és baráti viszony kialakulása következtében — ami a magyar kormány politikájának egyik legfőbb törekvése, — e jogok biztosítása a magyarság tömegei számára valósággá fog válni, annyival j

s inkább, ímert erre az érdekelt ' államokat, ha nem k a békeszerződés, de az Egyesült Nemzetek Égyességokmánya kötelezi. A tárgyalt fejezet rendelkezései közül kiemelendő még a békeszerződés 5- cikke, amelynek értelmében Magyarország kötelezi magát arra, hogy Csehszlovákiával tárgyalásokba fog bocsátkozni a Csehszlovákiával kötött lakosságcsere-egyezmény értelmében át nem te; lepített ottani-magyarok ügyében. Amennyi" ben ezek a tárgyalások a békeszerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül nem vezetnének eredményre, Csehszlovákiának joga lesz ezt a kérdést a külügyminiszterek tanácsa elé terjeszteni. Ismeretes a t. Nemzetgyűlés előtt, hogy a lakosságcsere-egyezmény következtében á Csehszlovákiában élő magyarságnak egytizedrészét is alig elérő töredéke fog csupán áttelepítésre kerülni. Ismeretes a Nemzetgyűlés előtt az is, hogy a csehszlovák kormány az ilyen módon Csehszlovákiában mamdó több mint félmillió magyar kérdését részben annak úgynevezett reszlovakizálásával, részben 200-000 magyar kitelepítésével kívánná megoldani^ és hogy a 200.000 magyar kitelepítésére formális javaslatot is terjesztett elő a békekonferencián. A magyar békedelegáció tevékenységének eredményeképpen a békekonferencia a csehszlovák javaslatot nem tette magáévá és a kérdés rendezését kétoldalú tárgyalások elé utalta. Van szerencsém a Nemzetgyűlésnek bejelenteni, hogy a magyar kormány a csehszlovák kormánnyal máris megállapodott abban, hogy e tárgyalásokat Budapesten haladék nélkül megkezdjük» mihelyt a békeszerződést Magyarország és Csehszlovákia ratifikálja, Vagy amennyiben a békeszerződés a három nagyhatalom által történő megerősítés folytán előbb lépne életbe, közvetlenül az életbelépés ntáu.