Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-134
55 Ä nemzetgyűlés 134. ülése 1947, A trianoni szerződés idején az egész magyarság rab volt. Rab volt az a magyarságamely Horthy uralma -alatti éliti, és rab volt az a magyarság is, amely többé-kevésbbé demokratikusnak álcázott, de mondjuk meg nyíltan: nem egyszer hódításra berendezkedő kis államok!» a kis utódállamok hatalma alatt éli Rab volt idehazia a magyar, és nem egyszer még 1 inkább r.ab volt), minit) az idegen hatalom alaJtt élő magyarság. Ma ilyen szempontból összehasonlíthatatlanul jobb a helyzetünk. Az ta magyarság, az a magyar nép. amely itt) él a magyar állam keretében, nem rab többé. A magyar nép szabad lett, ha nem is érte el mindazokéit a célokat, ha nem is éritte el a szabadságnak azití a. fokát, hogy azt mondhatná, hogy leszámolt idehaza a reakció erőivel, de mégis iái hatalmion belül van, mégis a sorsáitj a saját kezébe vette» nem Horthy ék irányítják többé, hanieon saját maga, és ez a főkritériuma a szabadságniak. És szabad az a magyarság is» amely Jugoszláviában él. Nem kétséges, hogy soha a ífrifanoni érában semilyem, úgynevezett demokratikus utódállam nem adta meg azolkat a szabadságjogokat, amelyeket a jugoszláv állam kötielékében élő magyarság élvez miai És hai még vannak elintéznivalók, vannak javítanivalók az erdélyi magyarság sorsát illetően, nem kétséges, hogy azi is a . fejlődés útján van, é«, ha még nagyon sok minden olyasmi van Erdélyben, ami csak elvben van meg, a gyakorlatba még nem ültették át olyan mértékben, mint ahogyan mindnyájian akiarjuk: ami késik, nem múliík, ez kétségtelenül be fog köveltkezni. (Futó Dezső (msz): Honnan tudjaj) Ilyen vonatkozásban tehát nem lehet összehasonlítani a mai békeszerződést a trianoni békeszerződés-* sel. (Egy hang a középen ülő pártonkívüli képviselők csoportjából: És a csehek?) Az egyetlen súlyos pont az, amelyet ez a közbeszólás érint: a csehek., A csehszlovákiai magyarság ügyét illetően mi ko>mmunisiták soha nem rejtettük véka. alá, hogy igazság;) tialannak tartjuk azt, ,ami 'a szlovákiai magyarsággal történik. : de nem álltunk meg egy ilyen nagyképű Ítélkezésnél, hanem {minden erőfeszítést megtettünk, minden befolyásunkat latbaveteittük idehaza és külföldön azért, hogy a csehszlovákiai magyarság méli tatlan helyzete megszűnjék. Idebaaai úgy, hogy a saját reakciónk ellen kíméletlenül és keményen harcoltunk, mert meg akartuk semmisíteni azt az ürügyet," azt *a:z álokot, 'amelylye] egyesek érveltek Csehszlovákiában, hogy a imái Magyarország tulajdonképen Horthy Magyarországai, iái mai Magyarország írevizioR nista Magyarország 1 , tehát a mai Magyarországgal szemben ugyanazok az óyórendsziabályok indokoltak, mint amelyek indokoltak Németországgal szemben. : Ezekkel a hamis érvekkel, a magyarüldözésnek ezekkel az ürügyeivel csak úgy lehet megbirkózni, ha ezeknek nyilvánvaló hamisságát napnál világosabban bizonyítjuk. Az egyik tehát, amit a szlovákiai magyarok érdekébein is tettünk, az volt. hogy kíméletlenül harcoltunk iái belső ellenséggel, a másik pedig: mindenféle lehetőséget megmozr gattunk arra, hogy ezt a helyzetet megváltoztassuk. Az a Rákosi Mátyás, aki a, háború elején írt ,a magyarok Szlovákiából leendő kitelepítésének veszélyéről, ugyanaz a Rákosi Mátyás ma Prágában tárgyal azért, hogy az* évi június hó 25-én, szerdán. 56 a veszélyt, amelyet ő elsőnek mutatott meg. megszüntesse, és a szlovákiai magyarság szabadságát visszanyerhesse« (Taps a kommunistapárt oldalán. — Filó Samu (kg) is tapsol.) T. Nemzetgyűlés! A csehszlovák kérdésben is bízunk abban, hogy a trianoni sor, a trianoni menetrend és a trianoni következmények nem ' fognak bekövetkezni. Mi bízunk abban, hogy ez a mai Magyarország; ahogyan az előbb kihangsúlyoztam: ez a! Magyarország, . amely ezekben a hetekben tesz hatalmas lépest a demokratizálódás útján, amely az elmúlt hetekben szabadult meg a népnek azoktól az ellenségeitől, akik igen fon]* tos döntő pozíciókat bitoroltak: mondom,, ez a mai Magyarország meg fogja kapni aa igazságot és elégtételt csehszlovák vonatkozásban is. A magyar kisebbség meg fogja kapni a maga legelemibb jogait- És bízunk abban, hogy amiilyen mértékben Csehszlovákiai előrehalad a demokratizálódás útiján, amilyen mér* tlékben saiátimag-a felszámolja azokat , n reakciós törekvéseket, amelyek a sovinizmus útjára sodorták Csehszlovákiát, olyan mértékben számíthatunk arra, hogy a magyar kiseb-T ség- demokratikus jogait vissza tudjuk szerezni. Kihangsúlyoztam (a zfíi» hogy mi nem elégszünk meg a dolgok analizálásával, nem elégszünk meg bizonyos politikai helyzeteik! konstatálásával, nem elégszünk meg azzal sem. — sem a Horthy-rendszer alatt, sem ma — hogy ta széles tömegek elé vigyük a magyar igazságokat; erőfeszítéseink nem megállapításra, hanem az adott rossz és nehéz helyzeti megváltoztatására összpontosulnak. Mit jelent ez? Felmerül az a kérdés, hogy milyen mértékben dönti el ez iái szerződés Magyarország sorsát. T. Nemzetgyűlés! A nélkül, hogy a revizionizmus bűnébe esnék, kijelentem, hogy bár a magyar békeszerződést semmiféle módon nem lehet megválitiozttatni, sem erőszakkal, ami valóban nevetséges volna, sem azzal a fájtja úgynevezett békés revízióval, amelyet időnkint, amikor gyengék voltak, Horthyék is szerettek hangoztatni, amely békés revízió alatjtl^ ők azt értették, hogy a fegyverek fenyegetésével. <a nagy szövetségesekkel való fenyegetőzéssel próbálják ellenállás nélkül kicsikarni a maguk szándékait; mondom, bár sem az egyik, sem a másik módon nem.lehet megváltoztatni ezttt a magyar békeszerződést» én mégis azt mondom, hogy van útja és van módja annak, hogy könnyítsünk a magunk jövőjén és helyzetünkön. Ez nem a revizionizmus. Könnyitisünk a magunk helyzeitén úgy, hogy haladunk a demokratizálódás további útján s azzal, hogy aziü a bizalmatlanságot, amely még tehertétel Magyarország számára, s azt a régi ellenszenvet, azt a mai bizalmatlanságot! pedig, amelylyel szomszédaink vesznek körül, bizalommá, . sőt barátsággá változtiaitjuk. Ahogyan előre megyünk a demoíkíratizálódás útján, ennek megfelelően van meg a lehetőségünk* arra, hogy erre olyan külpolitika épüljön fel, amely határozottan — nem úgy» mint eddig — demokratikus szomszédainkra, a demokratikus világ erőire veszi az irányt, és lehetővé teszi azt, hogy azok a súlyos, nem egyszer megbélyegző feltételek, amelyek a békeszerződésben vannak, enyhüljenek és ez a viszony, amely most odavezet, hogy elfogadjuk ezt a nehéz és súlyos
