Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-147
539 A nemzetgyűlés 147. ülése 1947, tesz eleget a kormány a most tárgyalás alaitit álló két jelentésében. A jelentések mellékile>teiben 'fel vann : ak sorolva azok a rendeletek, 'amelyek az 1946 : XVI te. alapján 1946 július 18-tól október 31-ig, az 1946 :XX VIII. te. alapján 1946 november 1-től 1947 február 28-ig és végül az 1947: VIII. te. alapján 1947 március lltől május 31 ig kihirdettettek. A nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottsága ezeket a rendieletekeit megvizsgálta és megállapítotitia, hogy azok az említett töirvényben kért felhatalmazásinak megfelelőiek. Ezért javasolja a bizottság, hogy méltóztiassék ezeket a i rendeletekéit! tudomásul venni és a kormány ez idei intézkedéseit jó váhagyni, ! Elnök: Kíván még valaki a jelentéshez hozzászólni 1 ? (N'em!) Ha iszólni senki nelmi kíván, a vitát .be-zárom és a tanácskozást befejezetnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az alkotmányjogi és közjogi bizottság jelentésében foglaltakat jóváhagyólag tudomásul venni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a jelentésiben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vettte. W. Nemzetgyűlés! Reicher Endirie kép-. viselő úr személyes megtámadtatás visszauitasítésa cimén ként felszólalásira engedélyt. Az engedélyt a felszólalásra megadtam. Reicher Endre képviselő urat illeti a szó. Reicher En? re (pk): T. Nemzetgyűlés! A választójogi törvényjavaslat tegnapü vitája kapdsáin felszólalásom soírán főbbek ,< között azjt monltiam,^ hogy »miután a pártvezérek ebben a kérdésben már döntöttek, a nemzetgyűlésnek nincs más feladata, mint bólintani és hellyeselni azt, amit a bölcs pártvezéír urak már egyszer magukévá tettek é s elfogadtak.«^ Ezzel kapcsolatban Farkas Mihály képviselőtársam kétízben is azt a megállapí. tást tette velem szemben, hogy »fasiszta«. (Gyurkovits Károly (szid): Mindenesetre sú %os sértés volt a nemzejtgyűlés ellen, amit kéipviselő úr elkövetett!) A nemzetgyűlés tónusát és általában az itteni politikai tónust illetően nincsenek: túlzott kívánalmaink és nem is szoktunk csodálkozni. Nem csodálkoztam például akkor sem, amikor a nemzetgyűlésien a békeszerződésről tárgyalva, szembe helyeztem , a háborús Magyarország háborús felelősségét az .utódállamok felelőss|é L gével és ezzel kapcsolatban a Szabadság című napilapban a következő közlemény jelent ínég (olvassa): »Reicher, Endre képviselő és társai jóvoltából demokratikus szomszédainkat gyalázó beszédet és közbeszólásokat kellett végighallgatnunk és annak bizonygatását, hogy Magyarország sokkal kisebb részt vállalt Hitler háborújából, mint a szomszédos demokráciák«. T. Nemzetgyűlés! Én nem bocsátkozom vitába a Szabadsággal abban a (tekintetben, hogy vájjon a szlovák Hlinka-gárda, a romániai Vasgárda és a horvátországi usztasák mennyiben voltak demokraták. Nem vitatom azt sem, hogy ezeknek az államoknak a berendezkedése demokratikus államberendezkedés volt-e vagy sem. (Rudas László (kp): Mindenütt voltak Quislingek!) Elvégre az a párt, amely válogatás nélkül fogadja soraiba azokat, .akik Szálasit magyar megváltóként üdvözölévi július hó 24Mn, csütörtökön. S4Ö fék, (Pászthory István (pk): így vau! Mindenki tudja! — Rudas László (kp) a 'szónok felé: r Magát nem vettük volna fel!!) jogosult megállapítani ezekre • a szuper-fasisztákra is azt, hogy demokraták. Jogosult megállapítani ezeknek^ az államberendezésére azt, hogy az egy ideális demokrácia. Ebben ugyan én nem osztozom. Sok mindenen nem csodálkozunk, de ezen különösképpen nem lehet csodálkozni, mert ha egy kabaréíró közíróvá lesz, az előbb-utóbb a közírást is kabarévá teszi, (Pászthory István (p!k): És a nemzetgyűlés; is!) és ez ennek éppen jellegzetes példája Neim csodálkoztam például azon sem, hogy a Neményi papírgyár szörnyű égésével kapcsolatban a Szabad Népben azt olvastam, hogy a-helybeli feompárti titkár rögtön jelentette ezt Rákosi Mátyásnak. Rákosi Mátyás azonnal továbbadta a jelentést Vas Zoltánnak, Vas Zoltán pedig szokott gyorsaságával intézk&dett. hogy a tűzoltók ménje, nek ki és oltsák el a tüzet. Közben a tűz ott égett. Igaz, hogy — ezt viszont már a Népiszavából veszem — időközben (Rudas László (kp): Hol a személyes megtámadtatás?) a szocáldemokrata R-gárdisták minden felsőbb utasítás bevárása nlélkül öntevékenyen kimentek ós elkezdték a tüzet oltani. (Rudas László (kp): Ügy látszik, az oltás is személyes kérdés volt!) Nem, csak azt mondom, hogy ezen ném csodálkozom, (Rudas László (kp): Hát akkor miért beszél erről?) mert az a helyzet, hogy mindenki úgy nyúl a propagandához, ahogy neki jólesik. A propaganda -régül is ízlés és mieigítélés kérdése. (Állandó zaí. — — Az elnök csenget.. — (Rudas László (kp): De ez nem személyes megtámadtatás sem a Szabadság, sem a Szabad Nép résziéiről! — Pászthory István (pk): Mi köze hozzá? •— Rudas László (kp) : Mi köze magának ahhoz, hogy nekem mihez van közöm! — Pászthory Ffóván (pk) Rudas László felé: Nem maga az elnök! Ki az elnök?) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat hogy Reicher képviselő urat illett a sz ó! (Állandó zaj. — Milassin Kornél (pk): Az elnök majd intézkedik! — Pászthory István (pfk): Ki beszél most? — Gyuska János (kp): Pászthory István felé: Mag i sem beszél, maga is hallgasson!) Csendet kérek, képviselő urak! Reicher Endre (pk): Nem csodálkozom mindazon, ami ezek'ben a közleményekben megjelent, azon azonban csodálkozom, hogy a ikommunistapáirt főtitkárhelyettese visszatér a Fülirer-prinziphez. Mert csak a Führer-prinzip volt az, csak a fasiszták Führer-prinzipje, amely a »vezért« megtámadhatatlan, sérthetet" len, majdnem fenséges valakinek tekintette, akihez hozzányúlni több, mint sértés, majdnem istenkáromlás. Mi ebben a Führer-prinzipben nem óhajtjuk azonosítani magunkat sem Farkas képviselő úrral, sem senki mással, M;\ fenntartjuk a kritika jogát mindenkivel, még a vezérekkel szemben is, mert nem vagyunk hajlandók újra belemenni a fasizmus bálványimádásába. A fasizmus bálvány imádása hoz:la ezt a szörnyű sok szerencsétlenséget a világra, s mert ezeknek a bálványoknak *a tevékenységét nem lehetett kritizálni, ezek a bálványok azt tehettié'k, ami jól esett; játszottak felelőtlenül és mindenkire való tekintet nélkül népeik életével/vagyonával éls) biztonságával. (Pászthory István (pk): Jövőjével!) Hogy azután mi lett az eredmény,
