Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-134
43 A nemzetgyűlés 134. ülése 1947. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Futó József jegyző: Horváth Márton! Horváth Márton (kp): T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés egész pályafutása alatt a legszomorúbb feladat előtt áll, szentesítenünk' kell azt a szigorú és kemény ítéletet, amelyet a nagyhatalmak kimondottak rólunk. Az eddig elhangzott szónoklatokban szinte kivétel nélkül visszatért, megismétlődött az a •helyes szempont, amely rámutatott az igazi bűnösökre, rámutatott azokra, akik miatt unost ezt a szigorú és súlyos békeszerződést kell ratifikálnunk a magyar nemzetgyűlésben. Én nem akarok sok időt tölteni és nem akarok sokat ismételni ezen a területen, ahol kétségtelenül egyetértünk egymással. ítélet hangzott el Magyarország felett. Ki ellen szól ez az ítélet? Elsősorban, — magától értetődik — volt' uraink ellen, azok ellen, akik Magyarországot ebbe a neihéz helyzetbe taszították. f Igazságos volt-e ez az ítélet, az ítéletnek az a része, amely őket sújtottal En azt hiszem. hogy túlságosan enyhe volt, és) azt hiszem, hogy még mid magunk sem foglaltunk eléggé határozottan és erélyesen állást velük szemben. :• Miről van szó? Megelégedhetünk-e azzal, hogy itt pálcát rtörünk Horthyék bűne felett és közben azzal a tudattal tesszük ezt, hogy Horthy személy íszerint most a bajor hegyekben üdül, hogy Kállay Miklós, egyike a legnagyobb bűnösöknek, Capri szigetén nyaral éis egész sora azoknak, akik ide taszítottak az országot, még nem vették el a büntetést, amelyet kétségtelenül megérdemeltek. Azt hiszem, hogy azok a nagyhatalmak, amelfek súlyos ítéletet mondottak ki erről az országról, talán túlságosan tágszívűek. talán (túlságosan elnézőek voltak, hogy ezeknek a megbüntetését, ezeknek személyi felelősségrevonását nem segítették elő. (Nagy Vince (msz) : Nem is kérték ki Horthyt ! Miért nem kérték ki? Kd akadályozta, hogy Horthyt kikérjék?) Az a felelősség, amely őreájuk hárul, kétségtelenül a magyar népre hárul most vissza, a magyar nép az. amelyen az ostor csattan. Nemcsak volt, urainkat vonja ez. a békeszerződés felelősségre, • hanem Magyarországot mint egészet is. j Felmerült az a kérdés, milyen mértékben felelős a magyar nép azért, ami történt. Nem óhajtok ennek taglalásába belemenni, de nem kétséges 1 , hogy ,a nagyhatalmak és általában azok az országok és nemzetek, amelyekkel szemben háborúba keveredtünk, azt tapasztalták, hogy Horthynak és társainak hívó szavát, sajnos, a magyar nép egy része követte. Kétségtelen, hogy résztvettünk ebben a háborúban, kétségtelen, hogy magyar katonai egysége'k, amelyek résztvettek ebben a háborúban, mégis a magyar nép köréből rekrutálódtak. Azt mondta tegnap Sulyok Dezső képviselőtársam» hogy mások szerencsésebbek voltak; vol/tak, akik kisebb büntetést kaptak; pedig a felelősségük nagyobb. Ha megnézzük azt, amit ő maga mondott erről a kérdésről abba, 1 ! a beszédében, amelyet még mint a kisgazdapárt tagja tartott és amelyben éppen a békeszerződéssel kapcsolatban foglalt állást, ő maga körülbelül így határozta meg a nép szerepét ebben a háborúban. Azt állítja a népre vonatkozólag (olvassa): »a németektől: várta tévesen és helytelenül, az erőviszonyok téves megítélésével« azt, hogy a háború a mi javunkra fog eldőlni. Szó szerint idézem évi június hó 25-én, szerdán, 44 (olvassa): »Azt hitte, hogy ezen az oldalon kaphatja vissza azokat a területeket, amelyekre a (néprajzi, törtélelmi, és gazdasági igazságosság alapján is feltétlenül igényt tarthat.« r Ö úgy látta és valószínűleg úgy Hatja ma is,^ hogy mindössze az erőviszonyok téves megítélése volt az, ami a magyar népet ebbe a háborúba belevitte. Én azt hiszeim, egyrészt teljesen félreérti és teljesen hamisan állítja be ezt a szerepet, amelyet Magyarország vállalt ebben a háborúban. Nem arról volt szó, hogy az erőviszonyok kineüt az oldalán kedvezőbbek, hanem arról volt szó, hogy ki harcol a reakcióért, a fasizmusért és ki harcol az emberi haladásért. Nem az erőviszonyok kötelezték a magyar népet, Magyarországot arra, hogy a haladó oldalon fogjon fegyvert. Jugoszlávia, ha csak az erőviszonyokat tekintette volna, a megszállás alatt, p, német csizma alatt nem kezdte volna el azt a hősies szabadságharcot, amely a történelmi igazság alapján tényleg odavezetett, hogy elnyerte érte a megfelelő jutalmat- Nem az erőviszonyok, hanem egyszerűen annak tudata és felismerése, hogy egy (kis «épnek a szabadságát tiporja sárba a német csizma, vitte arra a kis népéket itt Délkelet-Európában, — elsősorban Jugoszláviát — hogy ebben a háborúban a németek ellen foglaljanak állást. (Eckhardt Sándor (dn): És Románia?!) Illúziók kétségtelenül voltak a területi nyereségre vonatkozólag. Azt hiszem, Horthyék egyik legsúlyosabb bűne éppen az volt, hogy a magyar népnek nemzeti érzésével éltek viszsaa. 1919-től, 1920-tól kezdve a trianoni szerződés revíziója vo'lt az, amire felépítette egész politikáját és a legnemesebb érzéssel élt vissza, ebben a vonatkozásban. Ügy állította be. mintha a magyar nép szabadságáért, a magyar nép egységeért küzdene és valójában azokkal együtt, akik külföldön elnyomták a magyar népet, még sokszorosabban nyomták el itthon, idehaza a magyar népet. Ezzel az érzéssel. nemzeti érzésünkkel élt vissza ez a trianoni agitáció, amelyik idesodorta az országot. De t. Nemzetgyűlés, ez \az ítélet, ez a felelősségrevonás, amely. itt elhangzik, netm áll meg ott, hogy csak a réga Magyarországot, ^ a háborúbalépő Magyarországot vonja^ felelősségre- Én bizonyos szempontból még súlyosabbnak tartom azt a tényt, hogy kimondatlanul, de bizonyos értelemben félelősségrevonta ez a békeszerződés még az új Magyar or szagot is.-Azt értem ezen: mi volt az oka annak, hogy 1946 folyamán, amikor a békeszerződést tárgyalták Parisban, semmiféle engedményt, jóformán árnyalati engedményt seimi sikerült elérnünk a békeszerződés feltétéleinek, megjár vitása terén. (Dénes István (pk): Sőt!) Mi volt az oka annak, hogy az a Románia, amely éppen úgy, mint mi, Németország! oldalán vett részt ebben a háborúban, olyan hallatlan módon előnyhe került és fölénybe jutott velünk szemben a békeszerződés tárgyalásai alatt? Seraimi esetre sem az az oka. hogy Románia máskép vett részt ebben a háborúban, mint Magyarország. (Nflgy Vince (msz): E^őbb ugrott ki a, németek mellől!) Az sem az oka, t. képviselő'társam, az sem a döntő oka vagy — legalább is így mondahatnám 1 — az sem az egyetlen oka, hogy Románia előbb ugrott ki a háborúból, mint Magyarország, hanem az volt az egyik igen fontos oka, hogy abban a helyzet-
