Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-146
5Í9 A nemzetgyűlés 146. ülése 1947. évi július hó 23-án, szerdán. 52Ö gondolások mindenkor homlokegyenest ellenkezően Végződtek. Ha nézem például a rendőrség szerepét* hivatkozhatom arra, hogy én nem hoztam ide egyetlen .atrocitást sem, hanem bizottsági ülésen tettem le a legsúlyosabb dokumentumokat, kérve a, belügyi kormányzatot," hogy éppen a demokrácia érdekében ne a nyilvánosság előtt, de feltétlenül a Ház súlyának biztosításával történjenek meg a szükséges korrekciók. A l&gfölényesebben és — ha szabad. ezt a szót használnom — a, legnyeglébben (Prieszol József (kp): önnek nem volna szabad!) utasította el a belügyi kormányzat kérésemet és tartotta fenn tovább is azokat az abszurd állapotokat, amelyek az országban, sajnos, még ma. is nem egy helyen fennállanak. (Mozaás a kommunistavárton.) A miniszter úr nagyon jól tudja:, miről van szó. (Prieszol József (kp): Hogyan gondoskodrk ön a munkásairól?) Ha nézzük a B-listázás egészséges gondolatát és megnézzük ennek végrehajtását, akkor látjuk azt a hatalmas eltérést, azt a kü^b^éget. hogy megint egy szükséges és kétségtelenül helyesen felvetett gondolat hova torko^ott és mennyire homlokegyenest ellenkezőjébe süllyedt annak, amiből annakidején elindít. (Ügy van! Ügy van! a pártonkívüHeknél.) Gazdasági téren is demokráciát hirdettünk és hirdetünk, t. Nemzetgyűlés! Ennek talán mégis egy ; k legfontosabb alapja kellene hogy legyen gazdasági téren az • egyenlő munkalehetőségnek érvényesítése: biztosítani, hogy a mrga munkáját gazdasági t téren, amennyiben ez a köz érdekéhen van. mindenki szabadon érvényesíthesse. Ehelyett az egvkezéknék olyan áradata öntötte el az országot, amitven a legsötétebb fasizmus napiaiban volt. (Prieszol József (kp): Miért nem építészmérnök-korában beszélt ezekről a kérdésekrőlí) Építészmérnök-koromban is mindig küzdöttünk az egykezek ellen! (Zaj. — Kovács István (kp): Csak a saját keze ellen néni küzdött! — Az elnök csenget.) Es ma sem tartjuk J>p1 vésnék, amikor 'egykezeken keresztül akarják .a gazdasági élet" bármelyik szektorát nirányítani, mélyen t- képviselőtársaim. (Egy hang a pártonkívüMek közül: Az a fontos, kikéi ezek az egykezek)! Mert ez vezetett oda,, t. Nemzetgyűlés, hogy amikor a demokratikus úton kellett volna elindulnunk és haladnunk. mindig zsákutcába jutottunk s ugyanakkor a magyar nép széles rétegeinek józan ítélete szembeállította a tömegeket, — ha helytelen is. de érthető — á kormányzattal, és sajnos, szembeállította ezzel a. demokratikus rendszerrel. És mosit hirtelen, amikor sémmiL szükség nincs rá, — ezt Moór Gyula igen t, képviselőtársunk bőven és érdemileg is súlyosan liudokolta — hogy ezt a nemzetgyűlést most oszlassuk fel, akkor jön egy ilyen hirtelen intézkedés, jön egy javaslat, amely ezekre a. különböző ferde kinövésekre, ezekre a diktatórikus jelenségekre rátette a koronát. Mert ez a törvényjavaslat, mélyen t. Nemzetgyűlés, nem a régi, nem az 1945-ös választási törvénynek a novellája, ez a törvényjavaslat annak éppen a'lény^egét vette ki és ellenkező célokat kíván "szolgálni. (Pászitfiory István (msz) : Elsikkasztották belőle a demokráciát! — Prieszol József (kp) : Úgy, mint ahogy maga a krumplit! — Derültség.) Ez a törvényjavaslat az erőszaknak és a már félig-meddig kiépített rendőrszocializmusnak a- választójogi törvénye akar lenni. Ez .a törvényjavaslat súlyosan ellenkezik éppen ennek a nemzetgyűlésnek az (akaratával, az 1946:1. tc.-kel, amelyben ennek az országnak a demokratikus jogait lefektettük, de ellenkezik a nemrég megszavazott törvényjavaslattal is, amely a magyar bészerződés becikkelyezéséről szól. Annak is — azt lehetne mondani — valamennyi lényeges pontjával homlokegyenest ellenkező szellemmel -van telítve. Ez a törvényjavaslat nem jelent sem szabadságot, sem tisztaságot a választásoknál s éppen ezért én ebben a jaVÍ- slat ban a demokrácia veszélyeztetését - látom. (Egy hang a kommunistavárt oldaláról: Ne féltse!) Láiom, hogy, az ellenzék olyan szörnyű akadályversenyen jut egy-küzdelem küszöbéig, amely jelentős nagy tömegeket passzivitásba, de h 3 érzékenyen élik ár a csökkentett értékűség állapotát, esetleg indokolatlanul jobboldali elfogultságba taszít. Márpedig, t. Ház, semmi sem volna károsabb, mint ha a demokrácia akár az egyik, akár a másik magatartásit eredményezné; ezért magam és ennek az oldalnak a nevében határozottan követelem mindazon jogok érvényesítését, melyeket az 1946:1. te. alapján minden magyar állampolgár részére — bármilyen megkülönböztetés vagy irányzat figyelembevétele nélkül — a demokratikus állam keretében biztosítani kell,. Miután ezt nem látom ebben a törvényjavaslatban, nem látom a demokrácia szellemét, nem látom az 1946:1. tc-nek, e nemzetgyűlés legfontosabb alkotásának a szellemét, nem látom a választások szabadságát ég tisztaságát biz osíto J itin t a'k, ennélfogva a magam, nevében a törvényjavaslatot nem fogadom éji- (Taps a pártonkívüli képviselők soraiban. — Zaj.) Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!} Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek^ nyilvánítom. A belügyminiszter úr .kíván szólni. Ra'jk László belügyminiszter: T. Nemzetgyűlés! A torvény javaslat benyújtásával egyidejűleg ,a javaslat inroíkolását is "benyújtottam a t. Nemzetgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy az egyébként figyelemreméltó felszólalásoknál nem merültek fel olyan újabb szempontok, amelyekre behatóbban és részletesebben kellene kitérnem, az írásban benyújtott indokolásomat csak egy-két szemponttal kívánom kiegészíteni. Szeretnék elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy vájjon az 1945-ös választójogunkkal szemben ez az új t örvény jayaslait tartalmaz-e a kizáró okok kibővítésében olyan részleteket, olyan bekezdésekéig amelyek lé. nyegében a választójog megszűkítését jelentenék, olyan megszűkítését, amely alkotmányunkkal és a nép demokratikus érdekeivel ellentétben áll. Amikor 1945-ben az ideiglenes nemzetgyűlés, a választójogi törvényt megalkotta, a törvényhozó képviselő urakat az a meggondolás vezette, hogy Mag'yarország egy rendkívül súlyos történelmi katasztrófát élt át s ennek a történelmi katasztrófának kihatásai kijózanítólag fognak hatni még azokra is, akik ilyen vagy amolyan' mértékbén felelősek voltak az események bekövetkezéséért. Feltételezte az egész magyar demokratikus
