Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-146

A nemzetgyűlés 146. Mese 1947. gyökeres reformokra készül, amelyekről az általános választások rendijén nem tudta meg­kérdezni a .szavazókat és ezért fordul új vá­lasztással a nemzethez. Ez az ok jelenleg- nyilvánvalóan nem áll fensEL, (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli kép­viselők soraiban.) hiszen az a nagy reform­terv, amely jövőnket közvetlenül meg fogja szabni, — a hároméves iterv — már elfogadásra talalt. (Pfeiffer Zoltán (pk): A tervet még most sem ismerjük viszont!) A másik ok. amely ,a négy évre megválasz­tott nemzeitgyűlés idő előtti feloszlatását indo­»kolná, az volna, hogy <a törvényhozó testület munkaképtelen. Erről azonban nyilvánvalóan szintién nem lehet szó, mert hiszen ez a nem­zetgyűlés simán elintézett minden eléje hozott javaslatot, — igen sokat a 1 sürgősség kimon­dása mellett. — Pászthory István (pk): A legtöbbet!) és ha nem dolgozott't többet, mint amennyit dolgozott, annak oka az volt, hogy a kormány nem foglalkoztatta eléggé, (Szén­ner József (pk): Ez az!) Az ellenzék, á parla­mentben nem volt jelentős és nem lehet szó arról, hogy a törvényhozói munkát komolyan akadályozta volna. A házfeloszlatás célja tehát nem lehet az sem, hogy még ezt a kis ellenzé­ket is kiirtsa., hiszen ellenzéki kritikára min­den parlaanenti rendszerben szükség van é» én örömmel hallottam tegnap abból a. szép beszéd­ből, amellyel Faragó László, a szociáldemo­kratajpárt vezérszónoka felfogását megindo­kolta, hogy ő is természetellenesnek tartaná azt az állapotot, amelyben .nincs ellenzék. Ezenkívül az utóbbi időbeni a kormányzópár­toknak az ossz eltartása ds megszilárdult, tehát az sem állítható, hogy azért volna szükség új választásra, minthogyha a koalíciós pártok közötti súrlódások akadályoznák- a törvény­hozói munka nyugodt menetét. (Pfeiffer Zoltán (pk): A kisgazdapárt puhább, minit valaha!) Szinte cérthetetllenneik látszik Itieháit, hogy miért kell ebben a, helyzetben új választásokat kiírni ési azt a rendkívül sürgős és életbevá­góan fontos munkát, amelynek megkezdése napokon belül aktuális, — a hároméves tery megvalósítását — a választások erőpazarlásá­val, izgalmával és. esetleg megmérgezett at­moszférájával akadályozni. Ugy látszik, nin­csen más magyarázat erre, mint az, hogy magán a koalíción belül akarják az új vá­lasztással az egyik vagy másik párt előnyére, illetőleg hátrányára a számarányt megváltoz­tatni. (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli kép? viselők soraiban.) Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a kisgazdapárt hátrányára történjék ez a változás, nyilvánvalóan arról van szó, hogy azt a csalódást, amely a z 1945. évi vá­lasztásnál érte a munkáspártokat, a kisgazda­párti többség iknegsemmisíltiésével orvosoljak. (Pászthory István (pk): Itt van a kutya el­temetve!) Én nem kérdezem, hogy méltányos teljárás-e ez a kisgazdapárttal szemben éppen most, mi­kor ez a párt a világpolitikai helyzet.mléltany­lásával levonta azt a kotízekvenciát, hogy meg sajáit népszerű'ségénisk feláldozása árán is szo­rosabbra fűzi a koalíció® kötelékeket és erő­síti a munkáspártokkal való fegyverboratsa­gát, Fel kielll vetnem azonban a kérdésit, van-e kilátás arra a mai helyzetben, hogy szabad! vá­lasztások mellett egy erősen baloldali több|sie|g kerüljön ki a választásokból? Faragó László tegnapi beszédében megállapította, hogy az évi július hó 23-án, szerdán. 510 1945. évi választás egy- supposi'tio mellett folyt le, amellett a suppositio mellett» hogy az ország baloldali, és megállapította azt is, hogy ez a feltevés téves volt. Kérdezem azonban, hogy ha már 1945-ben jobboldali volt az ország többsége, iákkor remélhető-e ma, hogy ez az arány megváltozatta Minden jel arra vall, hogy azóta az ország és különösen , a vidék köz­hangú'ata erősen jobbra fordult, (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli képviselők oldalán.) éspedig jórészt a demokratikus riendszer hibá­jából. (Kovács István (kp): Egy hónap múlva meggyőződ ík az ellenkezőjéről! — Belső Gyula (pk): Az attól függ, hogy a választói rendszer milyen lesz! — Acsay László (pk): A rend­szer és a módszer!) Az 1945- évi forradalmat, amelyen a mai rendszer nyugszik, nem saját erőinkkel vívtuk meg, sikerét a győzelmei» orosz hadseregnek köszönhetjük. (Ugy van! a pártonkívüleiknél.) Azok a demokratikus pártok, amelyek a győzelmes orosz hadsereg árnyékában haltalomra kerültek és mintegy tajándékba kapták a hatalmat, (Közbekiáltás a kommunistapárton: A kisgazdapárt!) tulajdon­képplen egy nagy feladat előtt állottak: .fel­adatuk és kötelességük lett volna a kivívott demokráciát népszerűsíteni, (Ugy van! a pár­tonkívülieknél.) megnyerni a nagy tömegek lelkét ennek íszámára, mlert enéPkül semmiféle demokráciát sem lehet fenntartani. (Buchin­ger Manó (szd): A képviselő úr.többet tehe­tett volna ennek érdekében! — Rudas László (kp) közbeszól — Pfeiffer Zoltán (pk) : Min­denesetre jobban népszerűsítette, mint Rudas) úr!) Ebben az irányban azonban úgyszólván semmi sem (történt. Elismerem, hogy a koalí­ciós kormányzat nagy érdemeket szerzett ma­gának az újjáépítés és a stabilizáció terén, (Közbekiáltás a szociáldemokratapárton: Ez csekélység'?! — Rudas László (kp): Ez nem népszerűsítés? — Reicher Endre (pk) : A mód­szerek voltak .népszerűtlenek 0 de az ország érdekében elvégzett sikeres munkáért méltán kiüáró elismerést és népszerűséget könnyelműién kockára tették sokszor egyoldalú pártérde­kek, vagy egyéni érdekek (Ugy van! a párton," kívülieknél.) 'szolgálatában álló olyan eljárá­sokkal, amelyek a rendszer igazságosságába és tisztességébe vetett hitet megingatták. (Ugy van! Ugy van! Élénk taps a^ párton" kívülieknél. — Zaj a kommunistapárton, -f» Buchinger Manó (szd): így lehet népszerűsí­teni?) Ezek az eljárások sokszor a letűnt fasiszta idők módszereire emlékeztettek (Zaj. — Pfeiffer Zoltán (pk) a kommunistdpárt felé: Védi (bálán? — Zaj. — Az elnök csenget.) ás így megingatták azt a hitet is, hogy a mai rend­szer mindenben különbözik a fasiszta rendsze­rektől. (Kovács István (kp): Magánál!) Nincs időm; hogy ennek a rendszernek a boncolásába belemenjek (Közbekiáltás a kom­mumstjpárton: Még ez a szerencse! — Egy másik hang ugyanott: Miéig -tiováibb mocskolna a magyar demokráciát!), <eJhdyett legyen sza­bad felolvasnom ta iszociáldemokratapart egyik kitűnő publicistájának, Hámori László­nak a • Népszava június 22-i számálban irt cikkéiből egyes részleteket (olvassa): »Sokszor és mélyen csalódtunk a felszabadulás ota. Láttuk azt a politikai, gazdasági és szellemi szennyet, amelyet a háború vihara a lei­színre sodort és felemleltük szavunkat nem as egyszer a tisztátlanok tobzódása lattan... Valóban nem értünk és nem értettünk ahhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom