Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

457 A nemzetgyűlés 145 ülése 1947, lieknél és a szabadságpárton.) Ha elég határozottság lett volna benne, ha ennek alapján az erkölcsi igazát kellő bátorsággal ki tudta volna hangsúlyozni, ha lett volna benne elég erély ahhoz, hogy a szerződéshez ragaszkodjék, kétségtelen, hogy azoknak a magyar tömegeknek az erejét meg is kapta volna, amelyek a háta mögött állottak, mint ahogyan megkapták a munkáspártok a túlhajtáshoz a maguk tömegerejét a helyesen alkalmazott és irányított propagandával. Ez volt az oka a sorozatos válságnak. A válságok oka az volt, hogy ott állott az egyik oldalon egy párt, amely ragaszkodott a szerződéshez és vele szemben állott egy másik érdekcsoport, amely ezt a szerződést megszegte. A szerződéshez ragaszkodónak mindig inferióriísabb helyzete varai, mint a szerződésszegőnek és ez a fokozatos védekezés, amelybe beleszorult a kisgazdapárt, — amelyet Balogh államtitkár úr annyira szerencsétlenül a fék szerepének jelzett — végeredményben kifelé, a tömegek felé úgy hatott, mint teljes politikai tehetetlenségnek a jele. Pár évtized muTva — mert hiszen hosszabb idő kell ahhoz, hogy az eseményeket nyugodtan ie lehessen mérni — rendkívül érdeke» feladat lesz egy történelemkutató részére kimunkálni azokat a lelki hatásokat, amelyek Nagy Ferencet, a magyar parasztságnak: ezt a kétségtelenül egyik legérdekesebb alakját, titkos! ellenállóvá tették azért, mert nem tudta (akaratát érvényesíteni, mert az eseményeken nem tudott úrrá

1 lenni, az események tovább futottak felette és ugyanakkor belekerült egy olyan nyomásba, amelyet az ő tömegei gyakoroltak feliélje. . . A kisgazdapárt vezetőinek ez a gyengesége eredményezte azt, hogy elveszett a kisgazdapárttal szemben .a munkáspártok munkástömegeinek bizalma, amely kezdetben még meg volt, de elvesztette a becsületet és ,

a megbecsülést a saját tömegei felé is, amely nélkül pedig politikát csinálni nein lehet ós elkövetkezett az, aminek okszerűen el kellett következnie: hogy ,a pártvezetőség leszakadt a tömegekről (Hegymegi Kiss Pál (msz): így van!) és a tömegektől független, önálló és öncélú politikába kezdett. Ennek magyarázatát sok tekintetben abban látom, hogy a párt vezetői — egykét embert kivéve —- nem birtak kapcsolattal a tömegek felé. Nem is birták ezeket, a kapcsolatukat kiépíteni s ilyen módon nem is volt meg a lehetőségük arra, hogy ezeket a tömegeket kellőkép vezessék és irányítsák. Ez .okozta és mélyítette ki fokozatosan azt a szakadékot, amely a párt vezetősége és a tömegek között keletkezett és ma pár a munkáspártok elérkezettnél látják az időt arra, hogy beletmieujenek és megpróbálják megismételni az 1945-ös kísérletet és az én megítélésem szerint, az elmondottak alapján, több sikerrel, mint 1945-ben. Hogy milyen mé]y a szakadék a pártvezér tőslég és a tömegek között, erre a legjellemzőbb az a rendkívül furcsa játék, amely a kisgazdapárt nagy választmányának Összehívása körül folyt (Ugy van! Ugy van! a vártonkívülieknél és a szabadságpárton.) és amely mutatja azt l£L flélelimet, amely a párt vezetőségében mutatkozik, hogy odaálljon a tömegek elé és belenézzen a tömlegek szemébe és azt mondja: mondjatok kritikát felettem. Hogy évi július hó 22-én, kedden. 458 meghallgassa eat a kritikát és azt a /véleményt, amelyet a tömegek vele szembe gyakorolni kívánnak és jogosultak: is. Ennek a törvénynek rengeteg fogyatékosságát és hibáját, a rengeteg farkas vermet, amely abban el van rejtve, ísok tekintetben erre az elégedetlenségre vezetem vissza. (Pfeiffer Zoltán (pk): Van ott Kévai-verem is, nemcsak Farkas-verem! Sőt, az ellenzék részére vian nyakon-verem is. Ez a leghatásosabb! — Mozgás a kommunistapárton.) A koalícióban minden párt tudja azt, hogy a falusi parasztság és a városi polgárság jelentékeny része elégedetlen a koalíció két és féléves munka jávai. ElléigedetHen. mert ezek a tömegek még uraa is annak alz említett szerződésnek alapján állnak és nem hajlandók belenyugodni abba, hogy ezt a szerződést az ő megkérdezésük nélkül változtatták légyen meg. Most ezzel a választással itt volna >az al~ kálóm odaállni a tömegek elé és azt mondani; teslsék, gyakoroljatok kritikát fölöttünk, mondjátok meg azt, hogy helyeslitek-e azt a két és féléves munkát, amelyet itt végeztünk és azonosiítjátok-e magatokat ezekkel àz eredményekkel. Mondom, itt volna az alkalom, dei csak egyetlen egy feltétel mellett, t. Nemzetgyűlés; egy tugyanolyau tiszta és ugyanolyan demokraitlikus választójogi törvény mellett, mint amilyieto. volt az 1945-ös. (Ügy van! Ugy van! Tups <d pártonkívüliek és a szabadságpárt csoportjában.) Azt, hogy az 1945-öb tömegek ma hogyan ítélik meig a helyzeitet, r csak ugyanazoknak a tömegeknek megkérdezésével lehet megítélni. 'Ez a törvény eirre uem alkalmas és vesz edieltmleisi precedenst jelent. Beleütközik az 1946. évi I. tc.-be éts beleütközik Magyarország nemzetközi kötelielzetltlslélgeibe is. Az 1946. évi I. tc.-iben ez a nemzetgyűlés deklarálta ünnepélyesen az önök, elidtegenítheteltlein emberi jogokat és ezen jogok között minden egyesi polgárnak a polgári jogokhoz való jogát. (Egy hang a szociáldemokrata pártban: -Fasifeizltíáknak is?) A fasisztákat — kedves képviselő űr — úgy látom nem fogják érinteni, mert a kisnyilasok nem ebbem a pártban (a kisgazdapártra mutat) vannak — ahogyan ma értesülök a belügytminiszítérium jelentéséből —, gyárakat gyújtogatnak a kisnyilasok és mégis szavazati joggal fognak bírni ennek ártörvénynek alapján. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton és a pártonkívüliek csoportjából. — Szenner József (pk): Elég szégyen! Elég gyalázat! — Pfeiffer Zoltán (pk) : A pártigazolványuk mindenesetre már jó ! — Apró Antal (kp): Néha igazat is mondjanak! — Zaj. — Egy hang a pártonkívüliek csoportjából: A nagynyilasok ii'S

1 ott vannak, nemcsak a kiesik! — Zaj a küm\munista pártról.) Ez a törvényjavaslat az általunk nemrégen törvéinyieirőre emelt békeszerződési II. fejezetéinek 2. cikkébe is beleütközik, amelyben Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy nem fog olyan törvényeket alkotni és nem fog törvényekéit úgy alkalmazni, hogy azok különbséget tegyenek polgár és nolgár között, hanem Magyarország minden állampolgára részére a teljes egyéni és polgári politikai jogokat bizltosítja. T. Nemzetgyűlési! Ez a javaslat félretette az örök és elidegemítheltieitlen emíberi jogoknak a politikai jogok gyakorlására vonatkozó részét és túltette magát a. békeszerződéseken is, mert nem hiszetmi, hogy politikai jogegyenlő-