Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-133

35 A nemzetgyűlés 133. ülése 1947. évi június hó 24-én, kedden. 3G Ennek a hivatásnak a nemzetiszocialista eltévelyedés és a háború által megszakított szolgálatát folytatni történelmi feladatunk és kötelességünk és ml ezt a kötelességet egész lélekkel és minden erőnk maradéktalan latba" vetésével vállaljuk is. Ezért fogadjuk el ezt a békeszerződést, mert bár fájó sebeinket nelm, gyógyítja be, sőt a régiek mellé újakat is ejt rajtunk, mégis emnél is és minden másnál fontosaibbnak tairtjuk, hogy a béke pálmaágát elnyerve, újra odasorakozhassunk az emberiség üdvéért harcoló népek sorába» hagy felvehessük az emberiség jö" vőjéért foilyó munkában azt a munkaruhát, amely az egyetemes emberi előhialadásért folyr tartott küzdelem szellemével eltöltött, népünket külsőségekben is hasonító vá teszi az azonos célért küzdők millióival és amely megadja nekünk a polgárjogot ahhoz, hogy ebben a küzdelemben, mint iá többiekkel egyennamgú flnrunkatársak vehessünk a jövőben részt. Hisszük, hogy az új demokratikus Magyarország, ha jószándékának bebizonyítása után értékes munkájával megszerezte majd magának a népek becsülését, megszerzi vele azt a lehetőséget is, hogy a mai rossz béke általános és kölcjsönös megegyezéssel az idők folyamán jó magyar békévé alakulhasson át. A békeszerződés lezár egy korszakot és pontot tesz egy történelmi fejezet után. De az idő folyik tovább és a fejlődés egy pillanatra sem áll meg. Azt hisszük igaza volt Nenni olasz külügyminiszternek, amikor az olasz békeszerződésről múlt évi október végén adott nyilatkozatában a következőket állapította meg: »Nemzetek és emberek sorsa felett sohasem lehet az utolsó szót kimondani.« (Ugy van! Ugy vem! a szabadságpárton.) »A revizdó szó nincs benne a békeszerződésben, de benne van olyan dolgokban, amelyek erősebbek, mint a szerződés: lelkiismeretünkben és akaratunkban.« Tegyük ehhez hozzá, mint a békéről hallott hitvallásunk 'kiegészítését azt, amit Truman elnök az UNO 1946. évi közgyűlésének megnyitásakor mondott: »Az Egyesült Nemzettek alapokmányában valamennyi nemzet kötelezettséget vállalt a béke fenntartására: arra, hogy tartózkodik a fenyegetéstől és nem használ erőszakot más állam ellen.« Ez a kettő, a kultúrnépek meggyőződésének jobbrafordulásába vetett hitünk szorosan összekapcsolva az erőszak és fenyegetés elutasításával, ad egyfelől erőt, másfelől erős önmegtartóztató fegyelmet ahhoz, hogy a szerződést történelmi felelősségünk tudatában, mint a magyar nemzetgyűlés egyetlen ellenzéki pártja, elfogadjuk. Bizunk abban, hogy a nagyvilág — a legújabban megalkotott terminustechnicus szerint az Egyesült Nemzetek — lelkiismerete és jóakarata egyszer majd, talán nem is olyan sokára, az idők folyamán találkozik és társul a mi jóakaratunkkal és^ lelkiismeretünkkel a^magyarság valódi békéjének megteremtése érdekében. Különösen feljogosítanak bennünket erre a bizalomra azok a kijelentések, amelyeket Truman elnök ós más amerikai államférfiak a szerződés tartamáról mondottak. Ha ez bekövetkezik, akkor eljön a lehetősége annak, hogy ami ma rossz, az idővel jobb és végülis jó legyen és akkor ez a mai állomás, amely történelmünk több mint ezeréves folyamán égy újabb megpróbáltatást hozott népünknek, emlékké szelidül és akkor nyer majd igazolást a mi nehéz szívvel és megilletődött lélekkel hozott elhatározásunk, amellyel a békeszerződést mint egy szerencsétlen ország szerencsétUen korszakában működő szerencsétlen törvényhozásának tagjai, elfogadjuk; elfogadjuk azért, hogy népünk válláról a mé^g súlyosabb keresztet leemeljük és módot adjunk neki arra, hogy fejét újra felemelve, körülnézhessen az Isten szabad ege alatt és tájékozódást véve, a mái nappal megindulhasson egy új, a jövő magyar generáció számára talán több megnyugvást és boldogságot jelentő életcél irányában. Szeretnénk és minden erőnkkel rajta is leszünk, ha népünket ezen az új úton sohasem hagynák el a mögöttünk levő szerencsétlen nemzetiszocialista kaland Örökre érvényes tanulságai: A magyarság, ha meg akar maradnia számára meghagyott kis földdarabon, sohasem vehet töibbé egyoldalú külpolitikai tájékozódást és sohasem váihatik bármely hatalom vagy hatalmi csoport vazallusává, vagy akarat nélküli bábjává, sohasem alacsonyodhatok le többé valamely »ötödik hadoszlop« könnyű prédájává és nem tűrheti el, hogy politikáját nyilt vagy titkos utasításokkal valamely külső hatalom irányítsa. Mindig csak az egész kultúre»mberiséget a miaga egészében szabad szem előtt tartania és elsősorban az európai államok közösségét, egyoldalú tájékozódás helyett az egész emberiség ügyével kell saját sorsát eljegyeznie és^ gondosan kerülnie kell, hogy saját népe jólétének kockáztatásával mások törekvéseinek szolgálójává váljék. Egyetlen hatalom ügye sem a mi ügyünk és a háborús liszítókat — tartozzanak azok bár; mely oldalhoz — mint a pestis hordozóit, ki kell taszítanunk magunk közül. Mi békét akarunk és soha többé háborút és nincs olyan idegen érdek, amelyért egyetlen csepp magyar vér elvesztését is megengedhetőnek tartanánk. Eszményünk az örök semlegesség védelme alatt békében élő Magyarország, mely sem erőszakkal, sem ravaszsággal, sem megtévesztő jelszavakkal báránybőrbe öltöztetett farkashadával nem engedi magát beletaszítani a mások háborújába. Akik minket kint a'magyar nép előtt háborús uszítással vádolnak, azok maguk forgatnak hasonló álnok terveket fejükben, mi a zavartalan magyar béke elszánt hivei vagyunkakik minden időkre levontuk Horthy gyengeségének és eltévelyedésének tanulságait. Amikor a békét elfogadjuk, ezt ", őszintén tesszük és nem azért, hogy új háborút készítsünk elő. Áldozatunkat a magyarság jövő boldogulása érdekében hozzuk meg s ha a magyar nép ezt megismeri és megérti, sok csalódástól kímélheti meg magát. Történelmünknek ebben a keserű órájában őszintén kívánjuk, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre utolsó szavait megfogadva, a magyar a jövőben valóban gerinces nemzet legyen és ez legyen az utolsó alkalom, amikor vezetői gyengesége és áldozattól visszariadó hitványsága miatt a nép mérhetetlen szenvedését magával hozó ostoba és gonosz háború után rossz békét kell törvényhozásának elfogadnia. A javaslatot a magam és pártom nevében elfogadom. (Helyeslés és élénk taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek oldalán. — A szónokot üdvözlik.)