Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-133

31 À nemzetgyűlés 133: ülése 1947. évi jiínhis hó 24-én, kedden, 32 (Úgy van! Ügy v<m!-a szabadságpárton és a pártonkívülieknél. — Taps a szabadságpárton.) A béke egységes, egyetemes és osztatlan. Ha tehát a magyiair béke igazságtalan, akkor igazságtalan az egész európi béke és az egész világ békéje, s ezt megérzi Európa és Európán keresztül az egész világ- Mert a magyar kérdés éppúgy európai kérdés, sőt éppen olyan általános emberi kérdés, amely a művelt emberiség minden egyes tagjával közös, mint (amilyen általános probléma ma már a cseh, a szlovák, a jugoszláv, a lengyel, a román valgy bármely más nép életének kérdése. És ha ezen a mérlegen mérjük le a párisi békét, akkor azt még a trianoni békénfél is rosszabbnak találiuk, pedig a második világháború kitörését közvetlenül megelőző időben Angliától a Szovjetunióig és Olaszországtól a skandináv államokig már nem volt Európában nép. laanely a trianoni békét ne tartotta volna rossznak. És ezzel az általánosan rossznak tartott trianoni békével szemben a mostani még több megterhelést tartalmaz számunkrtai, amikor Csehszlovákia felé teljesen indokolatlan és indokolhatatlan terüleítátengedésre kötelez bennünket. (Zsedényi Béla (pk): Ügy.van!) és amikor megszünteti a magyar kisebbségeiknek intézményes, törvénybe foglalt védelmét. (Ügy van! Ügy van és taps a szabadságpárton és a pártonkívülieknél. — Nagy Vince (msz): Abszurdum!) Ezeken kívül nem hallgathatjuk el, hogy a; békeszerződés gazdasági terhei is meghaladják az elpusztult ország reá.lis teljesítőképességének határait, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) ' néprajzi intézkedései m pedig mint például a lakosságcsere, történelmi, gazdasági és emberi jogokat sértenek- (Nagy Vince (msz): A magyar kormány •nyitotta fel a zsilipet!) ' Mint Sco'tus Viator fia — aki pedig egyáltalán nem vádolható magyar sovinizmussal — megállapította: »a kötelező lakosságcsere valóban neun egyéb, mint a magyarok egyoldalú kiűzése«. A kisebbségi jogok megszüntetés©, amely kisebbségi jogvédelmet Massaryk csehszlovák külügyminiszter Paris- ; ban elavult metódusnak nevezett, szétporliaisztja iát magyarságot s azt védtelen zsákmányává teszi számára idegent impériumok' sovén vá^ . gvainak. (Felkiáltások a szabadságvárton: így van!) Mi azonban nem tagadhatjuk el azt a minden szerződésen felülálló és élő valóságot, hogy a határokon kívül maradt magyarok jmlagyarok maradtak számunkra az új szerződés minden tilalma ellenére is (Taps a szabadságpárton és a Párionkívülieknél.) és kötelességünknek tartjuk, hogy szabad emberi életük biztosításáért életszínvonalunk emeléséért és magyar szellemű kultúrájuk átmentéséért a megengedett és békés természetű eszközök felhasználásával minden tőlünk telhetőt meg-, tegyünk. (Ügy van! Ügy van! Taps a szabadságpárton és pártonkívülieknéh) Folytathatná«* a szerződés hibáinak felsorolását, de neun célunk azoknak részletes fel" tárása, mert az egészet akarjuk együtt szemlélni és történelmi beállításban nemzetünk szeme elé állítani azt. hogy mi történik velünk akkor, amikor ezt a békét jobb meggyőződé-" sünk ellenére elfogadjuk. Az elmondottak alapján tehát ez a békeszerződés minden el nem vitatható jóiszándék ellenére sem lehet jó alkotás. Nem igazságos, nem méltányos, nem reáü«

; nem megnyugtató, egyszóval nélkülözi a jó béke számos lényeges kellékét. Miként ezt már kiemeltük, bár mindezt tudjuk, mégis elfogadjuk a szerződést, mert a rossz béke is jobb, mint a hadiállapot, amelyben országunk és népünk ma több mint két évvel a világháború európai befejezése után még mindig van. A fegyverszüneti szerződés ugyanis csupán a hadműveleteket szüntette meg, de magát a hadiállapotot nem. Ez jogilag mindaddig fennáll, amíg a békeszerződés annak jogi előírásai szerint létre nem jön. Mi nyomatékosan és minden erőnkkel akarjuk, hogy szűnjék meg végre, a hadiállapot és minden, ami azzal együtt jár. Ez a sokat szenvedett nemzedék és főként a százszorosan megpróbált ; magyar munkásnép megérdemli végre, hogy békessége legyen, mert sokszorosan megbűnhődte már a multat s jövendőt. Ismét birtokába kívánunk lépni állami jogaink teljességének. (Ugy van! a szabadságpárton.) visszakívánjuk szuverénitásunkait, sza,badságunk és függetlenségünk teljességét, amelynek , hiányát nagykorú és a saját ügyeinek intézésére megérett néppel még a legméltányosabban ^gyakorolt gyámkodás sem tudja feledtetni. Őszintén kívánjuk, hadd térjenek végre haza a megszálló győztes hadsereg kitűnő katonái, akik önzetlenül harcoltak felszabadításunkért. Még egyszer megköszönjük nekik, amit értünk tettek és kívánjuk, hadd Örvendjenek ők is minél előbb békés családi otthonuknak. Megérdemlik, hogy a nemzetiszocialista elvetemültség ellen folytatott véres küzdelmek után visszatérhessenek családjaik köréibe és

t békés munkájukkal szolgálják a kultúremberiség jövendőjének értékes ügyét; és helyükbe térjenek vissza hadifoglyaink, akiknek hiánya, mérhetetlen űrt és szenvedést jelent a magyar,családok ezreinek apa, testvér, vagy fiú nélkül maradt tűzhelyénél. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) ; . Be akarjuk nagy szomszédunk és az egész világ felé bizonyítani — és a magyar nép egyetemének ebben a tekintetben a, legkeyésbbé sem divergáló elhatározásával be, is fogjuk bizonyítani — hogy a magyar nép jól ismeri reális életérdekeit és nincs, szükség itt sem külső, sem belső ellenőrökre, sem közvetítőkre ahhoz, hogy szomszédainkkal, légióként pedig a hatalmas Szovjetunióval az őszinte, hátsó gondolat nélküli és hűséges barátságot és a békés együttműködést mind politikai, imind gazdasági, mind pedig kulturális téren kölcsönös és közös érdekeinknek megfelelően fenntartsuk, ápoljuk és tovább fejlesszük. Miután az elmondottakban eléggé részletesen foglalkozott pártunk ezen deklarációja a békeszerződés fogyatkozásaival, nem akarunk az egyoldalúság hibáiba esni és ezért most foglalkozni kívánunk a szerződés hasznos intézkedéseivel és azok jelentőségével is. Örömmel üdvözöljük az emberi jogok felvételét és biztosítását a békeszerződésben. (Taps a szabadságpárt soraiban és a pártonkívülieknél.) A szerződés I. címe 2. cikkének 1. bekezdése arra kötelezi Magyarországot, hogy a fennhatósága alá tartozó minden személynek biztosítsa, faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve <a vélemény nyilványítás, a sajtó és, közzététel,, a vallásgyákorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános 'gyülekezés szabadságát. (Taps a szabadságpárt soraiban és a pártonkívülieknél.) Joggal elvár-