Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-139

393 A nemze:gyűlés 139. ülése 1947. évi július hó 3-án, csil örtökön. 394 amely ebből a javaslatból árad, azok a fel nem tart veszélyek, amelyeket' magában re.it . lehe­tetlenné teszik számunkra, hogy a javaslatot elfogadjuk. (Tups a szabadságpárton és a vár tonkívüHeknél — Nagy Vince (msz) : Éljen Keieher és Eszterhás! — Közbeszólás a kom­mumstapárton; Jól olvastál Négyes! — Zaj.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Hogy magához a törvényjavaslathoz hozzá tudjiak szólni, (Zaj a kommunista- és a szociáldemo­kratapárt soraiban.) sajnos, csemegével nem tndok a képviselő úrnak szolgálni, hogy agyon­kaeagja magát hanem kénytelen vagyok reális dolgokkal foglalkozni. (Andrássy Dániel (kg): Kimerítette Vásáry Jóska a helyzetet!) Erőss Jánois miniszter úr világos és hatá­rozott beszédben r vázolta, hogy miért tudja a gabona áfát métermázsiánkint 80 forintban megszabni. _ Egyet meg kellett volna még mon­dania a miniszter úrnak, és ez az, hogy aziért nem itud a magyar parasztságnak a búza mé­termázsa jáért 80 forintnál többet adni, te'h/áit azértl nem tudja a 140 forinltot megadni má­zsánkint, mert ez a mázsánkint 60 forint szük­ségesi a gyáripar alimentáiására, a nyersanyag megvásárlására, hogy az ipari munkásságot is foglalkoztattál tudja és 1 a jó váltéit élnek is eleget tudjon tenni. Minden egyesi ilyen alka­lomkor tehát, amikor a parasztság naigy ál­dozatvállalásáról van szó, szeretném, ha a kor­mány egyik iéfe málsik miniszítere' isi mindig elismerné a parasztsággal szemben azt, hogy igenis ezekben az időkben; a nagy áldozatot a paraisizts'ág hozzia meg. Ez az igazisiálg. (Gyurkovits Károly (szd): Mindenki más is! A Imiunkás isi, á tisztviselő is!) • T,. Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, 2. §-ában felhatalma­zást kér a kormány fr észére abból a célból, hogy a költségvetésben megállapított adókat továbbra is behajthassa, beszedhesse új költ­ségvetés nélkül október 31-ig, de^ tovább m mee^r ési azt kéri a nemzetgyűléstől,^ hatal­imazfea fel a kormányt arra, hogy a jövőbem hatálybalépő töfvényes rendelkeziéiseknek meg­felelően kivethesse, beszedhesse, illetőleg be­hajthassa az állami kiadások fedezésére szük­séges adlókat. . • . ­T. Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat, a nemzet képviselőitől kér egy adómegaj an­last mär most előre, olyan adókra nézve, aimiev lyeket a jövőben fog reánk, a ^neimaetre ki­vetni- Kérdem a nemzetgyűlésitől, vájjon he­lyes dolog'-e ez? Kiadhatja-e a nemzetgyűlés adómegajánlási jogát a kormánnyal szembeni A nemzetgyűlésinek, nekünk egyetlen nagy fegyverünk a kormánnyal szembein a« adó­megajiábiláisi jog, amellyel a konmányt sakk­ban itudjuk tartani s ez arra 1 a célra szolgál, hogy mi tartsuk a kormányt kézblen és ne a kormány tartson bennünket kézben,. Ha mi felhatalmazzuk a kormányt arra, hogy rende­letileg a jövőben életbelépő' törvényels rendel­kezések alapján már előrö kiveithesisen és be­hajthasson adókat, ezzel eljátszotta a nemzet­gyűlés a nép által rábízott egyetlen hatalmas jogot, hogy a kormányt kézben tudja tartani; kii adjuk kezünkből a kormány ellenőrzési nó­gat, a kormán v kézbentartási joírat. {hm Sa­muel (kg) : Csak az, aki nem bizik meg a kor­mányban!) T. Filó képviselőtársam! Ez nem bizalom kérdése. (FM Sámuel 0>g): Dehogyis nemű!) .Ez egy alkotmányos joga ennek a nemzetgyűlésnek és még nem volt példa ebben a nemzetgyűlésben és a régi országgyűlések­ben arra, hogy jogot adtak volna a kormány­nak, hogy előre kiverhessen adókat a törvény­hozás megkérdezése nélkül, behajtsa azokat és majd a jövőben hozzon rá rendszabályokalt. Ilyen^ még nem volt. Sajnálom, hogy a képvi­selő úrnak, aki valamikor veleirp. együtt kezdte a harcokat, ez az álláspontja. Ön tudja, hogy ezekéit a kérdéseket milyen komolyan kell venni. Csak egy példát hozok fel. A kormány a r nemzetgyűlés megkérdezéisis' nélkül és a itör L vényhozási hozzájárulása nélkül kivetett egy adónemet, -a jövedetemtöbbletadóitl (Rudas László (kp): E» az baj?) Nem baj, képviselő úr, a baj az, hogy az új gazdagokat, az új arisztokratákat, az új tőkéseket, (Pászthory István (msz): Ez a baj! — Úgy van! Ügy van! szabadságpárton.), akik ellen önök folyton szóval harcolnak, de a valóságban nemi har­colnak, kivették a jövedelemtöbbileitl-adó alól. (Pászthory István (msz): Itt a baj!) ' Szélig képviselőtársam egtélsz délelőtt azt mondotta: Azok a tőkések! Azokat kell megfogni! T. Nemzetgyűlés! Ma, 1947-ben, kik az új tőkések? (Drózdy Győző (mtz): A kommunis­ták!) Nem a kommunisták, nem mondottam és; nem mondom, hogy iá kommunisták (Drózdy Győző (msz): Annyi pozíciója nincs senkinek, mint a kommunistáknak! — Orbán László (kp): Drózdy úr, a fő háborús uszító is megszólalt! Kegyelemből ül itt! — Drózdy Győző (msz): Kommunista kapitalizmus! Űj dolog! — Juhász István' (szd): És hogy Drózdy még itt ülhet! — Varga István (kp): Drózdy tanítóskodásból szedte össze a háza-. kat és a földeket! — Pászthory István (msz): Gyerünk az új gazdagokra és az új lökésekre!) T. Nemzetgyűl ás! Meggyőződésem, hogy eb­ben a parilaimentben nem ülnek új gazdagok és. nem ülnek olyan férfiak, akik felhasználva pártigazolványukat, maguknak , olyan pozició­• kat szereztek volna, amelyek a jövedelemtöbb­let-adó alá esnének. Nekem ez meggyőződésem ennek a Háznak minden egyes tagjával szem­ben. Ezzel Sízetmlben azok, akik az egyes pat­tok jelvényeivel megnyergelitek az összes ál­lami hivatalok főbb pontjait, akik megnyer­gelték a gazdasági vonalat, bányákat, gyára­kat, egyéb üzemeket, akár komipárti jelvény­nyel, akár szociáldemokrata ' párti jelvénnyel, akár-kisgazdapárti jelvénnyel (Bácsalmási Jó­zsef (kg): Nálunk nines! — Nyírjesssy Sándor (pk): Hát azt nem mondhatnám! — Egy hang a kommunistapárt soraiból: Szabadságpárti jelvénnyel! — Pászthory István (msz): Ez igen rossz, jelvény! — Zaj.) ezek a .ftfcszitelt > álf­kommunisták, álszociáldeimokraták {Felkiáltá­sok a szabadságpárt soraiban; Kik azok? Halljuk!), álkisgazdák, ezek a osak • business? emberek havi 8—1CK-15—20 ezer forimtos jöve­delmeket vágnak zsebre. (Egy hang a kommw nistapárt soraiban;. Ott van Sulyok!) A feor j many kiadott egy rendeletet az úgynevezett jö­vedelemtöbblet-adórendeletet, amely azt a nyo- • morult parasztot, akinek havi ezer fonmtnál csak öt foirintttal többje van, már kötelezi arra, hogy jövedelemtöbbletadót fizessen. A nvomornlt iparost, kereskedőt és mindenkit kötelez erre, de ezeket az új arisztokratákat (Pászthory István (msz): A sibereket!) szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom