Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-139
38? A nemzetgyűlés Î39. ülése 19Í7. Vásáry József (msz): Teását egy kiosiilt figyelni. Azt mondottam a többi részéhez niem szólok, mert nem értem, vagy nem ismerem, de a mezőgazdasági részéhez szólok. Azt mondotta az igen t. közbeszóló úr, hogy ez mind demagógia. — Aztt mondja ez a komimiunista. hároméves 'terv a 40. oldalán (olvasm): »A szántóföldi termelés újjászervezésénél a belföldi szükségletek biztosítása a fontos. Elsősorban is a gabonatermelés túlsúlyaitól kell mezőgazdasági termelésünkéit megszabadítani, 'de ugyanakkor annyit termelni, hogy a belföldi fogyasztást feltétlenül kielégítse«. (Közbeszólás a szabadságpártról: Amerikából hozzák a búzát!) Nos, igen t., uraim, én mondom önöknek, nem önök az elsők ezzel a mezőgazdasági tervvel. Volt itt! egy Purgly Emil, nevű régi reakciós, aki ugyanezt írta. (Hegymegi Kjiss Pál (msz): Mezőosáton bukott ki!) Az önök tanítómestere ugyanezt; írta; ha uiegvieiszák a munr kaját, láthatják, hogy szószerint vették: át tőle ezt. Eis akkor' én azt imondtiamu Purglynak: hogy lehet ilyet mondani'? Magyar országon három és félmillió holdon kell kenyérgabonát termelni normális körülmények között és van, amikor öt mázsa terem egy holdon, ami 17 és félmillió" métermázsát jelent, van amikor 9 mázsa terem, — itt van a, kezemben a hivatalos statisztika. — akkor körülbelül 20 millió ' métermázsával terem több. Tehát akkor demagóg'* úr, közbeszóló demagóg úr, me'm demagógia, ha.ilyet méltóztatik mondani? Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. (Reisinger Ferenc (szd) államtitkár: Kezdünk már finomak lenni ! — Derültség a szociáldemokratapárton. — SzéMg Imre (szd): Még ezt sem szabad mondainli 1 ? — Pászthory István (msz): Innen nem szabad, csak a túloldalról.) Vásáry József (msz): Igen tfc Nemzetgyű- . léte! Én opróbáilltaum rámutatni, hogy vájjon én vagyok-e« a demagóg, aki elolvasom azt a munkát, amelyet itt kiadtak, vagy azi-e^ a demagóg, aki nem tudván, és inem ismervén, ér;itelmet lenül közbeszól. ElnÖik: Kérem . a képviselő urat, hagyja abba a személyeskedést! Tessék á- törvényjavaslathoz ' szólni ! Vásáry József (msz): Igen t. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslathoz szólok hozzá, becses engedie'l mével az elnök úrnak. t Elnök: A képviselő urát gúnyolódásai miatt rendreutasítom. Ne tessék gúnyolódni! (Hegymegi Kiss Pál (msz): Ebből baj lesz! — Zaj.) Tessék tiszteletteljesen viselkedni az elnÖkkei szemben. (Egy hang a szociáld&mokratapártról: Ezt akarta kiorovokálni!) Szólásra következik? (Orbán László (kp): Szaladjanak gyorsan az amerikai újságírókhoz. (Kint vannak a folyosón!) Pásztor Imre jegyző: Eszterhás György! Eszterhás György (pk): T. Nemzetgyűlés! Miután Reicher képviselőtársam nem. tudta, a törvényhozás előtt elmondani kritikáját, engedjék meg, hogy az ő beszédét én ismertessem itt a nemzetgyűlésiben. (Morgás, és zaj a szociáldemokrata- es a kommunistapárton. — Zajo\$ felkiáltások ugyanott: Mi az? Staféta? — Jogfolytonosság? — Nagy Vince (msz): Halljuk Reichert!) Elnök: Csendet kérek. Eszterhás György (pk): T. Nemzetgyűlés! (Olvmsa a beszédet): A kormány annyira évi július hó 3-án, csütörtökön. 388 hozzá szoktalttá a nemzetgyűlést ahhoz, hogy minden fontosabb javaslatot sürgős javaslataként tárgyaltat le, hogy sainte már ritkaságszámba megy, ha egy komolyabb' vitára alkalmat adó javaslat részletes, és alapos megvitatásra kerülhet. (Egy hang a szociáldemokratapártról: Ki monuja ezt, ön vagy Jtíeietner?) Az indamuitás tárgyalása lényegében azo-. nos a költségvetés tárgyalásával és az ellenzéknek módot adna arra, hogy kritikát gyakoroljon a kormány gesztiéi fölött. . Kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy a kormányzatot az indemnitás sürgős letárgyalásánál az a szándék vez-eai, hogy az ellenzék kritikájának időbeli határt szabjon. Érthetetlen ez akkor, amikor -a kormány helyzete a parlamentárijs, szabályok szerint (szilárdnak látszik,'mert miután a kormány a bizottsági tárgyalásban nem formálásán ugyan, de lényegileg megbukoiít, a plenáris ülésben a koalíció halódó szelleme újra életrekelt és a javaslatot á koalíció egyhangúlag szavazta meg. (Egy hang a szociáldemokratapár\tról: (Szebben olvasta volna Reicher! — Derültség.) Úgy olvasom, ahogyan akarom képviselő úr. (Egy hang a kommunistapárton: Ahogy tudja!) A kormány tehát ezúttal, látszat szerint, komoly kockázat nélkül viselhetné el az ellenzék kritikáját, amely kritikát a sajtószabadiság teljes hiánya és a gyülekezési szabadság formális megszűnése után amúgy is; csak itt gyakorolhat. (Zaj a szociáldemoKratapárton.) Mögt nem beszélek arról, hogy a. magyar demokrácia megítélése, értékelése és tekintélye szempontjából milyen káros ez, de beszélnünk kell ennek a szellemi klotürnek a belső veszedelmeiről. Állapítsuk meg tárgyilagosan^ azt, hogy a vélemény szabad nyilvánításának jogát csak a diktatúrák vonták meg a polgáraiktól. (Pászthory István (msz): Ez mindig így van!) Csak a fasizmus és a nácizmus volt az, amely nem tűrte el a véleménynyilvánítást, amely minden józan kritikát a maga rendszere elleni nyilt és személyes támadásnaJk minősített. (Nalgy zaj a kommunistapárton és a szabadságpárton.) Lényegében ezeknek a külsőre erősnek látszó rendszereknek ez mutatja meg a belső gyöngeségét, ez tárta fel a hibáknak azt a rejtett tömegét, amelyben szenvedtek, amit mindenki tudott, mindenki érzett, de senki sem mert kimondani. Egy rendszer erejét az -mutatja meg, hogy milyen mértékben képes a kritikát • elviselni. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton. — Révész Ferenc (szd) : Egész nap beszélnek _ a parlamentben. Szünet nélkül !) Ilyen fontos javaslatot például sürgősséggel tárgyalnak! (Révész Ferenc (szd): A ház szab álytl nem tartják tiszteletben. — Kovács István (kp) : Ez mutatja a demokrácia erejét,' hogy maguk még itt beszélhetnek! — Nagy zaj a kommunistapárton és a\ szabadságpárion.) Ilyen hangok már voltak a magyar parlamentben. (Pásxthory István (»msz): Hitler beszélt így! — Németh y Jenő (msz): Itt a nyilasok beszéltek így! — Kovács István (kp): Ilyen fasiszta hangok már voltak, de nem sokáig lesznek a magyar parlamentben. — Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Eszterhás György (pk): Ebben a tekintetben példaképül szolgálhatnak előttünk a nyugati demokráciák, ahol Wallace nyugodtan
