Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-139
383 A nentzelgyûlès 139. ülése 19À7 Vásáry József (msz) : . . . hogy itt a nemzetgyűlés nyilvánossága .előlit azt ia kijelentést tette, hogy amennyiben én el merek menni Magyarország bármelyik helyére, készüljek el a temetésemre. (Zaj és ellenmondások a kommunistapárton.) Levetette az álarcát, igen t. uram! (Spitálszky Károly (szd): Nem mondta ezt! — Nem hordón van, Vásáry! — Orbán László (kp): Az istvántelki főműhelyről volt szó és ki tehet arról, hogy ott a munkások nem szeretik a Sulyok-pártot'? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Közbeszólás a szociáldemoknaltapártról: Nem oda üt ahová néz! — Egy hang a kommunistapártról; A sarkantyút mellé vágta a csikónak! — Rudas László (kp): Ki tetszik jönni a főműhelybe, vagy ,nem? — Zaj.) Vásáry József (msz): Megint nem mondom meg, hogy ki mondta ezt: az angol-magyar cérnagyárhoz kiment egyik kommunista vezető barátunk (Révész Ferenc (szd) gúnyosan: És agyonverték. Nem? — Folytonos zaj.) és amikor a nép nyomoráról beszéltl megmondták neki, hogy miért azon a drága autóm ment ki, legalább szerényen ment volna ki. Kérőbb azt mondták neki, hogy számoljon be a jövedelmeiről. Azt a munkást, aki ezt mondta, azonnal kitették az üzembői, (Papp Lajos (kp): Ez. ugyanolyan, mint amilyen hírekkel a kül földi sajtót látják el!) Ez nem a külföldnek szól, tessék meggyőződve lenni róla. (Papp Lajos (kp): De a külföldi sajgónak ugyanilyen igazságokat mondanak! — Folytonos Izaj a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt oldalán) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Vásáry József' (msz): Remélem azt már nem fogják kétségbe vonni, amit most mondok, mert egy magas állásban levő úrra hivatkozóim Az államvasutaknál valamikor a régi reakciós időkben divatban volt az, hogy ami kor a választás elkövetkezett,: vagy a kormány zatnak már kellemetlen volt az emberek szabad véleménynyilvánítása akkor a vasútnál elhelyezgették az embereket »szolgálati érdek-' bői« a családtól lehetőleg oniuél távolabbi helyre. Igen t. Nemzetgyűl'cs! Számtalan jegyzőkönyv van a kezemben, (Közbeszólás a kommunistapárt oldalán: Nincs semmi a kezében!) de nem is kell messze menni, mert tudja Bebricis államtitkár úr és tudja Varga államtitkár úr (Spitálszky Károly (szd): Nem megbizha tok a jegyzőkönyvei!), hogy minden egyes helyen, ahol szabadságpárti vasutasok vannak, (Egy hang a kommunistapártról: Ilyen isi van?) ezeket »szolgálati érdekből« elhelyezik, lehetőleg 150—200 kilométemyiire. Méltóztassék megmondani, hogy azt a vasúti alkalmazottat, segédtisztet, aki a, ferencvárosi pályaudvaron, a legforgalmasabb pályaudvaron töltött el 28 esztendőt, milyen szolgálati érdekből lehet a veszprémi külső pályaudvarra elhelyezni? (Ma* lasits Géza (szd): Pihenés okából! Megérdemli! Pihenésre szorul 28" év után! — Derültség a kommunista- és a szociáldemokratáért oldalán.) Igen t. Nemzetgyűlés! Figyelmeztetem önöket, nagyon komolyan 'figyelmeztetem, hogy az erőszakosság megtermi a maga ellenmérgét. A magyar népnek az erőszakossággal szemben nincs más védekezése, mint a passziv rezisztencia: magába fojtja a keserűsiáget és akkor az Önök erőszakoskodása lassankint visszafelé fog elsülni. (Révész, Ferenc (szd): Térjen a évi július hó B-án, csütörtökön. 384 tárgyra, képviselő úr!) Nehogy azt higyjék. hogy az emberek niegrettennejí. Az emberek nem fognak beszélni, de az emberek nem fognak önökkel szembehelyezkedni, mert ismerik módszereiket és kegyetlen eljárásukat, de terjed az-a gondolat, hogy iitt magyarnak lenni szabad, szabad is lesz és lehetséges is lesz, bármennyire is erőszakoskodnak. (Spitálszky Károly (szd): De nem úgy, ahogy maga érti a szabadságot: kapitalista járom alatti! — Zaj a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldat Ián. — Justus Pál (szd) : Ez a hazaárulás, képviselő úr! — Közbeszólás a szociáldemokratapártról: Hordó-duma!) Igen t. Nemzetgyűlés! Teszek egy propoziciót, (Révész Ferenc (szd): Már tett az előbb az Egyesült Izzóra vonatkozólag. Elfogadtuk! — Orbán László (kp) : Szaladjanak ki és meséljék el mindjárt az amerikai újságíróknak. Szaladjanak ki gyorsan a folyosóra! — Közbeszólás a kommunistapártról: Ez szép koalició! Jó koalició! — Révész Ferenc (szd): Ez az utasításuk! — Orbán László (kp): Mit súgott a Leónéni?) Engem nem zavarnak meg, akármenynyire fárasztják is a torkukat, (Révész Ferenc (szd): Úgysem tudja, mit beszél!) legfeljebb gyakorolják magukat a későbbi ieőkre. (Nagy Vince (msz): Nem fog bekövetkezni! — Egy hang a kommunistavártról: A kutya ugat, ai karaván haliad!— Közbeszólás ugyanonnan: Fogja be a száját!) Méltóztassék megvédeni ettől a szalonképes parlamenti stílusban közbeszóló képviselő úrtól! (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Vásáry József (msz) : Igen t. Nemzetgyűlés! Teszek egy ajánlatot önöknek (Közbeszólás a szociáldemokratapárt oldalán: Már egyet tett!) Amennyiben önök azt mondják, hogy a munkásokat itt nem kényszerítik meggyőződésükkel ellentétes pártfelfogásra, irják ki a fali újságra, hogy hitvány bitang mindaz, aki az embereket meggyőződésük ellenére bármelyik pártba belekényszeritette, mindezeket meg kell vetni és a mai naptól fogva mindenki abba a pártba léphet, amelyikbe akar. Ha Önök ezt megpróbálják és ha kijelentik, hogy titkosan szavazzanak a munkások, akkor meghajtom az elismerés zászlaját * az önök szaibadságérzete és demokratikus felfogása előtt. (Zaj és derültség a kommunista" és a szociáldemokratainárt oldalán. — Révész Ferenc (szd): Még a saját pártja sem tapsol! — Egy hang a kommunistavártról: Még azok is kiröhögik! — Pászthory István (msz): Megvan az ajánlat! — Révész Ferenc (szd): Hát a választás nem titkos? Nagyon összeszidják otthon este!) Igen t. Nemzetgyűlés ! Na.gyon jól tudom hogy miért teszik ezeket a javaslatokat sürgősekké. (Révész Ferenc (szd): Hogy ne lehessen szabotálni egyhónapi dumával!) A kritikát igyekeznek elnyomni. (Spitálszky Káró 1 y (szd): Hogy ne lehessen így lapátolni!) Ezzel nem méltóztatnak birni, mert hála ; Istennek, most máir nemcsak mi hirdetjük az igazságot; a szemközti padsorból az önök egyik kiváló közgazdászának, Mód Aladárnak tegnapi beszédében hangzott el az, hogy a mezőgazdazdáság lerongyolódott. Ezelőtt két hónappal én azit! mondtam, hogy sohasem/ volt , ilyen _ rongyos a magyar föld-mívelŐ nép, < mint amilyen most. Akkor azt üvöltötték iminden oldalról kórusban, hogy ez rágalmazás. Most onnan mondták ugyanezt.
