Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-138

341 A nemzetgyűlés IBS. ülése 19á7. gyár szívből kitörölni nem lehet,' A mostani történelem, a németek alól való felszabadítá­sunk pedig végleg és örökre összekovácsolt bennünket a nagy orosz nemzettel. Az a tra­gédia, amelyen keresztülmentük, megtanított bennünket arra, hogy részvéttel tudjuk sze­retni az elesett hősöket és kegyelettel el tud­junk lágyulni azok felett a sírhantok felett és emlékművek előtt, amelyeket a magyar kegye­let állított azoknak a hősöknek, akik segítettek visszaadni nekünk szabadságunkat. Az a. -nemzet, amely tiszteletben tartja más nemzet vértanúit, nem lehet gonosz nemzet, nem lehet rossz nemzet. A magyar nemzet tehát akkor fogja a maga nagyszerűségét, a maga kiválóságát a legjobban dokumentálni, ha hosszú időii keresztül kegyelettel, ápolja azokat ' a siirhantokat, -amelyek alatt olyan. hősök nyugosznak, akik a mi szabadságunk ki­vívásáért adták oda életüket. De mi vagyunk a világ legboldogtalanabb nemzete. Temető volt ez az ország gyakran, nemcsak idegen népek temetője, hanemha ma­gunk hőseinek temetője is. A muhi puszta, Mohács, a sok török temető, mind-mind sír­halmokkal van tele, mind-mind hősöket takar­nak. Es ha elkopnak ezek az emlékművek, ha elkopik a márvány és az érc, nem szabad el­kopnia annak az érzelemnek, t. Nemzetgyűlés, amelynek a neve: hála és kegyelet. N«m hal­hat meg ez az érzés annak a nemzetnek hősei iránt, amely ennyi millió embert áldozott a szabadságéirt. Midőn ezt a törvényjavaslatot mind pár­itomu a Magyar Szabadságpárt, mind a magam nevében örömmel üdvözlöm és elfogadom, nagy költőnknek, Bajzának szavaival fejezem be beszédemet: »Nyugosznak ők, a hős fiak, dúló csaták után. Márványoszlopra tettüket Örök betűivel a történet komolyszavú múzsája vési fel.« (Taps a szabadságpárt és a kisgazda­párt oldalán, valamint a pártonkívülieknél) Elmök: A miniszterelnök úr kivan szólni. Dinnyés Lajos miniszterelnök: T. Nemzet­gyűlés ! Hálásan köszönöm, hogy a nemzet" gyűlés a felszólalások után egyhangúan fo­gadja el a S'zovjetoírosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozásáról szóló tör­vényjavaslatot. Ennek a törvényjavaslatnak elfogadásával nemcsak a nemzetgyűlésnek, ha­nem az egész magyar népnek is őszinte hálája és kegyelete nyilvánul meg a haz^i földben nyugvó orosz hősi halottak iránt, akik életüket áldozták a magyar szabadságért. Á német megszállás és a nyilas-fasiszta uralom hazánkat a legszomorúbb és legsúlyo­sabb helyzetbe taszította. Az esiztelen és okta­lan vezetés nemzetünket beilekényszerítette egy olyan háborúba, amellyel a magyar nép soha semminemű közösségiét nem vállalt és amely­hez isemnii közé neirnl volt. A magyarság fiar nak százezreit küdték ki meísszi harcterekre, á" magyar néptől teljesen idegen célok és eszmék szolgálatában, hogy ott azután magukra hiar gyatrva elpusztuljanak. Ugy gondolták, hogy a magyarság megritkított sorain és a, kelet­kezett réseken ke'reszítül. jobban érvényesülhet a teuton őrületnek kelet felé való terjeszkedése és míg a magyarság színét-javát belehajszol­ták elgy reménytelen háborús kalandba, ide­haza azi országot gazdaságilag teljesen kifosz­tották, majd csatatérré, tették, (Ugy van! it szabadságpárton.)­Éis atmflkor úgy látszott, hogy a magyarsatg számára már minden, de mindén elveszett, sza­évi július hó 2-án, szerdán. 342 badságunk, függetlenségünk és gazdasági kin­cseink i iS mind-mind másé tettek, aíkkör kelet felől, ahonnan őseink jöttek be egykor e ha­zába, elindult a Sziovjetbirodalom hadserege, hogy felszabadítsál a duiiavölgyi népeket, így bennünkeit, magyarokat is, a fasizmus járma alól. S a felsziaihadíító háborúiban súlyos áldoza­tokat hozott a szovjet nép. A szovjetorosz anyák fiai tízezerszámra pusztultak el e fel­szabadító harcban, messze Itávol hazájuktóJ, otthonuktól Ezek a szovjet hősihalottak most magyar földben nyugszanak es< megbékélve alusszák Örök álmukat, A magyar; nemzet csak köteles­ségét teljesíti akkor, amikor emlékműveik, nyugvóhelyeik gondozására törvényes formá­ban kötelezi el magát. Ezeknek a kaitona­hősökneik sírjai, emlékművei hirdetik a végte­len jövendőnek, hogy népünk legdrágább kin­csét: szabadságát ők harcolták . ki szálmuntora­Nemcsak a Szovjet birodalom hősei ők, hanem hősed a magyar népnek is 1 , amely önmagát tiszlteli me]g akkor, midőn kegyelettel áldoz a magyari ^ szabadságért >vivott! (harcban; elesett szovjethősök emlékeinek. Az ő pihenésük itlt.á­magyar földben, a ímlagyar ég alatt legyen nyugalmas é» békés, és a magyar nemzet ak­kor áldoz az ő emléküknek a legméltóbb for­mában, ha azt a szabadságot és függetlenséget, aimeiyet ők hősihaláluikkail pecsételtek meg, mairadéktalanul megőrzi a jövőben. A felszólalások után kérem a törveinyjavas'­lat megszavazását éte elfogadását., (Élénk tiaps a Ház minden oldalán.) Elnök: Kíván-e még valaki a törvény­javaslathoz általánosságban hozzászólni? (Ußni!) Ha szólni senki seim| kíván, a vitáit be­zárom isi a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal Kérdem a t. Nemzetgyűlés^ méltóztatik-e a törvényjavats­latot általánosságban, a» részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimon­dom a határozaítot, hogy a nemzetgyűlés; a t örvény javaslatot általálnosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A pénzügyanS-nisztériuni ideiglenes vezeté­sével megbizott földmívelésügyi m'iniszfter úr kíván sziólni. Bárányos Károly miniszter: urat illeti a szó 1 . ' Bárányos Károly, a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott földmívelés­ügyi miniszter: T. Nielmzetgyűlés! jVan :sze­rencsém törvényjavaslatot beterjeszteni az ál­lamháztartásnak 1947 .augusztus l._ napjától 1947 október ál. napjáig terjedő viteléről. Kérem a törvényjavaslat tárgyalására a házszabályok 95. §,a alapján a sürgősség ki­mondását. Egyben kérem, hogy a javaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel vélgett a nemzetgyűlés pénzügyi, valamint aliko&mány­jogi és közriogi bizottságához utasítani .méltóz­tassék. i 1 Elnök: A miniszter úr által benyújtott töryényjavaslaffciot a nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai'közötti szétosztatja, és előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak­Minthogy a miniszter úr a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását kéri, ami­hezi a házszabályok 95. ^ának (1)' bekezdéseben foglalt rendelkezési értelmében a jelenlévő kép­viselők kétharmad 1 többségének hozzájárulása szükséges, kérraii azokat a képviselő urakat.., 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom